+Artemis-programközépre|keretnélküli|200x200pxÁttekintésOrszágSzervezetekNASA, ESA, JAXA, CSAIgazgatóMike SarafinCélHoldra szállások és holdkutatásTörténeteKöltsége$93 milliárd (2012–2025)Időtartam2017–napjainkigElső repülésArtemis I (2022. november 16.,06:47:44 UTC)Első repülésszemélyzettelArtemis II (2026. április)IndításokhelyszíneJármű információSzemélyzettelrendelkezőjárművekHordozórakétákRepülések Legutóbbi repülés:Artemis II (2026) Következő repülés:Artemis III (2027)
Az Artemis-program amerikai űrprogram, amelynek célja az „első nő és a következő férfi” eljuttatása a Holdra 2027-ig. A Hold déli sarkköri régiójában fog landolni. Az első alkalom lesz, hogy ember jár a Holdon az 1972-es Apollo–17 küldetés óta. A program legfontosabb részei a Space Launch System, az Orion űrhajó, egy bázis a Hold felszínén és a Human Landing Systems. A hosszútávú cél egy végleges bázis felállítása a Holdon, aminek létrehozásával a Marsra induló programokat fogják segíteni.
A programot főként a NASA, és az olyan nemzetközi partnerek hajtják végre, mint az Európai Űrügynökség (ESA), a Japán Űrügynökség (JAXA), a Kanadai Űrügynökség (CSA) és az Ausztrál Űrügynökség (ASA). Összességében 21 ország dolgozik rajta. A résztvevők kötelessége aláírni az Artemis-egyezményeket.
Az Artemis programot hivatalosan 2017-ben hozták létre, az első Trump-kormány idején, de sok fontos része, mint az Orion is már a Bush-, és Obama-elnökségek idején jöttek létre. Az Orion első indítása és a Space Launch System első használatát eredetileg 2016-ra helyezték, de végül 2022. november 16-ra halasztották, mint az Artemis I űrrepülés. A személyzettel rendelkező Artemis II 2026 április 1-jén indult el a Földről, hogy elrepüljön a Holdat és megkerülve azt ismét ember járjon az égitestnél, elhagyva a Föld gravitációs mezejét, átlépve egy másik égitestébe. A négy űrhajóssal az Orion űrhajó sikerrel teljesítette az elé kitűzött célokat és megkerülte a Holdat, hogy 2026. április 10-én visszatérjen a Földre. A közel hatvan év utáni első Holdra szállás pedig 2027-re várható, az Artemis III keretei között. Ezt követően az Artemis IV (2028) szintén Holdra fog szállni, majd az Artemis V (2030) után minden évben terveznek Holdra szállásokat, bár néhány szakértő szerint ez nem valószínű, hiszen a NASA gyakran rosszul kezeli külső vállalkozóit.
Áttekintés balra|bélyegkép|Az Artemis-program eddig tervezett küldetései Az Artemis-programot a Space Launch System küldetései köré szervezték. Minden egyes küldetéssel egyre komplexebbek lesznek és nagyjából évente fognak megtörténni. A NASA és a közreműködő partnerek eddig az első öt küldetést tervezték meg, míg javaslatokat is beadtak az azokat követőkről. Minden SLS-küldetésen egy SLS hordozórakétát és egy Orion űrhajót fognak használni. Az Artemis II-t követő indítások mind más szervezetek által végzett kisegítő küldetésektől és űreszközöktől fognak függeni.
SLS-küldetések Az Artemis I (2022) az SLS és az Orion személyzet nélküli tesztrepülése volt, mindkettő eszköz első tesztelése. A célja az Orion Hold körüli pályára állítása volt, majd a Földre való visszatérítése. Az SLS az ICPS második fokozatát használta, aminek segítségével a Hold köré lett állítva. A Hold távoli sarkánál lelassított, majd hat napig az égitest körül keringett, mielőtt 2022. december 11-én visszatért a Földre. Az Orion elvált a szervizmodultól és egy ejtőernyő segítségével a Csendes-óceánra szállt le, Alsó-Kalifornia partjaitól nem messze.
Az Artemis II (2026) a program és egyben az SLS és az Orion első személyzettel végzett repülése. A személyzet négy tagja hosszas teszteket fognak végezni Föld körüli pályán, majd az Oriont a Hold felé fogják irányítani, szabad visszatérési pályán. Ennek segítségével fog visszatérni a Földre. Az indítás leghamarabb 2026 áprilisában fog megtörténni.
