Királyhegyi Pál (Budapest, Erzsébetváros, 1900. december 27. – Budapest, 1981. augusztus 7.) magyar író, újságíró, humorista, forgatókönyvíró. Az USA-ban, angol nyelvterületen használt álneveː Paul King. bélyegkép|253px|Királyhegyi Pál sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető A-18-17

Meglehetősen alacsony ember (150 cm) és nagy humorista volt.

Élete Családja Budapesten, a VII. kerületben született zsidó családban Királyhegyi Jenő (1873–1956) és Királyhegyi Jenőné Himmler (más írásváltozatban Himler) Berta (1871–1943) gyermekeként. Öccse dr. Királyhegyi Róbert (1909–1992), orvos. Anyai nagybátyja Himler Márton.

Fiatalkora Budapesten a Horánszky utcai reáliskolába járt, ahol osztálytársával, Kálnay Ferenccel szerkesztette a Diákhumor című hetilapot, amelyet a tanári kar a tanárokat ért kritikák miatt hamarosan betiltott. A rajztanárral való nézeteltérése miatt végül átkerült a Belvárosi Reálba, ahol 1918-ban érettségizett.

A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a honvédelem érdekében beállt a Vörös Hadseregbe, a 28-as rohamszázadba került, a Tanácsköztársaság bukása miatt azonban harcolni már nem volt lehetősége.

Felnőttként Horthy Budapestre való bevonulása után nem kívánt Magyarországon maradni, így elhatározta, hogy az Amerikai Egyesült Államokba emigrál. Egy ismerősével együtt Bécsbe ment, majd Triesztbe utaztak tovább. „Trieszt: gyönyörű. Triesztszag, csigaszag, halszag, tengerszag. Mindenféle jó szagok voltak, csak nem volt egy vasunk sem, és ezért hol éheztünk, hol koplaltunk, felváltva.” Mivel a kikötővárosban ekkoriban több tízezer munkanélküli volt, Királyhegyiék nemigen találhattak munkát. Barátja végül hazament, Királyhegyi azonban kitartott elképzelése mellett, mivel Amerikában élt rokona, nagybátyja, Himler Márton. Egy helyi kocsmában megismerkedett Vidor Károly színésszel, akivel egy ideig együtt lakott, és dolgozott, előbb megismerkedési helyükön, majd a tengerparton hordárként. Megismerkedtek egy magyar tiszttel, aki egy Amerikába tartó hajó fenekén elrejtette őket. A közel egy hónapos út után megérkeztek New Yorkba.

Az Amerikai Egyesült Államokban volt pincér, liftesfiú, nyúlbőrgyári munkás, banki alkalmazott, és magyar nyelvű újságokba írta cikkeit. Alkalmi munkákból élt. Statisztált Hollywoodban, majd forgatókönyveket írt.

1931-ben tért haza. A Pesti Napló munkatársa lett. Cikkei emellett – többek között – a Színházi Életben, a Pesti Naplóban és az Új Időkben jelentek meg. 1938–1941 között Angliában élt, a Daily Telegraphnál dolgozott.

1944-ben deportálták Auschwitzba.

Két év munkaszolgálat után belerúgott egy német katona, és beleesett az épp ásott gödörbe:

Az 1950-es években Moszkvába feladott híres távirata:

1945-ben térhetett haza. 1946-tól a budapesti kabaréknak írt jeleneteket. Humoreszkjei a Ludas Matyiban és a Képes Figyelőben jelentek meg. 1951-ben kitelepítették Adácsra. 1952-től a pesti kabaré újra játszotta jeleneteit. 1956-ban Amerikába ment, később visszatért hazájába, és 1981-ben Budapesten halt meg.

bélyegkép|253px|Budapest, VII. Hársfa utca 40.

