thumb|left|222px|Közönséges tóalma (Ludwigia palustris)
A tatai Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park egyik helyi jelentőségű, 26,36 ha-os természetvédelmi területe a tatai Fényes fürdő forrásai körül kialakult lápréten, a város központjától észak–északnyugatra, az Által-ér völgyében. A Tatai tavak rámszari terület része; közvetlenül szomszédos a Tatai Fényes-patak menti rétek és a 8-as Réti-tó és Réti-tavak környéke természetvédelmi területekkel.Ökológiai állapotfelmérő adatlap: Réti-tavak környéke
Története
1977-ben kapott védelmet; törzskönyvi száma: 10/29/TT/77.A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja: Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület
A fürdőt tápláló három karsztforrás a szénbányászat megcsapoló hatása miatt 1973 körül elapadt. A bányák bezárása után, 2001–2003 között a források újraindultak. Belőlük jelenleg enyhén szénsavas, 20–22°C-os víz tör fel, emiatt a forrástavak télen sem fagynak be.
A rétek legnagyobb forrástava a Feneketlen-tó volt, mélysége Fényes Elek 1848-as leírása szerint 18–20 m lehetett. Az alig 15 m átmérőjű tó mikrofaunája még az 1970-es években is meglepően gazdag volt.Tatai Városkapu Közhasznú Zrt.: A tatai Réti-tó tanösvény felfedezése
A rámszari területet 2006-ban jelölték ki.Kirándulástippek.hu: Tata, Fényes Tanösvény, izgalmas cölöpsétány a láp felett
2015-ben, uniós támogatásból alakították ki a Fényes tanösvény bemutató sétautat és látogatóközpontot.
Élővilága
A források alatti vizenyős területen láprét és láperdő (égerliget) alakult ki. Ezekből a növénytársulásokból csaknem háromszáz növényfajt írtak le. A ritkább, védett fajok: közönséges tóalma (Ludwigia palustris) apró rence (Utricularia minor) fehér zászpa (Veratrum album) pókbangó (Ophrys sphegodes) tavaszi tőzike (Leucojum vernum) fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) selymes boglárka (Ranunculus illyricus) poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora) szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea)
A rámszari terület kijelölésének fő szempontja az volt, hogy az Által-ér völgye fontos szerepet játszik a tavaszi és őszi madárvonulásban — alapvetően mint a vonuló madarak pihenő- és táplálkozóhelye. Emellett jelentős a terület saját madárvilága is. Védett fajok: erdei fülesbagoly (Asio otus), pettyes vízicsibe (Porzana porzana), cigány
A látogatóközpont modern épülete a tanösvény eleje mellett áll. Benne kiállítás mutatja be a helyi élővilágot. Előtte egy 14 méter magas, fából ácsolt torony az alkotók szándéka szerint azt jelzi, milyen magasba szökne a karsztvíz, ha szabadon törhetne föl.
A Fényes tanösvény
A tizennyolc állomással tagolt, 1350 m hosszú ökoturisztikai útvonal interaktívan mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. Az útvonal nagyobb részeit pallókon járhatják be a látogatók, másokat kötélhídon, illetve kézzel vontkal. A tanösvényhez kapcsolódik a látogatóközpont kiállítása, amit különféle foglalkozások egészítenek ki.
A tanösvény első szakasza szabadon látogatható, a természetvédelmi területen kialakított második szakasz csak túravezetővel. Az állomásokon információs táblák mutatják be az élővilágot és a különféle természeti jelenségeket.
A túra a Sarki-forrás tó mellett kezdődik, majd az ösvény kettéágazik, hogy körtúrát tegyen lehetővé. A Nagy-Égeres nevű erdőrészben kilátótornyot építettek. A Grófi-tó és forrása a strand kerítésén belül, a szauna mellett van, tehát csak szezonon kívül (októbertől áprilisig) látogatható,
Jegyzetek
Források
Kirándulástippek.hu: Tata, Fényes Tanösvény, izgalmas cölöpsétány a láp felett — a tanösvény, a természetvédelmi terület, a fürdő és a kemping térképével Tatai Városkapu Közhasznú Zrt.: Fényes tanösvény
Kategória:Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területei Kategória:Tata