Az afrikai hagyományos hangszerek cikk Afrika zenéjének sajátos hangszereit tárgyalja.

Az afrikai zene a történelem során nagymérvű változáson esett át. Amit manapság hagyományos zenének nevezünk, az korábban egész másképp szólhatott. A fekete-afrikai hangszerek egy része európai mércével ítélve primitívnek tűnhet, ugyanis szinte semmit nem változtak az elmúlt évezredek alatt. Ugyanakkor leleményességről tesznek tanúbizonyságot. Az újkorban és a modern korban fellelt hangszerek élő bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a történelem során mennyi temérdek húros, fúvós és ütőhangszer jöhetett létre.

A citerák és a lant az arabok által terjedt el Afrikában.Van der Meer: Hangszerek az ókortól napjainkig (1988) Egyes területeken a külső befolyásra érdekes újfajta hangszerek is megjelentek a 20. században, például az endingidi nevű hegedű Ugandában vagy a ramkie és segankuru nevű vonósok Dél-Afrikában.

A hagyományos zene hangszerei sokszor természetes anyagból készültek, mint pl. egy kivájt tök, egy állat szarva, állatbőr, agyag, kagyló, farönk, bár manapság már sok egyszerű hangszer is mesterséges anyagból készül, pl. alumínium vagy fémdobozok, húr, műanyagpalack stb. A legkülönösebb hangszereket a vallásos és átmeneti rítusok szertartásai (például férfivá avatás) táncainak kisérésére is használják. E hangszerek között talán a legérdekesebbek a félbevágott, száraz babszemekkel megtöltött tökök, amelyeket térdükre kötnek.

A mai jellegzetes hagyományos hangszerek közé sorolhatjuk a különböző fa- és bambuszdobokat (ekwe, ikolo, dzsembé, omele, dunun stb.), valamint a kordofon, idiofon és membranofon hangszereket, a korától a mbiráig és a sekerétől a balafonig.

A hangszerek osztályozása

Afrikában jellemző hagyományos hangszerek: Aerofonok

Dudák Észak-Afrikában jellegzetes duda a zurna (egyéb nevein: zukra, zokra). Kürtök pl. endeka, nkoni, ntemi Kelet-Afrikában embermagasságú elefántagyarból készített kürtöket használnak, ez az ún. siva.Brauer-Benke József: Afrikai hangszerek A kenyai ún. oluika hangszert szintén egy állat szarvából készítik, rendszerint egy szarvasmarha vagy kecske szarvából. A Kongó-medencében a szertartási kürtökből és trombitákból együtteseket alakítanak. Kagyló, mint hangszer („kagylókürt”) A partvidék kagylóból készült fúvós hangszereit is a kürtökhöz sorolhatjuk. Pl. ilyen a madagaszkári antsiva. Furulyák Namíbiában a himbák ujjnyílások nélküli egyszerű faragott furulyát használnak; ez a ongembo. Fuvolák Tanzániában az ujjnyílások nélküli fuvola a filimbi, amely bambuszból, nádból vagy fakéregből is készülhet. Észak-Afrikában jellegzetes az igen régi eredetű nay (ney, másképp: gasba, fhal). Klarinétok Jellegzetes kettősklarinét az egyiptomi arghul. Trombiták Nigériában a fulbék által használt négyméteres népi trombita a gagashi. Kamerunban a töktrombita neve a fán. Kelet- és Közép-Afrikában a hangszereket gyakran tökből, fából, bőrből, szarvból vagy ezek kombinációjából készítik. A kankangui egy közel két méter hosszú benini trombita. Sípok A Közép-afr. Közt.-ban a banda népnél a hat főből álló síp-zenekar a ngala. Pánsípok Ugandában a pánsípokat együttes formájában használják. Az ekvanzi nevű együttesben hét pánsípos van. Zúgattyúk A zúgattyúk a legősibb hangszerek közé tartoznak, amelyeket főleg rituális célra használnak. Leginkább egy falemez, amit egy zsinórra erősítenek és azzal forgatnak, amivel surrogó hangot ad.

