2021. február 1-jén reggel egy puccs kezdődött Mianmarban, mikor az országot irányító, a demokratikusan megválasztott kormányzó pártot (Nemzeti Liga a Demokráciáért) elmozdította a hatalomból a Tatmadaw, Mianmar hadereje, mely ezután sztratokráciát épített ki. A Tatmadaw egyéves szükségállapotot hirdetett, és kijelentette, hogy a hatalmat Min Aung Hlaing, az ország katonai főparancsnoka vette magához. A 2020-as mianmari választás eredményét érvénytelennek nyilvánította, és kijelentette, hogy a szükségállapot végén új választásokat írnak ki, bár Mianmar lakosságának többsége meg volt elégedve a választások kimenetelével. A puccsra egy nappal azt megelőzően került sor, minthogy a mianmari parlamentben az újonnan megválasztott képviselők letették volna az esküt, így erre a beiktatásra nem került sor. Win Myint elnököt és Aun Szan Szu Kji államtanácsost, a minisztereket és a helyetteseiket, valamint a parlament tagjait bebörtönözték.
2021. február 3-án Win Myintet azzal vádolták meg, hogy megsértette a kampány előírásokat valamint a koronavírusos előírásokat. Aung San Suu Kyit a koronavírus miatt előírt szabályok megsértésével vádolták, mivel illegálisan importált és használt kommunikációs eszközöket, konkrétan hat ICOM eszközt kapott a biztonsági csoportjától, és volt nála egy walkie-talkie is, aminek a használata Mianmarban szigorúan szabályozott, és katonai hatóságok engedélye kell, mielőtt ilyet használna valaki. Mindketten két hétig maradtak őrizetben. Aung San Suu Kyit február 16-án a nemzeti katasztrófavédelmi törvény megsértése miatt ismét megvádolták. Ezeket a vádakat március 1-jén újabbak követték, melyek a kommunikációs törvények megsértéséről és tüntetés szításáról szóltak.
Március 27-ig legalább 120 embert megöltek a 2021-es mianmari tüntetéseken, melyeket a puccs ellen szerveztek, ugyanakkor több mint 1700 embert letartóztattak. 2021. márciusban az MLD három tagja meghalt a rendőri őrizetben.
Előzmények
Mianmar, más néven Burma, egy olyan ország, melyet a Nagy-Britanniától való 1948-as függetlenedése óta szorongat a politikai instabilitás. 1958 és 1960 között a katonaság alakított ügyvivő kormányt U Nu, az ország demokratikusan megválasztott elnökének a vezetésével, hogy így oldják meg a politikai küzdelmeket. A katonaság az 1960-as burmai általános választások után önként visszaadta a hatalmat a polgári kormányzatnak. Kevesebb mint két évvel később a katonaság egy puccsal visszaszerezte a hatalmat, mely Ne Win vezetésével 26 éven át irányította az országot.
1988-ban országos tüntetés tört ki az országban. A 8888-as felkelés, mely egy polgári engedetlenség volt, a gazdasági irányítás hibáival együtt lemondásra késztette a vezető Ne Wint. 1988-ban a hadsereg felső vezetése létrehozta az Állami Rendvisszaállító Tanácsot (SLORC), mely akkor megszerezte a hatalmat. Aung San Suu Kyi, az ország modern megalapítójának, Aung Sannak a lánya híres demokratapárti aktivista lett ezalatt. 1990-ben a hadsereg megengedte, hogy szabad választásokat tartsanak, mert úgy gondolták, hogy a nép támogatja a hadsereget. Végül a választás Aung San Suu Kyi pártjának, a Nemzeti Liga a Demokráciáért a földcsuszamlás szerű győzelmével ért véget. A hadsereg megtagadta a hatalom átadását, és házi őrizetbe helyezte őt.
A hadsereg újabb 22 évig, 2011-ig hatalmon maradt, amit az ország 2008-as alkotmánya értelmében egy demokráciába vezető átmenet követtett. 2011 és 2015 között megkezdődött a kísérleti demokráciába történő átmenetel, melynek végén a 2015-ben tartott választásokat Aung San Suu Kyi pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért nyerte meg. A hadsereg azonban jelentős hatalmi részeket tartott meg magának, melyek között ott volt, hogy ők nevezhették ki a parlament tagjainak a negyedét.