Az Artemis III (2026) lesz a program első személyzetes Holdra szállása. A küldetés egy másik kisegítő missziótól függ, ami folyamán Hold körüli, közel egyenes vonalú pályára (NRHO) fognak helyezni egy Human Landing Systemet (HLS), az SLS/Orion indítása előtt. Miután az HLS eléri az NRHO-t, az Orion egy négyfős személyzettel fog a Hold felé indulni, aminek célja, hogy az első nőt és az első színesbőrű embert a Hold felszínére juttassa. Ez előtt még az Orion dokkolni fog az HLS-szel, majd a két űrhajós átszáll rá, amivel a Holdra fognak leszállni. Legalább két űrsétát fognak elvégezni az ott töltött hat és fél nap alatt, mielőtt visszatérnek az Orionhöz. Az indítás leghamarabb 2026. szeptemberében fog történni.
Az Artemis IV (2028) egy szintén személyzettel rendelkező küldetés lett volna a Lunar Gateway űrállomásra, az SLS Block 1B használatával, de az űrállomás építését a NASA végül elvetette egy felszíni bázis érdekében. Ez a küldetés fogja az űrállomáshoz szállítani a lakómodult. Az indítás leghamarabb 2027-ben fog történni.
Az Artemis V (2030) tervek szerint a harmadik Holdra szállás lesz, négy űrhajóst fog az űrállomásra szállítani. Az Európai Űrügynökség ESPRIT és kommunikációs modulját is ez alatt fogják a Holdhoz szállítani, illetve a Canadarm3-t, ami egy kanadai építésű robotkar. A NASA holdjárója is ekkor lesz leszállítva. Az indítás leghamarabb 2030-ban fog történni és az első repülés lesz, ami a Blue Moon Holdra szálló egységet fogja használni.
Az Artemis VI (2031) két légzsilipet fog integrálni az űrállomással és a negyedik Holdra szállás lesz. Az indítás leghamarabb 2031 márciusában fog történni.
Az Artemis következő küldetései és repülései a tervek szerint minden évben embert fognak juttatni a Holdra, ahol ki fogják használni az egyre jobban kiépített infrastruktúrát, ami kisegítő küldetésekkel fognak a felszínre juttatni. Ezek között lesznek lakómodulok, holdjárók és tudományos műszerek.
A program története
A törölt programok Az Artemis-program sok, korábban lemondott NASA-program elemeit tartalmazza, beleértve a Constellation programot és az Asteroid Redirect Missiont. Eredetileg a 2005-ös NASA Authorization Act részeként hozták létre, a Constellation az Ares I, az Ares V és az Orion kifejlesztését tartalmazta. A program 2010-ig tartott, mikor Barack Obama törölte.
2009 májusában Barack Obama létrehozta az Augustine Bizottságot, aminek célja a Nemzetközi Űrállomás befejezése, a Holdra, a Marsra és Földközeli objektumokra indított küldetések megtervezése és kereskedelmi rakéták felhasználása volt, megadott költségvetési határokon belül. A bizottság arra jutott, hogy a Constellation közel se kapott elég pénzt és a 2020-as Holdra szállás lehetetlen volt. Ezt követően felfüggesztették.
2010. április 15-én Obama beszédet adott a Kennedy Űrközpontban, bejelentve a kormány terveit a NASA jövőjéről és a Constellation lemondását, kiemelve, hogy a program egyszerűen életképtelen volt. Helyette 6 milliárd dollárt adott egy új hordozórakéta-program véghezviteléhez 2015-ig, hogy a 2030-as évek második felében embert tudjanak juttatni a Marsra.
2010. október 11-én Obama aláírta a 2010-es NASA Authorization Actet, amiben leírták a Space Launch System azonnali kifejlesztését, a Space Shuttle utódjaként. A program felhasználhatta a Space Shuttle, a Constellation és más NASA-programok által használt forrásokat.
2017. június 30-án Donald Trump aláírt egy elnöki parancsot a Nemzeti Űrbizottság újraalakításáról, aminek az elnöke Mike Pence lett. A Trump-kormány első költségvetése megtartotta az Obama-érában megalapított programokat, de visszafogta a földi kutatások költségvetését és el akarta törölni a NASA oktatási irodáját.