Idiofonok

Dobbantósok Ide tartoznak a földhöz vert dobbantó botok. Dörzsölt hangszerek Legegyszerűbb típusa amikor két természetes anyagot dörzsölnek össze (pl. kavicsok, kagylók, csontok). Pengetett idiofonok Jellegzetes lamellofon Fekete-Afrikában a szanza (ujjzongora). Ütött idiofonok Idetartoznak azok a mindennapi tárgyak (pl. edények, kannák), amelyek zenei hangkeltésre alkalmasak és ütéssel szólaltatják meg. Nigériában az igbók által használt az ún. udu. A hagyományos udu egy agyagból készült edény, melynek oldalsó nyílása van, és ütésekkel játszanak rajta.Alexander Akorlie, Agordoh (2005). African Music: Traditional and Contemporary. Nova Publisher. p. 81. Rázott idiofonok Csörgők, csengők, kolompok, pergők Az afrikai xilofonok különböző méretűek, földre állítható és nyakba akasztható változataik egyaránt népszerűek. Nyugat-Afrikában jellemző xilofon a balafon.

Kordofonok

Citerák pl. a tanzániai enanga vagy a ruandai inanga, a közép-afrikai zeze (botcitera), az arab kánún Fidulák pl. az észak-afrikai rebáb vagy a kenyai siiriri. Hárfák Többféle fajtájuk van: íjhárfák, szöghárfák, keretes hárfák. Az íjhárfa a legősibb típus és valószínűleg a zenélő íjból fejlődött ki. Hárfákra példák: ennanga (Uganda), ardin (Mauritánia), kinde (Csád-tó környéke), ngombi (Gabon). A ngoni vagy n'goni főleg Maliban ismert kicsi hárfa- vagy gitár-féle. Lantok Egy egyszerű észak-afrikai és szubszaharai lant a genbri vagy guembri. A gnaua zene egyik alapvető hangszere. Etiópiában és Eritreában használt egyhúros lant- vagy hegedűféle a maszinkó. Lírák Elterjedési területük főleg Kelet-Afrika és Kongó. A kerár (krár) vagy kisszár változó méretű lírát Etiópiában, Szudánban, Dél-Szudánban, Ugandában és Kenyában használják. Zenélő íjak Az íjhoz hasonló hangszer. Többféle formája van: rezonátor-testtel ellátott vagy anélküli, egy- vagy többhúros.

Membrafonok

Frikciós dobok A frikciós dob közismert magyar neve köcsögduda, de az afrikai fr. dobok dobformájúak, míg az európai fajtájuk inkább fazék alakú. Hengerdobok Észak-Afrikában tbal vagy tabl néven ismertek. Az arab tabl jelentése: dobolás.Collaer P. - Elsner J.: Misikgeschicte in Bildern: Nordafrika (1983) A tuaregeknél használt kisebb hengerdob a ganga. Ezen csak nők játszanak. A fulbék is alkalmazzák a ganga nevű hengerdobot. Tölcsérdobok A legismertebb talán a nyugat-afrikai dzsembé és az észak-afrikai darbuka. Lábas dobok Olyan dobok, amelyeknek lábai vannak. A lábak kialakításának a célja a rezonancia növelése. Sok lábat az emberi test, az emberi lábak alapján formáztak meg.Alan Blackwood: A világ zenéje Hosszúdobok Nyúlánk alakú dobok, ahol az ütőfelület jóval kisebb a dob hosszához képest. Az ún. msondo a szuahéli nyelven beszélő világban használatos és kb. egy méter magas. Kúpdobok Alakjuk kúpforma és gyakran kétmembránosak. A kebero nevű kúpdobot Etiópiában egyházi szertartások kíséretéhez használják. Üstdobok Az üstdobok készülhetnek fából vagy tökből. Sokszor párosával alkalmazzák az üstdobokat és a kettőt összeerősítik. Több fajtája van.

Beszélő dobok A beszélő dobok mint a nevük mutatja, közel járnak ahhoz hogy az emberi beszédet utánozzák; magasságuk gyorsan változtatható a testükön levő zsinór állításával. Ilyen például a nyugat-afrikai jorubák által használt ún. dùndún, vagy az asantik által használt atumpan és fontomfrom. Sok más néven is ismert, pl. tama. E dobok nagy méretű fajtái akár 30–32 km távolságig hallható üzeneteket küldhettek, ahonnan aztán további dobosok adták tovább, gyorsan terjesztve a törzsi híreket.

Képek bélyegkép|130px|Kpanlogo dobthumb|150px|Adodo v. tama stb. („beszélődob”)bélyegkép|130px|középre|Dzsembébélyegkép|130px|Sekere (csörgő)thumb|150px|Balafon

Nem teljes lista a hagyományos hangszerekről:

Jegyzetek

Kapcsolódó cikk Afrika zenéje

Kategória:Afrika zenéje