bélyegkép|jobbra|250px|A Lágymányosi tó 1880 körül bélyegkép|jobbra|250px|A budai Duna-parton, a Gellért-hegy alatti lapályon, az úgynevezett Lágymányoson, 1896-ban majdnem a vasúti hídig terjedt a Konstantinápolynak nevezett vigalmi negyed területe (1896 körül)
A „Konstantinápoly Budapesten”, „Kis Konstantinápoly Budapesten” vagy Lágymányosi vigalmi negyed egy rövid életű hatalmas szórakoztató komplexum volt Budapesten, a mai Lágymányoson, a Duna jobb partja mentén. Neve onnan ered, hogy a valódi, törökországi Konstantinápolyt (ma: Isztambul) és a török stílust utánozva tervezték épületeit, a keleti kultúrának egy miniatűr városrésze volt. Néhány hónapnyi fennállás után az üzemeltető csődbe ment. Az épületeket később elbontották. (Egyesek szerint a korabeli Európa legnagyobb vigalmi negyede volt.)https://welovebudapest.com/cikk/2018/10/31/a-lagymanyosi-konstantinapoly-egy-mulatonegyed-tundoklese-es-bukasa-szremko-bettina-animaciojan
Története A mai Lágymányosi híd (Rákóczi híd) az 1800-as években még nem létezett, az Összekötő vasúti híd (épült 1877-ben) viszont igen. Ettől északra egy nagyobb öble (1877 után zárt tava) terült el a Dunának, az azóta feltöltött Lágymányosi-tó, fala pedig a Kopaszi-párhuzammű volt a Duna felé. Itt hajókikötő működött a 19. század folyamán. Az új szórakoztató létesítmény a nagy milleniumi ünnepségsorozat idején épült. A finanszírozója a kor ismert mulatós vállalkozója, Somossy Károly volt. A munkálatokat 1896 márciusában kezdték meg.https://falanszter.blog.hu/2010/11/27/europa_legnagyobb_vigalmi_negyede_volt_a_lagymanyosi_konstantinapoly 1896. május 23-án nyílt meg a nagyközönség előtt. Néhány hónap után a látogatók (többek közt a nagy mennyiségű szúnyog miatt) elfordultak a létesítménytől, az csődbe ment, és októberben bezárt. Felmerült néhány megbeszélésen a komplexum esetleges újraindítása, ám ez végül nem valósult meg. Az épületeket később – talán 1897-benhttps://www.bme.hu/hirek/20200102/A_BME_egykori_helyszinenek_epiteszettorteneterol_szolo_kiallitas_nyilt_Isztambulban – elbontották.Amikor Konstantinápoly Csepel szomszédja volt (A terület a mai Budafoki út, a Zenta utca, a Duna-part és a vasúti töltés közötti területen helyezkedett el.)
A terület nagy részét a 20. század elején felöltötték, és itt épült fel 1904 és 1909 között a József Műegyetem, a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Az ettől is északra fekvő tómaradványt a Horthy Miklós-híd, mai Petőfi híd építésekor (1933–1937 között) töltötték fel.
Az 1990-es években a terület déli, vasút melletti részére épült fel az Infopark.
Megálmodója Somossy (eredetileg Singer) Károly (1828–1902)https://erdekesvilagunk.blog.hu/2013/09/04/somossy_singer_karoly_regenyes_elettortenete budapesti vállalkozó volt, aki 1894-ben nyitotta meg Somossy Orfeum nevű szórakozóhelyét a belvárosban.https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz23/265.html Az épület a mai Budapesti Operettszínház elődje volt. A milleniumi ünnepségek közeledtével merült fel a Lágymányosi-öböl hasznosítása kapcsán új elképzelése a grandiózus, mesésen keleties szórakozóhely megnyitásáról. Vállalkozásához hatalmas kölcsönöket vett fel, és megalapította a Konstantinápoly Budapesten Rt.-t. Félévvel a megnyitást követően azonban csődbement, szegény emberként halt meg 1902-ben.
