Victor Léon, eredetileg Victor Hirschfeld, gyakran Viktor Léon (Szenic, 1858. január 4. – Bécs, 1940. február 23.) osztrák librettista, szövegíró.
Élete Jakob Heinrich Hirschfeld rabbi (Sasvár, 1819. január 20. – Bécs, 1902. október 6.) és Pauline Ausch fia. Apja egyike volt annak a három rabbinak, akik felavatták a Pécsi zsinagóga épületét. Filozófiát tanult az augsburgi és a bécsi egyetemen, illetve a Bécsi Konzervatóriumot látogatta. Ezután újságíróként dolgozott. 1877-től 1884-ig kiadta a Die Hausfrau: Blätter für Haus und Wirthschaft című folyóiratot, majd Victor Léon álnéven, amelyet haláláig megtartott, színházi körökben is nevet szerzett magának. Barátságban volt Hermann Bahrral, és szoros kapcsolatban állt a Café Griensteidl irodalmi körrel. bélyegkép| Sírja a Hietzingi temetőben bélyegkép| Emléktábla a síron 1878-ban debütált a Falsche Fährte című művével az 1837-től 1895-ig létező Sulkowskitheaterben, Bécs Margareten kerületében (ma: Wiedner Hauptstrasse 123, 123a, 125, Gassergasse 44), de drámaíróként sikertelen maradt. 1881-ben a Theater in der Josefstadt, 1882-ben a Carltheater és 1883-ban a Theater an der Wien dramaturgja volt. Számos drámát, népszínművet és esszét írt, valamint – részben testvérével, Leo Felddel együtt – operett-librettókat készített olyan zeneszerzőknek, mint Max von Weinzierl, Rudolf Raimann, Alfred Zamara és ifj. Johann Strauss. Csak 1897-ben ért el áttörést, amikor Heinrich von Waldberggel és Richard Heuberger zeneszerzővel közösen megírta a Der Opernball című operettet. Hamarosan következtek a Bécsi vér és A víg özvegy című operettek, amelyekkel nagy sikereket ért el. Gyakran dolgozott együtt Leo Steinnel, és vele együtt hozzájárult Lehár világsikeréhez. 1884 és 1893 között főleg újságírói tevékenységet folytatott, majd ő lett 1894-ben a Theater in der Josefstadt dramaturgja. és igazgatója, 1897-től pedig a Carltheater rendezőjeként dolgozott, illetve színészoktatást is vállalt.
Felesége, Ottilie Popper (1869. április 10. – 1942. április 12.) volt, akitől született egy lánya, Felicitas, akit Lizzinek becéztek. 1907-ben lánya Hubert Marischka neje lett, aki ekkoriban még színész és operetténekes volt. Lizzi javasolta Lehár A sárga kabát című operettjéhez a kínai hangulatot, amely később A mosoly országa néven vált világhírűvé. Az alig harmincéves Lizzi 1918-ban, harmadik gyermeke, Franz Marischka születése után vakbélgyulladásban meghalt.lexm.uni-hamburg.de, abgerufen am 25. September 2013. Ezért Victor Léon A sárga kabát librettóját lányának ajánlotta. Léon túlélte mind a lányát, mind az öccsét. Utolsó színpadi munkája Lehár Das Fürstenkind (szintén: Der Fürst der Berge címmel is) 1932-es előadásainak felügyelete volt. Ausztria Német Birodalomhoz való csatolása után zsidó származása miatt eltiltották hivatásának gyakorlásától. Utolsó lakhelye Hietzingben volt, a Wattmanngasse 22. szám alatt. Díszsírhelye a Hietzingi temetőben található.
A közelgő hagyatéki tárgyalásokra való tekintettel Viktor Léont 1940-ben a helyi bíróság (Hietzing) szlovák állampolgárként (joghatóság: Szenic) jegyezte be..
Emlékezete 1955-ben Hietzingben utcát neveztek el róla (Viktor-Leon-Gasse)Felix Czeike: Historisches Lexikon Wien. Band 5. Verlag Kremayr & Scheriau, Wien 1997, , S. 540.
Művei Népszínművek
Gebildete Menschen. Népszínmű három felvonásban, 1895 sowie OBV. Fräulein Lehrerin, Leo Felddel, 1905 Ein dunkler Ehrenmann. Színmű három felvonásban, 1919
Komédiák
Falsche Fährte, 1878, megjelent mint Postillon d’amour —, Heinrich von Waldberg (1862–1929): Atelier Mazabou, 1887. Die grünen Bücher. Lustspiel in einem Aufzug, 1900 —, Leo Feld, Robert Stolz: Der große Name, 1909
Opera és operett librettók
Der Doppelgänger, 1886 (Zene: Alfred Zamara) Simplicius, 1887 (Zene: ifj. Johann Strauss) Friedel mit der leeren Tasche. Opera három felvonásban, 1892, (Zene: Max Josef Beer) Das Modell, 1895 (Zene: Franz von Suppé) Der Strike der Schmiede, 1897 (Zene: Max Josef Beer) Der Opernball, 1898 (Zene: Richard Heuberger) Bécsi vér, 1899 (Zene: ifj. Johann Strauss műveiből összeállította Adolf Müller) Der polnische Jude (társszerző: Richard Batka), 1901 (Zene: Karel Weis) Der Rastelbinder, 1902 (Zene: Lehár Ferenc) Die Schönen von Fogaras, 1903 (Zene: Alfred Grünfeld) Barfüßele, 1904, (Zene: Richard Heuberger) Der Göttergatte, 1904 (Zene: Lehár Ferenc) A víg özvegy, 1905 (Zene: Lehár Ferenc) Vergeltsgott, 1905, (Zene: Leo Ascher) Der fidele Bauer, 1907 (Zene: Leo Fall) Die geschiedene Frau, 1908, (Zene: Leo Fall) Das Fürstenkind, 1909, (Zene: Lehár Ferenc) Das erste Weib. Operett három felvonásban, 1910, (Zene: Bruno Hartl) Die eiserne Jungfrau. Operett három felvonásban, 1911, (Zene: Robert Stolz) Der Nachtschnellzug, 1913, (Zene: Leo Fall) Gold gab ich für Eisen, 1914 (Zene: Kálmán Imre) Wiener Volkssänger, 1919 (Zene: Robert Mahler) A mosoly országa, 1923 (Zene: Lehár Ferenc) La Barberina, 1928, (Zene: Leo Ascher) Der Fürst der Berge, 1932, az 1909-ben bemutatott Das Fürstenkind későbbi változata (Zene: Lehár Ferenc)
Írások
Dramaturgisches Brevier. Ein populäres Hand- und Nachschlagebuch für Bühnenschriftsteller, Schauspieler, Kritiker und Laien. Excerpte aus sämmtlichen dramaturgischen Schriften Lessings, nach Materien geordnet und mit Erläuterungen versehen. Második kiadás. Rubinverlag, München 1894
Jegyzetek
Fordítás
Források
Susanne Blumesberger, Michael Doppelhofer, Gabriele Mauthe: Handbuch österreichischer Autorinnen und Autoren jüdischer Herkunft 18. bis 20. Jahrhundert. Band 2: J–R. Hrsg. von der Österreichische Nationalbibliothek. Saur, München 2002, ISBN 3-598-11545-8, S. 815. Felix Czeike: Historisches Lexikon Wien, Band 4. Kremayr & Scheriau, Wien 1995, ISBN 3-218-00546-9; S. 24f. Barbara Denscher: Der Operettenlibrettist Victor Léon. Eine Werkbiografie. Transcript Verlag, Bielefeld 2017, ISBN 978-3-8376-3976-6. Monika Kornberger: Léon (eig. Hirschfeld), Viktor. In: Oesterreichisches Musiklexikon. Online-Ausgabe, Wien 2002 ff., ; Druckausgabe: Band 3, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 2004, . Salomon Wininger: Große Jüdische National-Biographie. Band 2. Czernowitz 1927, S. 131f.
További információk Literatur von und über Victor Léon im Katalog der Deutschen Nationalbibliothek Victor Léon im Lexikon verfolgter Musiker und Musikerinnen der NS-Zeit (LexM) Victor Léon hagyatéka megtalálható kézirat-gyűjteményben, valamint a Bécsi Városháza Könyvtárának kottagyűjteményében Victor Léon szócikke az Austria-Forumon (im AEIOU-Österreich-Lexikon)
Kategória:1858-ban született személyek Kategória:1940-ben elhunyt személyek Kategória:Librettisták Kategória:Bécsiek