Könyvei Paul King: Greenhorn. Novel; Macaulay Company, New York, 1932 Az idegen. Regény; Athenaeum, Bp., 1934 Női szeszély. Novellák; Athenaeum, Bp., 1937 A férfi jön-megy. Regény; Nova, Bp., 1937 Gyógyítható szerelem; Literária, Bp., 1940 (Világvárosi Regények 786.) Judit bűne; Literária, Bp., 1941 (Világvárosi regények 823.) Chicago királya; Literária, Bp., 1941 (Világvárosi regények 854.) Tartozik – követel; Literária, Bp., 1941 (Világvárosi regények 858.) Jim magánélete; Literária, Bp., 1941 (Világvárosi regények 869.) Lilian mestersége; Literária, Bp., 1941 (Világvárosi regények 879.) Gályarabság; Literária, Bp., 1941 (Világvárosi regények 887.) Minden a pénz?; Literária, Bp., 1941 (Világvárosi regények 893.) A becsület nem szégyen; Kaland, Bp., 1941 Ötezer dollár jutalom. Regény; Szemes, Bp., 1942 Egy lány elindul...; Hellas, Bp., 1946 A gengszterek nem nőnek az égig; Szikra, Bp., 1947 (Forintos regény) Mindenki nem halt meg; Globus, Bp., 1947 Az ígéretek földje; Magyar Könyvbarátok Kultúregyesülete, Bp., 1947 (Forintos regény) Maud Courtney mestersége; Szikra Ny., Bp., 1947 (Forintos regény) A lejtőn – felfelé; Szikra Ny., Bp., 1948 (Forintos regény) A ház közbeszól. Regény; Szikra Ny., Bp., 1957 (Vasárnapi regények) Hogyan szerezzünk ellenségeket?; Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1970 Ami sürgős, az ráér; Szépirodalmi, Bp., 1972 Csak te és ők; Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1974. ; Gondolat, Bp., 1979. Négyszemközt önmagammal; Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1980. A gengszterek nem nőnek az égig és más füzetes regények; utószó Föld S. Péter; K. u. K., Bp., 2002 (Unikum könyvek) Ami sürgős, az ráér; szerk., előszó Torda István; Jövendő, Bp., 2005 Nem fér a bőrébe. Novellák, karcolatok; szerk. Ács Eleonóra; K.u.K., Bp., 2016 A becsület nem szégyen. Nyolc füzetes regény; K.u.K., Bp., 2017 Kinyomozom a szemüvegemet. Kiadatlan írások 1945–1981; K.u.K., Bp., 2018

Filmjei Felfelé a lejtőn (1958) Könnyű kis gyilkosság (1967) - Királyhegyi Pál: Könnyű kis gyilkosság színdarabjának filmfeldolgozása Hogyan viseljük el szerelmi bánatunkat?!...A film IMDb-adatlapja (1975) Első kétszáz évem c. önéletrajzi könyvéből Maár Gyula készített filmet (1985).

Bon mot Állítólag tőle származik: „Akinek van humora, mindent tud. Akinek nincs, mindenre képes.”

Források

Nyomtatott anyag Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Bp. 1939–2002 Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Tarsoly Kiadó, Bp. 2001 Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Enciklopédia Kiadó, Bp. 1997 Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Magvető, Bp. 1989 Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Magyar Nemzeti Filmarchivum, Bp. 2005 Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Bp. 2000 Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Akadémiai Kiadó, Bp. 1963–1965 Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László. Akadémiai Kiadó, Bp. 1993– Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd. 1996– Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Bp. 2002 Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Akadémiai Kiadó, Bp. 1994 Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Bp. 2004 Vasváry Ödön: Lincoln's Hungarian Heroes. Lincoln magyar hősei. Amerikai Magyar Református Egyesület, Washington. 1939

Online anyag Kling József: Hazajött Londonból, hogy elérje az utolsó auschwitzi gyorsot. Origo. (A hozzáférés ideje: 2016. december 30.) Királyhegyi Pál: Királyhegyi Pál nem fér a bőrébe. Haladás, 2. (1946: 15. sz.) 6. Kisantal Tamás: Kész kabaré. Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem. Jelenkor, 58. (2015: 11. sz.) 1262-1268. https://port.hu/adatlap/film/tv/konnyu-kis-gyilkossag-konnyu-kis-gyilkossag/movie-159987 További információk

Jegyzetek

Kategória:Magyar írók Kategória:A Pesti Napló vezetői, újságírói Kategória:Magyar humoristák Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1981-ben elhunyt személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Erzsébetvárosiak Kategória:Az auschwitzi koncentrációs tábor foglyai Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek Kategória:A Rákosi-kor kitelepítettjei Kategória:A Tanácsköztársaság leverése miatt emigrált magyarok Kategória:A magyar Vörös Hadsereg tagjai