A 2021-es puccs a 2020. november 8-i általános választásokat követte, melyen az NLD a 476 képviselői helyből 396-ot megszerzett. Ezzel még nagyobb győzelmet arattak, mint a 2015-ös választásokon. A hadsereg proxi pártja, az Uniós Szolidaritás és Fejlődés Pártja csak 33 képviselői helyet szerzett.
A hadsereg megkérdőjelezte az eredményeket, mert szerinte a szavazáskor csalások voltak. Már több napja szó volt arról, hogy puccskísérletet hajtanak végre, és olyan nyugati országok adtak hangot aggodalmaiknak, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok vagy Ausztrália.
Események Az NLD szóvivője, Myo Nyunt azt mondta, hogy Aung San Suu Kyit, Win Myintet, Han Tha Myintet, és több más pártvezetőt már korán reggel rajtaütés fogadta. Nyunt hozzátette, hogy számít arra, hamarosan letartóztatják. Több kommunikációs csatorna is leállt. Ilyenek voltak a fővárosba, Nepjidába vezető telefonvonalak, a Mianmari Állami Televízió és Rádió pedig állítólagos „technikai problémák” miatt kényszerült leállni. Délután 15 óra körül országszerte elkezdett akadozni az internet szolgáltatás. A katonaság a „kill sqitch” technológia használatával megszüntette a mobiltelefonos elérhetőséget az országban. Eddig ezt az eljárást Kína és Rakhine állam ütköző zónáiban használták. A Mianmari Bankszövetség összes tagja felfüggesztette a pénzügyi tevékenységeket.
Körülbelül a parlament 400 megválasztott képviselőjét helyezték házi őrizetbe, akiket egy kormányzati háztömbben helyeztek el Nepjidában. A puccs után az NLD elintézte a képviselőknek, hogy február 6-án kiszabadulhattak. A közösségi média felhasználói arra buzdították a házi őrizetben lévő képviselőket, hogy ott tartsák meg a parlamenti ülést, mert a csoport megfelel az alkotmány szavazóképességi követelményének. Erre válaszul a hadsereg egy újabb határozatot adott ki, mely szerint a képviselőknek 24 órán belül el kell hagyniuk a vendégházakat. Február 4-én az MLD 70 képviselője letette a hivatali esküjét, amivel nyíltan ellenszegültek a puccsnak.
A puccs alatt több buddhista szerzetest is bebörtönöztek, akik a 2007-es sáfrány forradalmat vezették, többek között Myawaddy Sayadawot és Shwe Nyar War Sayadawot, akik kritizálták a hadsereget. A 8888 felkelés aktivista vezetőit, így például Mya Ayet is letartóztatták. Február 4-én a Politikai Foglyok Segítő Szervezete 133 hivatalnokot és törvényhozót és 14 polgári aktivistát azonosított, akiket a hadsereg a puccs miatt előzetesben tartott.
Katonákat láttak Nepjidában és a legnagyobb városban, Rangunban. A hadsereg ezután az általa ellenőrzött Myawaddy TV-n keresztül bejelentette, hogy egy évre átvette az ország feletti ellenőrzést. Myint Swe ügyvivő elnök egy olyan nyilatkozatot írt alá, mely szerint „minden törvényhozási, végrehajtási és igazságszolgáltatási hatalmat” Min Aung Hlaingnak adnak át. A Nemzeti Védelmi és Biztonsági Tanácsot összehívták, melyet Myint Swe ügyvivő elnök vezet, s melynek a tagjai a legmagasabb rangú katonai tisztviselők. Ezután a hadsereg egy olyan nyilatkozatot adott ki, mely szerint új választásokat tartanak, a hatalmat pedig csak azt követően adják vissza. A hadsereg bejelentette, hogy eltávolítja a 24 minisztert és a helyetteseket, helyükre pedig 11 fős kabinetet neveznek ki.
2021. február 2-án Min Aung Hlaing a 11 fős kormányzó testülettel megalakította az Állami Közigazgatási Tanácsot.
2021. február 3-án a mianmari rendőrség megvádolta Aung San Suu Kyit, mely szerint megsértette az exportról és importról szóló törvényt, mikor a biztonsági szolgálata számára kommunikációs eszközöket importált. Ezután fővárosi otthonában razziáztak. Az export és import törvény megsértéséért legfeljebb 3 év börtönt és/vagy pénzbüntetést lehet kiszabni. Legutóbb 2017-ben alkalmazták a törvényt, mikor egy újságíró drónt reptetett az Unió Gyűlése fölé. Eközben Win Myintet a nemzeti katasztrófavédelmi törvény megsértésével vádolták, mert 2020 szeptemberben zászlókat lengetett egy elhaladó NLD konvoj előtt, ezzel megszegte a Covid19-pandémia alatt érvényes választási szabályokat.
