Haár Ferenc, Haar (Csernátfalu, 1908. július 8. – Honolulu, 1997. december 22.) fényképész, operatőr, filmrendező, Pápa Relli (1917–1984) írónő sógora.
Életpályája Haar Anschl (Arnold) (1873–1942) paszományos mester és Reiter Adél (1880–1967) fiaként született.Nyughelyük a Kozma utcai izr. temetőben található (24-23-33). 1924–1927 között az Országos Iparművészeti Tanoda hallgatója volt, ahol Kaesz Gyula oktatta. 1928-ban kezdett el belsőépítészként és posztertervezőként dolgozni, és saját maga tanult meg fényképezni. 1930-ban megismerkedett a Munka-körrel, amelyet Kassák Lajos, szocialista avantgárd költő és képzőművész vezetett, aki éppen Bécsből jött haza. Kassák rámutatott, hogy a fotó, több mint a festmény, és hozzáférhet a valóság olyan részéhez, amelyhez a festők nem férnek hozzá. Kassák mottója: a fényképezés korunk igazi gyermeke, nem a festmény. Ez egy életen át tartó inspiráció volt Ferenc számára. A Munka Kör aktív és vezető tagja lett, többek közt Gönci Sándor, Szélpál Árpád és Lengyel Lajos mellett, aki később híres grafikus és könyvtervező lett. 1932-ben rendezték meg Magyarországon az első társadalmi fotókiállítást, amely Ferenc számára az első sikert hozta. Első fotóstúdióját (Haár Stúdió) 1935-ben nyitották meg Budapesten.
Néhány fényképét 1937-ben a párizsi kiállításon állították ki, így úgy döntött, hogy Párizsba költözik, ahol portréfotósként telepedett le.
1939-ben azonban Hiroshi Kawazoe meghívta Japánba, és a Japán Nemzetközi Kulturális Társaság hivatalosan is megszervezte utazását. Japán barátok segítségével 1940–1942 között Tokióban nyitotta meg és működtette fotóstúdióját. A családot 1943-ban evakuálták Karuizawába; 3 évet töltöttek ott. Fotográfusa lett a Yank, the Army Weekly magazinnak, majd az amerikai közegészségügyi és jóléti részleg filmrendezője 1946–1948 között. 1946–1956 között egy tokiói fotóstúdióba volt aktív fényképész. Felesége, Irene megnyitotta a híres éttermet, az Irene Hungaria-t Tokió belvárosa, amelyet a japánokon kívül a világ minden tájáról hírességek, értelmiségiek, katonák és sportemberek látogattak.
1956–1959 között a chicagói Container Corporation of America fotósaként dolgozott. Visszatért Tokióba, és egy évig újra működtetett fotóstúdióját. 1960-ban nagy döntést hozott; Hawaii-ba költözött, és ott kezdte meg fotóstúdióját. 1964–1974 között a Hawaii Egyetemen tanított fotózást. A Hawaii Egyetem Dráma Tanszékének Kennedy Színházának produkciós fotósa lett.
89 éves korában hunyt el Honoluluban.
Felesége Pápa Irén (1912–1999) volt, Pápa Sándor és Fried Netti lánya, akivel 1934. március 11-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.
Nyughelye a Hawaiian Memorial Parkban található.
Könyvei Út Kelet felé (Arts Publishing Company; Tokió, 1940) Magyar képeskönyv (Book Benrido Publishing Company; Kyoto, 1941) A Fujiyama körül (Benrido Publishing Company; Kyoto, 1942) A régi Japán legjava (Charles Tuttle Company; Tokió, 1951) A japán színház fényárban (Charles Tuttle Company; Tokió, 1951) Japán búvárlányok (Kanabeshobo Company; Tokió, 1954) Pontocsói Gésa-lány. Photographs by Francis Haar (Tokyo News Service, 1954) The World of Dew: aspects of living Japan by D.J. Enright. Photographs by Francis Haar (Secker & Warburg, 1955) Amit látni kell Tokióban (Charles Tuttle Company; Tokió, 1960) Foto Haár Ferenc Corvina Publishing Company (Budapest, 1969) Hawaii legendák (Victoria Publishers; Honolulu, 1972) Hawaii művészek. I. (University of Hawai'i Press; Honolulu, 1974) Hawaii művészek. II. (University of Hawai'i Press; Honolulu, 1977) Iolani Luahine Topgallant Publishing (Honolulu, 1985) A Zen Life: D. T. Suzuki Remembered (edited by Masao Abe) Paperback, Weatherhill, 1986 Francis Haar: A Lifetime of Images (edited by Tom Haar) Hardback, University of Hawaii Press, 2001 Haár Ferenc Magyarországi Képei: út a Munka-Körtől a Zen-Buddhizmusig (co-authors: Magdolna Kolta and Ferenc Király), Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2004
Fényképei Mosás patakban (1930) Fiúportré (1930) Úton (1930) Koldusanya a pesti utcán (1931) Zsákhordó fiú (1932) Portré (borostás munkásarc) (1932) Körmenet (1932) Állványozó (1932) Kassák anyja (Mutterka) (1933) Munkáskezek (1934) Tanyagazda (1935) Öreg csárda a Hortobágyon (1935) Pásztorbotokat árusító férfi (1935) Férfi gémeskútnál (1935) Férfi pipával, vállán szűr (1935) Halászok a Hortobágy folyón (1935) Pásztorok gulyást főznek (1935) Ekhós szekerek hazafele tartanak (1935) Építkezés (1935) Acitophosan reklám (1935) Rakodómunkások (1935) Boldogi lány (1936) A vízió (Esőpocsolya táncosnővel összekopírozva) (1938) Gyöngyhalászok (1953) Japán fiatalasszony munka után (Japán gyöngyhalászlány) (1953) Japán munkásnők (Japán gyöngyhalászlányok a tűznél) (1953) Japán munkáslány (Japán gyöngyhalászlány) (1953)
Egyéni kiállításai 1940–1941, 1949, 1991 Tokió 1952 Japán 1957–1958 Chicago 1962, 1968–1969, 1972–1973, 1983, 1990 Honolulu 1963, 1975 Hawai 1972, 1989, 1991, 2004 Budapest 2003 Kecskemét
Fordítás
Jegyzetek
Források Artportal.hu Mai Manó Ház
További információk Gró Lajos: A mi életünkből (Magyar Fotográfia, 1932/7) Kassák Lajos: Egy magyar fotográfus Japánban (Híd, 1941. január 10.) Csaplár Ferenc: Kassák Munka körének szociofotó mozgalma (Tiszatáj, 1969/3-4) Koczogh Ákos: Haár Ferenc munkássága (Fotóművészet, 1970/1) Bodnár J.: Út kelet és nyugat felé (Fotóművészet, 1983/1) Chochol Károly: A 75 éves Haár Ferenc köszöntése (Fotó, 1983/6) Kincses Károly: "…Mint csoport mi nem éreztünk semmit, csak magamról tudok beszélni…" (Fotóművészet, 1989/3) Miklós Pál: A két Haár (Fotóművészet, 1991/3)
Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1997-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar fotográfusok Kategória:Magyar emigránsok Franciaországban Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Magyar emigránsok Japánban