A Rjana Łužica a Lausitzban élő szorb nemzetiség himnusza.
Története A dal szövege először 1827-ben jelent meg a kézírásban terjesztett Serbska Nowina című újságban, Na sersku Łužicu címen. Szerzője az akkor 23 éves szorb teológushallgató Handrij Zejler volt, aki utóbb a szorb nemzeti újjászületés legfontosabb képviselőjévé vált. A hat versszakból álló szöveget Korla Benjamin Hatas még abban az évben megzenésítette, és első ízben 1827. december 10-én énekelték Lipcsében a lausitzi prédikátortársaság éves gyűlésén.
Miután 1844-ben Zejler és Korla Awgust Kocor zeneszerző egy életre szóló barátságot kötöttek, amelynek eredményeként számos közös művet alkottak, 1845-ben Kocor új dallamot szerzett Zejler szövegéhez. Az új dal először a Kocor által szervezett I. Szorb Dalversenyen hangzott el Bautzenben 1845. október 17-én, és 1923-ban Bjarnat Krawc kezdeményezésére nemzeti himnusszá lépett elő, de manapság csak két versszakát (az elsőt és az utolsót) éneklik.
A szöveget Hendrich Jordan fordította le az eredeti felső szorbról alsó szorb nyelvre.
Jogállása Brandenburg tartomány és a Szász Szabadállam szorb / vend törvényében egyaránt szerepel a szorb himnusz használatának joga a szorbok által lakott területeken. Mindazonáltal a Rjana Łužica cím egyik jogszabályban sem szerepel explicit módon.
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Nemzeti himnuszok Kategória:Szorbok