2021. május 6-án Jeruzsálemben palesztin tüntetések kezdődtek, Izrael legfelsőbb bíróságának döntését követően, hogy kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra lakónegyedből kilakoltassanak palesztin lakosokat. A területet Izrael annektálta, de a nemzetközi jog alapján palesztin terület. A tüntetésekből erőszakos összecsapások lettek az izraeli telepesekkel. A következő napon az izraeli rendőrség megrohamozta az Al-Aksza-mecsetet, az iszlám egyik legfontosabb szent helyét, az erőszakos palesztin tüntetésekre válaszolva. A betörés következtében, amely az elrendelés éjszakájára és az izraeli Jeruzsálem-napra esett, több mint 300-an megsérültek, az áldozatok nagy része palesztin civil volt. A legfelsőbb bíróság döntését elhalasztották 30 nappal.

Mielőtt az izraeli rendőrség megrohamozta a mecsetet, terveztek egy szélsőjobboldali zsidó nacionalista felvonulást, amelyet a támadások után lemondtak. Május 10-én a jeruzsálemi zavargásokra válaszként a Hamász és a Palesztin Iszlamista Dzsihád rakétákat kezdett lőni Izraelbe, melyekkel több lakott területet is eltaláltak. Izrael erre hasonló rakétatámadással válaszolt a Hamász által felügyelt Gázai övezetben. Május 11-én az izraeli támadások eltaláltak egy 13 emeletes lakóépületet Gázában, amelyben Hamász-irodák voltak.

Május 16-ra Izrael 18 épületet, 40 iskolát és 4 kórházat pusztítottak el és eltalálták egy menekülttábort is Gázában. Legalább 217 palesztin meghalt, amelyből legalább 63 gyerek. A palesztin bombázások 12 embert öltek meg Izraelben, amelyből egy gyerek. Május 17-re legalább 58 000 palesztinnak el kellett hagynia otthonát. Fegyverszünetet először a Hamász ajánlott fel május 13-án, de Benjámín Netanjáhú ezt elutasította.

A 2000-es évek eleje óta nem volt ennyire intenzív a két állam közötti konfliktus. Május 20-án Izrael és a Hamász megegyezett egy tűzszünetben május 21. 02:00-tól.

Háttér

Történelmi háttér Ottomán dokumentumok alapján a kérdéses földet Sejk Dzsarrában az 1870-es években zsidók megvették arab tulajdonosoktól, ezen dokumentumok valósságát többször is megkérdőjelezték. 1956-ban Jordánia kormánya az ENSZ-szel való közreműködésben 28 palesztin menekült családot telepített le a helyszínen. A hatnapos háborút követően izraeli megszállás alatt volt a terület. 1972-ben a területet regisztrálták izraeli jog alatt. Az 1990-es években elkezdődtek az első kilakoltatási felkérések. A zsidó tulajdonosok szélsőjobboldali telepeseknek adták el a területet. Izraeli jog alapján az izraelieknek van joga olyan földeket kérni Kelet-Jeruzsálemben, amelyet az 1948-as első arab–izraeli háború előtt zsidók tulajdonoltak, de nem létezik hasonló törvény, amely ezt a lehetőséget megadná a palesztinoknak. balra|bélyegkép|A Sejk Dzsarra negyed bejárata Az Egyesült Államok által pénzügyileg támogatott telepesek 2002-ben 43 palesztint lakoltattak ki a területről, majd két családot 2008-ban, egyet pedig 2017-ben. 2010-ben az Izraeli Legfelsőbb Bíróság elutasított 57 palesztin család által beadott fellebbezést a Sejk Dzsarra-i területekért. 2021-ben a Legfelsőbb Bíróság tizenhárom palesztin családot (58 ember, ebből 17 gyerek) tervezett kilakoltatni a szomszédságból.

Mind a Human Rights Watch, mind a B'Tselem apartheidnak nevezte Izrael lépéseit.

2021. áprilisi helyzet 2021 áprilisában, a ramadán kezdetekor izraeli rendőrség elzárta a muszlim hívőket a damaszkuszi kaputól, ahol azok általában összegyűlnek az ünnepek alatt. Április 16-án több ezer palesztin hívőt elküldtek az Al-Aksza-mecsettől, a ramadán első péntekén. Ugyanezen a napon megvertek egy rabbit Jaffában, amelyet kétnapnyi tüntetés követett. Április 22-én a Lehava, egy szélsőjobboldali zsidó felsőbbrendűségi szervezet „halál az arabokra” kiáltásokkal haladt át Jeruzsálemen. Április 23-án, miután katonai csapatok 36 rakétát lőttek ki Izraelre, az IDF több rakétát is kilőtt a gázai övezetbe. A következő napokban meggyilkoltak egy palesztin gyereket és egy 19 éves izraeli telepest.

