A Bakari-öböl (horvátul Bakarski zaljev) a Kvarner-öböl egyik melléköble az Adriai-tengerben, Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében, Fiumétól délre.
Leírása 263px|bélyegkép|jobbra|188px|A Bakari-öböl látképe A Bakari-öböl a horvát tengermellék legnagyobb öble. 4,6 km hosszú és legfeljebb 1,1 km széles, mélysége 40 méter. Az északnyugat-délkeleti irányú Vinodoli-völgy része. A Fiumei-öböllel 0,3 km széles tengeri átjáró köti össze. Földtani szempontból az öböl a Vipava-Fiume-flismedencében fekszik, amely a Vipava-Fiume-Bakar-Vinodol-vonal mentén húzódik. Az öbölben 2 település található, északon Bakar, délen pedig Bakarac városa. Az öböl kijáratánál található Portoré (horvátul Kraljevica) városa. Az Adriai-tenger partján az öböl mentén halad az adriai főút. Az eredeti út közvetlenül Bakaron át vezetett. Jelenleg a város feletti lejtőn halad. A várost övező magaslatok felett vezették el az A7-es autópályát.
A Bakar-öböl arról a nagy szennyezésről is ismert volt, amelyet a 20. század végén bezáró bakari kokszolóüzem hozott létre.
Az öbölbe csak olyan teherhajók úszhatnak be, amelyek teherbírása legfeljebb 100 000 BRT.
Története Az első világháború idején a k. u. k. Haditengerészet egyik fő haditengerészeti bázisa a Bakari-öböl kijáratánál fekvő Portorében volt. A kikötő könnyen ellenőrizhető elhelyezkedése ellenére az olaszoknak 1918. február 10-én sikerült motorcsónakokkal megtámadniuk Bakart. Ezt a katonai akciót később Olaszországban nacionalista módon eltúlozták, noha az akcióban nem sikerült számottevő olasz sikert elérni.
Gazdaság Az öbölben a középkor óta a halászatból éltek, különösen a tonhalat halászták. Bakarac faluban még mindig láthatunk három felújított, lejtős fa létrát, amelyeket a parton állítottak fel, és az 1980-as évekig a halászok számára figyelőpontként szolgáltak. A tonhalrajok májusban és augusztus/szeptemberben úsztak be az öbölbe. A tonhalak rajai fölött a víz jellegzetes formában hullámzott. Valamikor Bakar halászai nemcsak a közeli Fiumét, hanem Triesztet, sőt Velencét is ellátták tonhallal. A túlhalászás miatt ez a halászati forma ma már nem éri meg.
A második világháború után a kikötő és az ipar szisztematikus terjeszkedése jelentős fellendüléshez vezetett Fiume kikötőjében. A kikötő területén kialakult helyhiány miatt a kikötői funkciókat a környező területre osztották fel. 1965-ben az Industrija nafte (INA) jugoszláv olajtársaság Bakar térségében, Urinjnál olajfinomítót épített.
1969-ben az érckikötőt, 1978-ban pedig a szénkikötőt helyezték át Fiuméből a Bakari-öbölbe. Az olajkikötő a Krk szigetén lévő Omišalji-öbölbe települt (JANAF), ahonnan 7,2 km hosszú olajvezeték vezet az urinji olajfinomítóhoz. Ez Fiumétól 12 kilométerre délre található, és 3,5 négyzetkilométeres területtel rendelkezik Kostrena és Bakar településen, és hajóval, közúton és vasúton is elérhető. A finomító saját kikötővel, hajógyárral és tengeri létesítményekkel rendelkezik áruk, nyersolaj, kőolajtermékek és kőolajszármazékok szállítására. Az INA finomítóban a következő termékeket állítják elő: cseppfolyósított propán-bután gáz, benzin, motorbenzin, kerozin, repülési turbinaüzemanyag, kerozin, dízel üzemanyag, fűtőolaj, dieselolaj, bitumen, koksz, folyékony kén, alapolajok, autóipari és ipari kenőanyagok, kenőzsírok és paraffin.
Az 1990-es évek végéig Bakarban volt egy kokszoló üzem is, amelyet azóta bezártak. A hegyi lejtőkön még számos terasz látható, amelyek már nincsenek használatban, ahol korábban szőlőtermesztést folytattak pezsgő előállításához. A Bakarska Vodica habzóbor még mindig létezik, de ma már nem Bakarból származik.
Fordítás
Források Bakarski zaljev – Hrvatska enciklopedija
További információk Putovanja.net:Bakarski zaljev
Kategória:Horvátország tengeröblei Kategória:Tengermellék-Hegyvidék megye