Heinrich Schulz (Bréma, 1872. szeptember 12. – Berlin, 1932. szeptember 4.) német oktatási reformer, politikus.
Élete Bréma Gröpelingen nevű negyedében nőtt fel. Általános és középiskolai tanulmányai végeztével 1889 és 1892 közt a brémai Tanárképző Főiskola hallgatója volt, ezután egy brémai magán középiskola tanára lett. 1893-tól egy éven át katonai szolgálatot teljesített, 1894-ben Berlinbe ment, s szabadúszó íróként tevékenykedett.Rudolf Vierhaus, Ludolf Herbst (Hrsg.), Bruno Jahn (Mitarb.): Biographisches Handbuch der Mitglieder des Deutschen Bundestages. 1949–2002. Bd. 2: N–Z. Anhang. K. G. Saur, München 2002, , S. 795.
1892-ben lépett be az SPD-be. Berlinbe költözése után, 1895-ben a berlini szociáldemokrata munkásiskola elnökévé nevezték ki. Ebben az időben az SPD sajtószolgálatában dolgozott, s a berlini Freie Volksbühne alelnöke volt. 1897 és 1901 közt a Tribüne, 1902-g az erfurti Volksstimme főszerkesztője volt. 1901 és 1906 közt ismét Brémában dolgozott, a Bremer Bürger-Zeitung vezetőjeként.
1906-ban Clara Zetkinnel közösen írta meg a Leitsätze zum Thema Sozialdemokratie und Volkserziehung cíkket, amelyet az SPD mannheimi konferenciáján mutattak be. E dokumentumban megerősítették, hogy ragaszkodnak a marxizmushoz, s felszólították az SPD-t, hogy saját oktatási intézményeket hozzon létre, amelyeknek kíhívást kell jelenteniük a "polgári tudomány" számára, s ki kell dolgozniuk koruk "legmagasabb szintű tudományos és művészeti normáit", szemben a "polgári tudománnyal és művészettel". 1906 és 1919 közt az SPD központi oktatási bizottsága ügyvezető igazgatója volt. Noha eredetileg a Rosa Luxemburg köré szerveződött párt balszárnyán volt, az első világháború kitörésekor Friedrich Ebert Burgfriedenspolitik-álláspontját fogadta el. A háború alatt Namurban, Belgiumban szolgált.
1918 novemberében felmentették a katonai szolgálat alól, ezután Friedrich Ebert személyes tanácsadója, a Birodalmi Kancellária ügyvezető igazgatója lett. 1919-ben az SPD ügyvezetőjévé nevezték ki, ugyanebben az évben a Dolgozó Ifjúság Központi Irodája elnöke lett. Később ebből az ifjúsági szervezetből lett a Német Ifjúsági Dolgozók Egyesületeinek Szövetsége. Az 1920-as években a Szociáldemokrata Tanárok Munkacsoportja elnöke, valamint a Szocialista Kulturális Egyesület vezetője volt.
Művei Sozialdemokratie und Schule. Buchhandlung Vorwärts, Berlin, 1907 Die Schulreform der Sozialdemokratie. August Kaden, Dresden, 1911 Arbeiterkultur und Krieg. Buchhandlung Vorwärts, Berlin, 1916 Der kleine Jan. Ein Jahr aus seinem Leben . Buchhandlung Vorwärts, Berlin, 1920 Warum Einheitskurzschrift? Heymann, Berlin, 1925 Politik und Bildung: Hundert Jahre Arbeiterbildung. J. H. W. Dietz Nachf., Berlin, 1931 Zum 150. Geburtstag von Heinrich Pestalozzi. Die Neue Zeit, Stuttgart, 1896 Gehörst Du zu uns? Buchhandlung Vorwärts, Berlin, 1913 Bilder vom Kriege 1914. In: Bundesarchiv Nachlaß Löbe; N 2178. Die Schule nach dem Kriege, 1915 in: Die Arbeiterschaft im neuen Deutschland Arbeiterkultur und Krieg. Buchhandlung Vorwärts, Berlin, 1916 Der Streit um das Kino. In: Die Glocke, Heft 23 vom 7. September 1918 4. Jhg. 1. Bd., S. 728 ff. Schulreform und Sozialdemokratie. Schmidt, Berlin, 1919 Vorwort zum Band: Die Reichsschulkonferenz 1920. Quelle&Meyer, Berlin, 1921 Der Weg zum Reichsschulgesetz. Quelle & Meyer, Leipzig, 1920 Aus meinen vier Pfählen. Quelle & Meyer, Leipzig, um 1921 Die Mutter als Erzieherin. Ratschläge für die Erziehung im Hause. Dietz, Berlin, 1923 Jan Kiekindiwelt. Ein Jahr aus seinem Leben. Dietz Nachf., Berlin, 1924 Der Leidensweg des Reichsschulgesetzes. Dietz Nachf., Berlin, 1926 Kirchenschule oder Volksschule 1927. Dietz Nachf., Berlin, 1927
Jegyzetek
Források Franz Osterroth: Biographisches Lexikon des Sozialismus. első kötet: Verstorbene Persönlichkeiten. Verlag J. H. W. Dietz Nachf. GmbH, Hannover, 1960, 277–279. oldal Hinrich Wulff: Heinrich Schulz. 1872–1932. Ein Leben im Spannungsfeld zwischen Pädagogik und Politik. In: Bremisches Jahrbuch, Band 48, Bremen, 1962 Johannes Schenk: Zur politischen und pädagogischen Position von Heinrich Schulz in der Novemberrevolution 1918. In: Jahrbuch für Erziehungs- und Schulgeschichte. Berlin, 1964 Hans-Wolf Butterhof: Wissen und Macht: Widersprüche sozialdemokratischer Bildungspolitik bei Harkort, Karl Liebknecht und Schulz. Ehrenwirth, München, 1978 Peter Braune: Die gescheiterte Einheitsschule. Heinrich Schulz. Parteisoldat zwischen Rosa Luxemburg und Friedrich Ebert. Karl-Dietz-Verlag, Berlin, 2004,
Fordítás
Kategória:1872-ben született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Németországi politikusok Kategória:Brémaiak