Itamar Ben-Gvir, egy szélsőjobboldali izraeli politikus meglátogatta Sejk Dzsarrát nem sokkal az összeütközések előtt, ahol azt mondta, hogy a házak a zsidóké és felkérte a rendőrséget, hogy nyissanak tüzet az épületekre. Izraeli telepeseket lehetett látni a területen, felfegyverezve. Az izraeli kormány csak 10 ezer embernek engedte meg, hogy imádkozzanak az Al-Aksza-mecsetben.

2021-es palesztin választások A 2021-es palesztin választásokat eredetileg 2021. május 22-én tartották volna, de Mahmúd Abbász elhalasztotta 2021. április 29-én.

Palesztinok szerint ezt az elnök azért tette, hogy pártja, a Fatah ne szenvedjen vereséget. A The Spectator szerint a választások lemondása hozzájárult ahhoz, hogy a Hamász katonai támadásokat indított Izrael ellen diplomatikus megoldások helyett. Az NBC News, a Wall Street Journal és a Foreign Policy pedig azt írta, hogy a Hamász népszerűsége sok palesztin között megemelkedett a rakétatámadások következtében.

A helyzet romlása

Sejk Dzsarra bélyegkép|OCHAoPT térkép a kilakoltatás veszélye alatt álló családok számáról Kelet-Jeruzsálemben. Palesztinok és izraeli telepesek május 6-án csaptak össze először Sejk Dzsarrában, ahonnan palesztin családokat akarnak kilakoltatni. A palesztin tüntetők éjszakánként tartottak iftarokat kültéren. Május 6-án izraeli telepesek és a szélsőjobboldali Ocma Jehudit (Zsidó Erő) felállítottak egy asztalt a palesztinokkal szemben. A közösségi médiában közzétett videókon az látható, ahogy a felek kövekkel és székekkel dobálták egymást. Az izraeli rendőrség közbelépett, és legalább hét embert letartóztatott.

Al-Aksza-mecset Május 7-én nagyszámú rendőri erőt vezényeltek a Templom-hegyre, miután 70 ezer hívő összegyűlt az Al-Aksza-mecsetnél a ramadán utolsó péntekén. Az esti imákat követően palesztin tüntetők elkezdték kövekkel megdobálni az izraeli rendőröket, amire válaszként a rendőrök kábító gránátokat dobtak a tömegbe. A mecset szóvivője azt mondta, hogy újabb összeütközések történtek, amikor a rendőrség megpróbálta evakuálni a helyet, ahol sok palesztin aludni szokott a ramadán idején. Több mint 300 palesztin megsérült, miután a rendőrség betört a mecsetbe. A palesztinok köveket és nehéz tárgyakat dobáltak az őket gumilövedékekkel, könnygázzal és kábító gránátokkal támadó izraeli rendőrségre. Legalább 215 palesztin megsérült, akik közül 153 kórházba is került. A következő éjjel lőttek először rakétákat Izrael felé.bélyegkép|Az Al-Aksza-mecset a Templom-hegyenMájus 8-án újabb összeütközések történtek, az iszlám egy szent ünnepi estéjén. A palesztinok köveket dobáltak, és Tel-Aviv megtámadását kérték. Az izraeli rendőrség vízzel és kábító gránátokkal válaszolt a tüntetőknek. Legalább 80-an megsérültek.

Arab körzetek Izraelben Május 10. éjszakáján arab lázongások kezdődtek Lodban, mikor köveket dobáltak zsidó otthonokra, iskolákra és zsinagógára, majd később megtámadtak egy kórházat. A lázongókra rálőttek, egy meghalt és kettő megsérült. Az ügyben letartóztattak egy zsidó embert.

Izraelben egyre több tüntetés és lázongás alakult ki, többnyire magas arab népességű városokban. Egy ember megsérült, miután egy kő eltalálta. Ramlában zsidó tüntetők köveket dobáltak elhaladó autókra. Május 11-én Lod polgármestere, Jair Revivo felszólította Benjámín Netanjáhút, hogy küldje a határőrséget a városba, és azt mondta, hogy az ország „közel áll egy polgárháborúhoz.” Netanjáhú május 11-én szükségállapotot hirdetet Lodban, amely 1966 óta az első alkalom volt, hogy Izrael egy arab közösség felett szükségállapotot rendelt el.

Május 12-én a zavargások folytatódtak. Akkóban egy zsidó férfit megtámadtak, miközben autóját vezette. Bat Jamban zsidó szélsőségesek megtámadtak arab boltokat és megvertek járókelőket. Egy motorost, akit arabnak hittek szintén megvertek.

Május 13-ra lázongások, késelések és gyújtogatások történtek Beér-Sevában, Rahatban, Ramlában, Lodban, Nászirijjában, Tiberiasban, Jeruzsálemben, Haifában és Akkóban.

Gáza bélyegkép|Egy holoni rakétatámadás helyszíne A Hamász felszólította Izraelt, hogy távolítsák el embereiket az Al-Aksza-mecsettől május 10-ére. Percekkel a határidő letelte után a Hamász több mint 150 rakétát lőtt ki Izrael felé Gázából. Az IDF azt mondta, hogy hetet lőttek ki Jeruzsálem és Bét Semes felé, amelyből egyet eltérítettek.

Erre válaszként Izrael elkezdte bombázni a Gázai övezetet.

Május 11-én izraeli támadások eltaláltak egy 13 emeletes lakóépületet Gázában, amelyben Hamász-irodák voltak. Az IDF szerint előre felhívták a civilek figyelmét a támadásra, és elég időt adtak az evakuálásra. Válaszként a Hamász és a Palesztin Iszlamista Dzsihád 137 rakétát lőtt ki Tel-Aviv felé öt percen belül. Ez a Hamász történetének legnagyobb támadása volt.

Május 11-én egy, az izraeli állam által tulajdonolt olajcsövet eltalált egy rakéta.

Május 12-én az izraeli légierő elpusztított több tucat rendőrségi állomást a Gázai övezetben, a Hamász szerint a rendőrségük központja is ezek között volt. Ezen a napon Gázából több mint 850 rakétát lőttek ki Izrael felé.

Az IDF szerint legalább 200, a Hamász által kilőtt rakéta nem érte el Izraelt és a Gázai övezetben landolt.

Május 14-én az Izraeli haderők elkezdték bombázni és katonákkal is támadni a Gázai övezetet, ezzel 100 fölé emelve a halottak számát. A katonákkal való támadásról szóló kijelentést Izrael később visszavonta. Ugyanezen napon az izraeli légierő elkezdte bombázni a Hamász alagútrendszerét. Egy izraeli hivatalnok szerint a támadások több száz Hamász-katonát és húsz parancsnokot megöltek.

Május 18-ra az IDF szerint Izraelbe 2000 rakétát lőttek be, amelyeknek felét kivédte az ország légvédelme, míg 350 visszaesett Gázába. Ebben a támadásban hatan haltak meg. Az ENSZ szerint 38 ezer palesztinnak kellett elhagynia otthonát a rakétatámadások kezdete óta.

Május 18-án Egyiptom 500 millió dollárt ajánlott Gáza újraépítésére. bélyegkép|Az Al-Dzsala torony bombázása.

Al-Dzsala-torony Május 15-én az IDF rakétatámadást hajtott végre az Al-Dzsala-torony ellen Gázában, amely a katari Al-Dzsazírának és az amerikai hírügynökségnek, az Associated Press-nek is otthont adott. Az épületet legalább négy rakéta eltalálta, egy órával azt követően, hogy Izrael felhívta az épület tulajdonosát, hogy támadást szerveznek az irodaház ellen. Az Associated Press úgy írta le a támadást, mint „a legutóbbi lépés a hadsereg által, hogy elnémítsák a riportereket, akik a területről írnak a Hamásszal való küzdelem idején.”

Gary Pruitt az Associated Press vezérigazgatója azt írta, hogy a hírügynökség „sokkolt és megborzadt, hogy az izraeli hadsereg célba venné és elpusztítaná az AP és más újságíró szervezetek irodaépületét Gázában”, és „hihetetlenül nyugtalanító fejlemény”-nek nevezte. „A világ kevesebbet fog tudni arról, hogy mi történik Gázában, azt követően, ami ma itt történt” – tette hozzá.

Izrael szerint a Hamász tagjai voltak az épületben. Ciszjordánia Május 14-én négy palesztint megöltek katonák, és legalább százan megsérültek. A gázai történések óta naponta tüntetések voltak. A Haaretz szerint 8 embert meggyilkoltak.

Május 14. késő óráiban kiderült, hogy az izraeli haderő megölt 11 palesztint (a Palesztin Egészségügyi Minisztérium adatai szerint), amellyel legalább 12-re emelkedett a területen elhunyt palesztinok száma május 10. óta.

Libanon és Szíria Május 13-án kilőttek rakétákat egy libanoni palesztin menekülttáborból, amelyek a Földközi-tengerben landoltak. A Hezbollah tagadta, hogy lett volna köze a támadáshoz, a libanoni hadseregnek katonái több rakétát is találtak a táborban.

Május 14-én három rakétát lőttek Szíriából Izraelbe.

Május 17-én a Hamász hat rakétát lőtt Izraelbe, de nem értek át a libanoni-izraeli határon. Senki nem sérült meg az incidenst követően.

Veszteségek bélyegkép|Izraeli bombázás a Gázai övezetben.Május 18-ra legalább 217 palesztint öltek meg, amelyből 63 gyerek volt. Több mint 1500-an megsérültek, Izraelből 12 elhunytat jelentettek.