Heinlein István György MáriaHalálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 138/1945. folyószám alatt. (Pozsony, 1874. január 19. – Budapest, 1945. február 23.Gyászjelentése) ókortörténész, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l: 1927). 220px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (34-1-43)
Életpályája Szülei: Heinlein István (1839–1886)Édesapja gyászjelentése és Schiemer Zsuzsanna voltak. Tanulmányait Pozsonyban végezte, 1892-ben a Pozsonyi Királyi Katolikus Főgimnáziumban érettségizett.Pirchala Imre 1892: A Pozsonyi Kir. Kath. Főgymnasium értesítője az 1891/92. iskolai évről. Pozsony, 86 1897-ben a Budapesti Tudományegyetemen bölcsészdoktori és történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. 1905–1909 között a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának segédtisztje, 1909–1918 között könyvtártisztje volt. 1915–1918 között a budapesti tudományegyetemen az ókori egyetemes történelem nyilvános rendkívüli, 1918–1941 között nyilvános rendes tanára volt. 1927-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1931–1932 között az ELTE BTK dékánja volt. 1941-ben nyugalomba vonult.
Spárta és Athén történetével foglalkozott a perzsa háborúk korában. Az 1930-as, 1940-es években érdeklődése a római történet felé fordult. Sírja a Fiumei úti sírkertben található (34-1-43).Nemzeti Örökség Intézete
Művei A Peisistratidák tyrannisa (Egyetemi doktori értekezés, Kecskemét, 1897) Vázlatok a Deinomenidák kultur-politikájának történetéhez (Szombathely, 1899) Zwei Abhandlungen über die Peisistratiden (Szombathely, 1899) Kritikai jegyzetek Herodotos V. könyvéhez (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1907) A marathoni csatáról (Történelmi Szemle, 1912) Görög történeti problémák (Történelmi Szemle, 1913) Miltiades pere (Történelmi Szemle, 1915) Xerxes hadjáratáról (Történelmi Szemle, 1916) Az archoni állások betöltésére vonatkozó törvény (Fejérpataky Emlékkönyv. Budapest, 1917) Athén és Spárta a Peisistratidák elűzésétől 462-ig. I–II. kötet (Történelmi Szemle, 1918–1920) A néptribunság eredete és betöltése (Klebelsberg Kunó Emlékkönyv. Budapest, 1925) Megjegyzések Sulla diktatúrájához a római államrend fejlődése szempontjából (Egyet. Phil. Közlöny, 1939)
Jegyzetek
Források
Névpont.hu Múlt-kor.hu
További információk Fischer Endre: Heinlein István (Századok, 1945–46) Borzsák István: Heinlein István (Antik Tanulm. 1954. 1–3. füz.)
Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
Fráter Jánosné 1987: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai. A MTAK közleményei 18. Budapest, 99 csemadok.sk
Kategória:1874-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar klasszika-filológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Pozsonyiak Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek