Ádám László (Székelykeresztúr, 1927. június 27.Marosi Sándor (1994): Búcsúbeszéd dr. Ádám László sírjánál Földrajzi Értesítő, XLIII(1-2):189–191. (Hozzáférés: 2021. február 22.) – Budapest, 1994. január 15.) magyar földrajztudós, geomorfológus, a földrajztudományok doktora (1989), tudományos tanácsadó, a Magyar Földrajzi Társaság tiszteleti tagja, Akadémiai Díjas (1991).
Életpályája
Unitárius vallású kistisztviselő családban született. Unokatestvére volt Ádám Dénes, hamorodkeményfalvi unitárius lelkész, Székelyudvarhelyen, a mai Tamási Áron Gimnázium jogelődjében (Baróti Szabó Dávid Gimnázium) végezte középiskolai tanulmányait 1942-től. 1947-ben érettségizett Brassóban. 1947-ban felvételt nyert a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (1950 után ELTE) földrajz–történelem szakára, ahol földrajz–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett.
1951 és 1958 között az ELTE Élet- és Földtudományi Kar, illetve az ELTE TTK Földrajzi, ill. Természetföldrajzi Tanszék oktatójaként dolgozott, és 1957-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1958-től 1988-ig az MTA Földrajzi Kutató Csoport, majd Kutatóintézet tudományos munkatársaként, majd tudományos főmunkatársaként dolgozott. 1965-ben a földrajztudományok kandidátusa, 1989-től doktora. 1972-ben az ELTE előterjesztésére címzetes egyetemi docens címet kapott. 1975 és 1980 között az MTA Földrajzi Tudományos Bizottságának titkára volt.
Úttörő szerepet vállalt a komplex természetföldrajzi tájértékelés elvi-módszertani alapjainak kimunkálásában, az ország területének több mint 10%-áról adott tájértékelést (Mezőföld, Móri árok, Szekszárdi-dombvidék, Velencei-hegység, Sopron-Vasi-síkság). A korszerű tájkutatási és tájértékelési irányzatok egyik első magyarországi képviselője, elsőként végezte el a Mezőföld komplex természetföldrajzi tájértékelését. A magyarországi (mérnök)geomorfológiai térképezés egyik elindítója.
Családja
1957-ben feleségül vette Reinhardt Margitot. Házasságukból egy fiúgyermek született, Dr. Ádám Attila (1958-) Főbb művei
A paksi löszfeltárás (Marosi Sándorral és Szilárd Jenővel, Földrajzi Közlemények, 1954) Észak-Mezőföld geomorfológiája (Földrajzi Értesítő, 1955) A Velencei-tó és a Zámolyi medence kialakulása (Földrajzi Közlemények, 79(4):307–329, 329–332, 1955) A Mezőföld természeti földrajza (szerk. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel, Budapest, 1959) A Móri árok északi előterének morfológiája. (Földrajzi Értesítő, 1959) Románia természeti földrajza (Földrajzi Közlemények, 83(2):151–172, 1959) A Tolnai hegyhát kialakulása (Földrajzi Értesítő, 1960) A Rábán túli kavicstakaró (Földrajzi Értesítő, 1962) A Szekszárdi dombvidék kialakulása és morfológiája (Földrajzi tanulmányok 2., Budapest, 1964) A Szekszárdi dombvidék talajtakarójának pusztulása (Földrajzi Értesítő, 1967) Morfológiai kutatások szerepe a települések vízellátásában (Földrajzi Közlemények, 93(2):139–146, 1969) A magyarországi dombságok negyedkori felszínfejlődésének főbb vonásai (Marosi Sándorral és Szilárd Jenővel, Földrajzi Közlemények, 1969) A Tolnai-dombság kialakulása és felszínalaktana (Földrajzi tanulmányok, 10., Budapest, 1969) Nyugat-Dunántúl hasznosítható nyersanyagai (Vasi Szemle, 1971) A Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék (szerk. Marosi Sándorral, Magyarország tájföldrajza, 3. Budapest, 1975) Románia (Panoráma útikönyvek) (Ádám László, Belia György, Csatári Dániel, Budapest, 1975) Agrárgazdasági szempontú komplex természetföldrajzi tájértékelés (Földrajzi Közlemények, 1975) Komplex természetföldrajzi térképezés a mezőgazdaság szolgálatában (Földrajzi Értesítő, 1976) A Tolnai-dombság tájföldrajza (Földrajzi Értesítő, 1978) Dunaújváros földrajza (Szerk. Boros Ferenccel, földrajzi monográfiák. 10., Budapest, 1979) A Dunántúli-dombság. Dél-Dunántúl. (szerk. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel, Magyarország tájföldrajza, 4., Budapest, 1981) A Tolnai-dombság genetikai talajtípusai és talajlepusztulása (Földrajzi Értesítő, 1982) Mérnökgeomorfológiai térképezés (szerk. Pécsi Mártonnal, Budapest, MTA FKI, 1985) Sopron környékének kialakulása és felszínalaktana. (Földrajzi Értesítő, 1985) A Dunántúli-középhegység (szerk. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel, Magyarország tájföldrajza, 5. Budapest, 1987) Tájkutatás–tájértékelés–térképezés (Doktori értekezés, MTA, Budapest, 1988) Magyarország kistájainak katasztere I.-II. (társszerzőkkel, Budapest, MTA FKI, 1990) A Déli-Kárpátok tájföldrajza (Földrajzi Közlemények, 114(3-4):165–173, 1990) A Velencei-hegység fejlődéstörténete és felszínalaktana (Földrajzi Értesítő, 1993) Magyar nagylexikon I.-XiX. Akadémiai kiadó,1993-2004. (Erdély természeti földrajza)
Díjai, elismerései
Szocialista Földrajzért (1976) Munka Érdemrend (ezüst, 1980) Akadémiai Díj (1991)
Jegyzetek
Források
Dr. Marosi Sándor: Búcsú Dr. Ádám Lászlótól (1927-1994). Földrajzi Közlemények CXVII. (XLII.) , 1994. (1.), 71-76. http://real-j.mtak.hu/10115/1/FoldrajziKozlemenyek_1994.pdf
Kategória:1927-ben született személyek Kategória:1994-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar földrajztudósok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Székelykeresztúriak Kategória:Akadémiai díjasok