Hedri Endre, 1919-ig Schossberger Her­man sebészorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1958).

Élete Schossberger Sándor orvos és Grünfeld Berta gyermekeként született. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán végezte, ahol 1916-ban szerezte meg oklevelét. Már egyetemistaként a Kórbonctani Intézetben dolgozott, majd a Szent Rókus Kórház sebészeti osztályán Herczel Manó asszisztense lett. Ekkoriban aktív tagja volt a Galilei Körnek. Az első világháború idején a Gyáli úti helyőrségi kórház úgynevezett népfelkelő orvosa volt. A Tanácsköztársaság bukása után elhagyta az országot és Bécsben, illetve Lipcsében élt. 1923 körül tért haza, s előbb a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján Vidákovits professzor asszisztense lett, majd 1924-ben Budapestre költözött és az Apponyi Poliklinikán dolgozott. 1928-tól az OTI Uzsoki Utcai Kórház baleseti sebészeti osztályának vezetője lett mint kórházi osztályvezetői főorvosi címmel felruházott adjunktus. 1933-ban kinevezték a baleseti sebészeti osztály osztályvezető főorvosává. 1943-ban a kormányzat félreállította és eltávolította abból az intézményből, amelynek létrehozásában maga is közreműködött. 1945-ben visszatért a kórházba és 1947-ig igazgatóként vezette az intézményt. 1947 márciusától az ő vezetésével alakult újjá a III. számú Sebészeti Klinika a Koltói Anna Baleseti Kórházban.III. sz. Sebészeti Klinika semmelweis.hu 1948-ban három évre kinevezték a törvényszéki Orvosi Vizsgáló Bizottság elnökévé.Orvosi Vizsgáló Bizottság elnöke (1948. április 30.) Igazságügyi Közlöny, 57. évfolyam, 4. szám 1949-ben átvette az I. számú Sebészeti Klinika vezetését, amelynek haláláig, 1962-ig igazgatója volt. 1947 és 1952 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen, illetve a Budapesti Orvostudományi Egyetemen a baleseti sebészet nyilvános rendes tanára, 1952 és 1962 között egyetemi tanára volt. 1962-ben a Korányi Sándor Társaság elnökévé választották. Traumatológiával, hasi sebészettel foglalkozott, a baleseti sebészet egyik hazai úttörője volt. Vezetése alatt korszerű mellkas-sebészeti és traumatológiai osztály létesült a klinikán. Jelentős eredményeket ért el a vastagbél és a hasnyálmirigy betegségeinek műtéti megoldása terén. Számos új műtéti megoldást vezetett be a csont- és az ízületi sebészetben.

Felesége Hüvös Margit (1915–2003) volt, Hüvös Rezső bankigazgató (Hűvös József unokaöccse) és Farkas Ilona lánya, akit 1934. november 15-én Budapesten vett nőül.

A Farkasréti temetőben nyugszik (1, N/A, 1, 121).

Főbb művei Epehólyagba áttört féregnyulványlob gyógyult esete (Budapest, 1917) A sebészi gümőkór terápiája (Budapest, 1925) A Basedow-kór sebészi vonatkozásai (Budapest, 1926) A szabályozható anus praeternaturalis (Budapest, 1927) A pruritus ani sebészi therápiája (Budapest, 1928) Hasi sérülések (Budapest, 1933) Az agy sérülési és jelentőségük a balesetbiztosítás szempontjából (Budapest, 1933) A gerinc sérülései (Budapest, 1946) A Friedrich-féle sebellátás jelentősége (Budapest, 1938) Az égési sérülések korszerű kezelése (Budapest, 1938) A penicillin alkalmazásának sebészeti vonatkozásairól (Budapest, 1946) A vagotomia jelentősége a peptikus fekély therápiájában. Szemző Györggyel. (Budapest, 1948) A vastagbélsebészet problémáiról (Budapest, 1949) Érzéstelenítés a hasi sebészetben (Budapest, 1949) Az osteosynthesisről (Budapest, 1951) Részletes sebészet (társszerzőkkel, Budapest, 1951) A végbélrák korszerű gyógyítása (Budapest, 1959)

Díjai, elismerései Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata (1949) Kiváló orvos (1952) Munka Érdemrend (1953) a Lipcsei Egyetem díszdoktora (1959)

Jegyzetek

Források

Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001

Kategória:Magyar sebészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1962-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Galilei Kör tagjai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek