Ivo Lapenna (Split, 1909. november 5. – Koppenhága, Dánia, 1987. december 15.) horvát származású brit ügyvéd, eszperantista, a University College London professzora. Az Eszperantó Világszövetség főtitkára (1955–1964), majd elnöke (1964–1974).
Életútja 1909. november 5-én a dalmáciai Splitben született. 1933-ban a Zágrábi Egyetemen szerzett jogi diplomát. A második világháború alatt részt vett az usztasa-rezsim elleni ellenállásban. A háború után az Állami Közlöny főszerkesztője, 1947-ben a Zágrábi Egyetem Jogi Karának egyetemi tanára volt. 1949-ben elhagyta Jugoszláviát, és először Párizsba, majd 1951-ben Londonba költözött. 1962-ben kapta meg a brit állampolgárságot.
Elsősorban az ő munkájának köszönhető, hogy az UNESCO 1954. december 10-én határozatot hozott az eszperantó nyelv mellett, és megadta az Eszperantó Világszövetség számára a tanácsadói státuszt. 1955 és 1964 között a Világszövetség főtitkára, 1964 és 1974 között az elnöke volt.
1987. december 15-én Koppenhágában hunyt el.
Művei Horvátul Historija diplomacije (1949) Eszperantó nyelven Retoriko (1950) Faktoj pri la Internacia Lingvo (1952) Principaro de Frostavallen (1956) Esperanto en perspektivo (1974, Ulrich Lins-szel és Tazio Carlevaroval közösen) Hamburgo en retrospektivo (1975/1977) Angolul State and Law: Soviet and Yugoslav Theory (1964) Soviet Penal Policy. A Background Book (1968)
Jegyzetek
Kategória:1909-ben született személyek Kategória:1987-ben elhunyt személyek Kategória:Horvátok Kategória:Brit eszperantisták Kategória:Splitiek Kategória:Horvát egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Brit egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Horvát jogászok Kategória:Brit jogászok