Az Artemis megalapítása 2017. december 11-én Donald Trump aláírta a Space Policy Directive 1-t, ami megváltoztatta az ország űrkutatási politikáját, inkább amerikai-vezette programokra koncentrálva, magáncégek segítségével, aminek a célja a Holdra, a Marsra majd távolabbi bolygókra való eljutás. Hivatalosan felszóltja a NASA vezetőségét, hogy „vezessen egy innovatív és fenntartható kutatóprogramot, kereskedelmi és nemzetközi partnerekkel, hogy lehetőséget adjon az emberiség Naprendszerben való terjeszkedésére és, hogy a Földre új tudást és lehetőségeket hozzon vissza.” A program célja az volt, hogy jobban szervezze a kormány, a magánszektor és más országok közreműködését azzal a végcéllal, hogy több, mint 50 év után ismét embert juttasson a Holdra és lefektesse az alapot a Mars kutatásához. A Space Policy Directive 1 volt az, ami hivatalosan is engedélyezte ezt a Hold-központú programot, amit később Artemis-nek neveztek el. Az Artemis korábbi amerikai űrprogramokra épít, mint az Orion űrhajó, a Lunar Gateway űrállomás és a Commercial Lunar Payload Services, de létrehozott teljesen új tervezeteket, mint a Human Landing System. A Space Launch Systemet használják, mint az Orion hordozórakétája.
2019. március 26-án Mike Pence alelnök bejelentette, hogy a NASA tervezett idővonalát a Holdra szállásról előrehozzák négy évvel, 2024-re. Két hónappal később a NASA igazgatója Jim Bridenstine elmondta, hogy az új program neve Artemis lesz, a görög mitológiában a Hold istennője után, akinek az ikertestvére volt Apollón, akiről a NASA első Hold-küldetése volt elnevezve. Az előre hozott célok ellenére a Marsra szállást még mindig a 2030-as évekre tervezték.
2019 közepén a NASA 1,6 milliárd dollárt kérvényezett az Artemis 2020-as költségvetésére, de a szenátusi kiadásokkal foglalkozó bizottság kérte a program előre látható 5 éves költségtervét, ami szükséges volt a Kongresszusi elfogadáshoz. 2020 februárjában a Fehér Ház kérte az Artemis-program költségvetésének megemelését 12%-kal a 2021-es költségvetési évre. A teljes büdzsé 25,2 milliárd dollár lett volna évente, amiből 3,7 milliárd volt félretéve a Human Landing System (HLS) kifejlesztésére. A NASA pénzügyi igazgatója, Jeff DeWit azt nyilatkozta, hogy az ügynökségnek elég jó esélye volt arra, hogy a Kongresszus elfogadja a tervezetet, annak ellenére, hogy a Demokrata Párt politikusainak voltak kétségei a programmal kapcsolatban. Ennek ellenére 2020 júliusában a szenátusi bizottság elutasította a költségvetés-emelést, csak 700 millió dollárt voltak hajlandóak adni az HLS kifejlesztésére, közel 81%-kal kevesebbet a kértnél.
2020 áprilisában a NASA szerződést kötött a Blue Origin, a Dynetics és a SpaceX cégekkel, hogy a következő 10 hónapban beadják terveiket az HLS-ről.
2021 februárjában a NASA megbízott igazgatója, Steve Jurczyk ismét kiemelte, hogy nagyon fontos lenne a költségvetés megemelése, hogy időben be tudják fejezni a programot és a 2024-es Holdra szállás nélküle gyakorlatilag lehetetlen. 2021. február 4-én az újonnan beiktatott Biden-kormány kifejezte támogatását az Artemis-program mellett.
2021. április 16-án a NASA szerződésbe lépett a SpaceX céggel, hogy kifejlesszenek, legyártsanak és véghez vigyenek két Holdra szállást a Starship HLS leszállóegységgel. A Blue Origin és a Dynetics is megpróbált fellépni a döntés ellen a Kormányzati Felügyelő Hivatalnál (GAO). Miután a GAO elutasította az indítványozást, a Blue Origin beperelte a NASA-t, aki beleegyezett a szerződés felfüggesztésébe november 1-ig. A szövetségi bíró elutasította a pert november 4-én és a SpaceX újra munkába állt.
Küldetések
Orion tesztelések bélyegkép|250x250px|Az Orion űrhajó az első teszt után Az Orion prototípusát az Exploration Flight Test 1 néven tesztelték először, 2014. december 5-én, a Delta IV Heavy hordozórakétával. Két közepes magasságú Föld körüli pályán végzett repülésen tesztelték a rendszereit. 2019. július 2-án ismét tesztelték az űrhajót.
Artemis–1-6 Küldetés Jelvény Indítás dátuma Személyzet HordozórakétaLeszállóegység IdőtartamÁllapot Artemis–1 50px|center|frameless 2022. november 16. SLS Block 1 25 nap Artemis–2 50px|center|frameless 2026. április SLS Block 1 ≈10 nap Artemis–3 2027 közepe SLS Block 1 Starship HLS Option A ≈30 nap Artemis–4 2028. szeptember SLS Block 1B Starship HLS Option B ≈30 nap Artemis–5 2030. március SLS Block 1B Blue Origin Blue Moon ≈30 nap Artemis–6 2031. március SLS Block 1B ≈30 nap
Artemis–7-11