Jellemzői Az épületeket Kellner Lipót és Gerster Kálmán építészek tervezték, a kivitelezést Hauszmann Sándor vállalkozó emberei készítették el, az épületek festését pedig Gerster Károly grafikusra és csapatára bízták. A létesítmény nagyságát mutatja, hogy a tavon és a parton kialakított vigalmi negyedben egyszerre akár 40 000 ember is tudott szórakozni.
A Konstantinápoly Budapesten főbb látványosságai a következők voltak:
Kiállítás 2019-ben Konstantinápoly Budapesten címmel nyílt kiállítás az Isztambuli Magyar Intézetben:
„A csupán két szezonon keresztül működő mulatónegyed épületeit 1896-ban Gerster Kálmán (1850–1927) tervezte, akinek hagyatékát az intézményünk tervtára őrzi. A tárlat az észak-afrikai, ibériai és mór elemeket ötvöző, a negyedre vonatkozó mintegy 40 tervből 28 darab restaurált és digitalizált tervrajzot (köztük helyszínrajzokat, alaprajzok, metszeteket és homlokzatokat) mutat be másolatban. Emellett az érdeklődők megtekinthetik a Budapest Főváros Levéltára, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Országos Széchényi Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye, illetve a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. Filmarchívum budai Konstantinápolyhoz kapcsolódó anyagait is. A kiállítás a magyarországi közgyűjteményekben fellelhető, az épületegyüttesre vonatkozó korabeli hírek, cikkek, anekdoták, hirdetések, plakátok, a negyed megnyitásakor osztogatott emlékérem, térképek, filmek és képek gazdag felvonultatásával jól illusztrálja a 19–20. század fordulójának fokozott érdeklődését a meseszerűnek és egzotikusnak elképzelt „kelet” iránt.”https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/konstantinapoly_budapesten
Animáció 2018-ban Szremkó Bettina rövid számítógépes animációval emlékezett meg a „Konstantinápoly Budapesten”-ről.
Jegyzetek
Források https://falanszter.blog.hu/2010/11/27/europa_legnagyobb_vigalmi_negyede_volt_a_lagymanyosi_konstantinapoly https://pestbuda.hu/cikk/20200510_domonkos_csaba_kis_konstantinapoly_budapesten_oriasi_torok_vigalmi_negyed_mukodott_egykor_a_mai_muegyetem_teruleten https://mult-kor.hu/20120319_konstantinapoly_budapesten https://imaginebp.hu/minaret-es-hastancosno-budapesten/ https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/konstantinapoly_budapesten https://egykor.hu/budapest-xi--kerulet/konstantinapoly-budapesten/2712 http://www.museum.hu/hir/8994/Egy_eltunt_mulatonegyed_Konstantinapoly_Budapesten https://mandadb.hu/tetel/385493/A_Milleniumi_Kiallitas_Csodai_OsBudavar_es_Konstantinapoly_Budapesten_1896 https://www.bme.hu/hirek/20200102/A_BME_egykori_helyszinenek_epiteszettorteneterol_szolo_kiallitas_nyilt_Isztambulban https://turkinfo.hu/bongeszde/torokok-a-magyar-sajtotortenelemben/kis-konstantinapoly-budapesten-oriasi-torok-vigalmi-negyed-mukodott-egykor-a-mai-muegyetem-teruleten/ A milleniumi kiállítás csodái. Ős-Budavár és Konstantinápoly Budapesten; Laurencic Gyula, Budapest, 1896
Egyéb irodalom (szerk.) Kovács Máté Gergő: Konstantinápoly Budapesten, TERC Kft., Budapest, 2021,
Kapcsolódó szócikkek Ős-Budavára Budapest elpusztult nevezetes épületeinek listája
Kategória:Budapest elpusztult építményei Kategória:Budapest XI. kerülete Kategória:Budapest 19. századi építményei Kategória:Eklektikus építészet