Travunia (, ) középkori terület a mai Bosznia-Hercegovina, a Horvát Köztársaság és Montenegró területén.
Fekvése Területe az Adriai-tenger partján Kotor és Dubrovnik között, valamint a mai Hercegovinának és Montenegrónak a Gacko felé eső részén, valamint a Bileća és a Piva-folyó által határolt hegyek között (a történelmi Zahumlje és Duklja között) a szárazföld belsejében feküdt.
Története Travunia első ismert uralkodója a 9. század elején élt Beloje (Bela), akinek fia Krajina feleségül vette Vlastimir raskai fejedelem lányát. Krajinát fia, Hvalimir, majd Tišimir Belić követte, aki a 10. század elején Časlav szerb fejedelem alattvalója lett. Tišimirt később a 10. században Hvalimir követte. Časlav 960-as veresége után Travunia visszanyerte nagyobb függetlenségét, Hvalimir és testvére, Predimir és fiaik pedig a 10. század második felében gyakori harcokat vívtak Dukljával. Duklja azonban megerősödve került ki a konfliktusból, és uralkodói, Predimir és fia, Petrislav uralták Travunia területének nagy részét. 968-ban II. Krešimir horvát király száműzte fiát, Leghec herceget Boleslavhoz Travuniába, ahol beleszeretett Lovizzába, egy udvarhölgybe, aki hét fiút szült neki. Leghec lázadást szított, és Travuniát a Horvát Királyság vazallusává tette, de a horvát megszállókat hamar kiűzték, és Raguza segítségével, majd Boleslav fiával, Szilveszterrel visszaállították a dinasztikus uralmat.
A 10. században Bíborbanszületett Konstantin császár öt várost említ Travunia területén: Trebinje, Vrm, Risan, Lukavete és Zetlivi városait. Az Adriai-tenger partján élő szlávok etnikai meghatározását a császár leírása nem könnyítette meg a történészek számára, szerinte ugyanis a neretvánok pogányok, a zahumljaiak, travuniaiak és konavleiek pedig szerb származásúak voltak. Ugyanakkor a császár következetesen kihagyta a dukljaiakat ebből a szerb népközösségből. Nyilvánvalónak tűnik azonban, hogy a császár nem valódi etnikai kötődésről akar beszélni, hanem a munka megírásának idején a dalmáciai politikai kapcsolatok lebegtek a szeme előtt. A leírás minden bizonnyal arra az időre vonatkozik, amikor Časlav szerb fejedelem kiterjesztette uralmát a szomszédos területekre és Boszniára is.
A 10. század vége és a 11. század eleje táján Travuniát Duklja uralkodója, Vladimir uralta. 1016-tól megerősödött a Bizánci Birodalom, és 1018-ban bizánci csapatok vonultak be Travuniába. A dukljai Vojislav 1030-as Bizánc elleni felkelése után Duklja ismét megszilárdította uralmát Travunia felett. A travuniai püspök eleinte a bari érsekségnek, majd 1200-tól a raguzai érsekségnek volt alárendelve. A Travunia feletti hatalmi viszonyokat a 12. század legnagyobb részében homály fedi, de a század végétől, Nemanja István korától a terület ismét Raška fejedelmeinek a fennhatósága alá került. A Mrnjavčević szerb nemesi család Travuniából származott.
Alkalmanként a szerb uralkodóház egyes tagjai uralták, majd 1326-ban Bosznia meghódította a szomszédos Halomföldét. Szerbia meggyengülésével a maričkai csata (1371) után Travunia és környéke a humi Vojinović nemesi ház uralma alá került. Nikola Altomanović szerb hatalmasság legyőzése után 1378-ban I. Tvrtko bosnyák király elfoglalta Travuniát és ezután a terület szorosabban kötődött a bosnyák államhoz. A 15. században a török hódítás nyomán Stjepan Vukčić Kosača herceg korábbi területeivel és Hercegovina többi részével együtt területe beolvadt a Hercegovinai szandzsákba. 1426 után az Adriai-tenger partja mentén fekvő terület egy része a Raguzai Köztársaság része lett.
Travunia uralkodói Travuniai Hercegség Beloje, travuniai zsupán, (9. század eleje) Krajina, Travunia hercege, (9. század közepe) Hvalimir, Travunia hercege (9. század második fele) Čučimir, Travunia hercege (10. század első fele)
Тravunia a Szerb Fejedelemség uralma alatt Petar Gojniković, szerb fejedelem (892-918) Časlav Klonimirović, szerb fejedelem (10. század közepe)
Travunia Halomfölde (Zahumlje) uralma alatt Мihajlo Višević, Halomfölde hercege (920-940) Dragimir, Travunia és Halomfölde hercege (11. század eleje)
Тravunia Duklja uralma alatt (1019-től a 12. század közepéig) Stefan Vojislav, Duklja hercege (1034- kb. 1050-ig) Mihajlo Vojislavjević, Duklja hercege (kb. 1050-1081) Konstantin Bodin, Duklja királya (1081-1101) II. Dobroslav, Duklja királya (1101-1102, majd 1102) Mihajlo Vojiszlavjevics, Duklja királya (1101—1102) Kočapar, Duklja királya (1102—1103) Vladimir Vojislavjević, Duklja királya (1103—1114) Đorđe Bodinović, Duklja királya (1114—1118, 1125—1131) Grubeša, Duklja királya (1118—1125) Gradihna, Duklja királya (1131—1148) Radoslav Gradišnić, Duklja királya (12. század közepe) Desa, dukljai, travuniai és zahumljei zsupán (12. század közepe) Grdeša, travuniai zsupán (12. század második fele)
Тravunia a Nemanjićok uralma alatt (a 12. század második felétől a 14. század közepéig) Miroszláv Zavidović, humi nagyherceg (12. század második fele) Szent Száva, humi zsupán (1191) I. Тоljen, Halomfölde hercege (12. század vége) Stefan Radoslav, Halomfölde hercege (12. század vége és a 13. század eleje) Petar Miroslavljević, Halomfölde hercege (13. század eleje) II. Toljen, Halomfölde hercege (13. század első fele) Аndrija Miroslavljević, Halomfölde nagyhercege (13. század közepe) Bogdan Andrijić, humi zsupán (13. század közepe) Đorđe Andrijić, humi zsupán (13. század közepe) Radoslav Andrijić, humi zsupán (13. század közepe) Јеlena Аndrijska Zéta, Тravunia, Plava és Poibarја királynője (13. század vége) Konstantin Nemanjić, Halomfölde hercege (14. század eleje) Nikola Miroslavljević, humi zsupán (14. század első fele) Vojvoda Vojin (14. század első fele)
Тravunia a Vojinovićok uralma alatt (1355—1373) Vojislav Vojinović, Halomfölde hercege (kb. 1355—1363) Nikola Аltomanović Vojinović, Halomfölde hercege (1366—1373)
Travunia Bosznia uralma alatt (1373—1448) Vuk Kosača (14. század második fele) Vlatko Vuković (14. század második fele) Sandalj Hranić Kosača, Halomfölde hercege (1393—1435)
Тravunia a Szent Száva Hercegség (Hercegovina) uralma alatt Stefan Vukčić Kosača, herceg (1435–1466) Branislav Hercegović, herceg (1466—1483), Stefan Vukčić Kosača fia Vlatko Hercegović, herceg (1466–1483), Stefan Vukčić Kosača fia
Jegyzetek
Források
Kategória:Bosznia-Hercegovina történelme Kategória:Horvátország történelme Kategória:Szerbia történelme