2021. február 6-án letartóztatták a polgári kormány ausztrál gazdasági tanácsadóját.
2021. február 8-án és 9-én a katonai kormányzat kijárási tilalommal kapcsolatos döntéseket hozott. Ezek szerint 20:00 óra és 04:00 óra között Rangunban és más nagyvárosokban nem lehet az utcára menni, illetve betiltották, hogy legalább 5 fő összegyűljön nyilvános helyeken.
2021. február 9-én megszállta a mianmari rendőrség az NLD ranguni központját. A mianmari katonai rezsim szétosztotta a kiberbiztonsági törvény tervezetét az internet szolgáltatók között, akiktől 2021. február 15-ig kérték az észrevételeket. A törvénytervezetet az IT szolgáltatók kritizálták, mert azzal, hogy az állampolgárokat digitális megfigyelés alá helyezi és jelentősen korlátozza a szólásszabadságot, sérti az emberi jogokat. A közösségi oldalak mianmari használói között elterjedt, hogy Kína építi ki a tűzfalat, ami miatt tüntetés indult a kínai nagykövetség előtt. Kína visszautasította a feltételezéseket, szerintük csak szóbeszédről van szó.
2021. február 10-én Kayah állam közszolgái tiltakoztak a puccs ellen, akik között ott voltak a rendőrök is. Ők megtagadták a parancsnokaik parancsát, hogy térjenek vissza dolgozni.
2021. február 12-én éjfélkor Mianmar hadserege és rendőrsége minisztereket, választási tisztviselőket, az NLD vezető tagjait, aktivistákat és volt tábornokokat tartóztatott le.
2021. február 15-én egy olyan poszt lett virális online, mely szerint az Információs Minisztérium nyomást gyakorolt a sajtóra, hogy az ne használja a „junta” és a „rezsim” szavakat. Ez volt az első kísérlet, hogy visszaszorítsák a sajtószabadságot. A katonai rezsim hét, jól ismert aktivista és influenszer ellen adott ki letartóztatási parancsot, akik között ott volt Min Ko Naing is. Ellenük az volt a vád, hogy hírességüket kihasználva olyan írásokat terjesztenek és olyan beszédeket tartanak, mely megzavarhatja a nemzeti békefolyamatokat.
2021. február 15-én több városba is páncélozott járműveket küldött, hogy így csitítsa le az országban folyó tüntetéseket. Országszerte több ezer tüntető követelte Aung San Suu Kyi szabadon engedését. Február 16-án, mivel a tüntetések folytatódtak, új vádat nyújtottak be Aung San Suu Kyi ellen, mely szerint megszegte az ország katasztrófavédelmi törvényét.
2021. február 17-én a katonaság további hat híresség ellen adott ki letartóztatási parancsot, akik arra buzdították az embereket, hogy csatlakozzanak a polgári engedetlenséghez.
2021. február 26-án Mianmarnak az ENSZ-hez delegált nagykövete, Kyaw Moe Tun elítélte, hogy a Tatmadaw puccsot hajtott végre. Másnap menesztették a posztjáról. Aznap a szabadúszó japán újságírót, Yuki Kitazumit is letartóztatták a mianmari tisztviselők Sanchaung rendőrségén, de pár órával később kiengedték, mert sikeresen azonosította magát riporterként.
2021. március 8-án az állami MRTV bejelentette, hogy az Információs Minisztérium a következő öt helyi csatornától megvonta az engedélyt: Mizzima, Myanmar Now, DVB, 7 Day News, és Khit Thit Media. A jelentés szerint az adott társaságok nem sugározhatnak semmilyen adást semmilyen technológia használatával.
2021. március 9-én az Egyesült Királyságól visszahívták az oda akkreditált nagykövetet, Kyaw Swar Mint, miután elítélte, hogy a Tatmadaw átvette a hatalmat.
Motiváció Az nem világos, miért hajtott végre puccsot a hadsereg. Látszólag a katonaság azon az állásponton volt, hogy a választási csalás veszélyezteti a nemzeti szuverenitást. Pár nappal a puccs előtt a polgári Uniós Választási Bizottság kategorikusan visszautasította a hadsereg választási csalásról szóló bejelentéseit, mert nem találták annak bizonyítékát, hogy 8,6 millió szabálytalan bejegyzés volt Mianmar 314 városában.