Gyulai Gyulay Béla (Sellye, 1844. július 11. – Budapest, 1909. július 25.)Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1517/1909. folyószáma alatt. bölcseleti doktor, polgáriskolai igazgató, pedagógiai író.

Életútja

Gyulay György néptanító és Kern Mária fiaként született. Középiskolai tanulmányait Pécsett végezte 1862-ben. Eleinte a papi pályára készült és négy évig teológiát tanult, azután segédlelkész lett; azonban erről lemondott és nevelő lett Bezerédj Antalnál, majd Rudnyánszky Iván bárónál Szentivánfán, illetőleg Pakson 1871-ig. Azután Pesten a Röser Miklós kereskedelmi tanintézetében volt tanár; 1872-ben a fővárosi VI. kerületi községi polgári fiúiskolához neveztetett ki. 1876-től pedig az V. kerületi polgári leányiskola igazgatója volt. 1876-ban középiskolai tanári oklevelet nyert a magyar nyelvből és irodalomból, 1883-ban bölcseleti doktorrá promoveáltatott. 1893-tól a Magyar Pedagógiai Társaságnak pénztárosa volt. Mint igazgató ő szervezte iskolája mellett az első női kereskedelmi tanfolyamot. Tevékeny részt vett az erkölcs-nemesítő egyesületben, melynek titkára; a budapesti népoktatási körnek pedig 1871-től jegyzőjeként működött. Halálát hasnyálmirigyrák okozta. Felesége Kicker Jozefa volt.

Munkássága

1862-ben lépett fel először az irodalomban a pécsi líceum Évkönyvében költeményeivel; később verset és prózát vegyesen írt a szépirodalmi és ifjúsági lapokba, a Tolnamegyei nőegylet Évkönyvébe, az Egri Népkönyvbe, a Zala-Somogyi Közlönybe (1864. Az iskolatanítók, Déli szomszédaink, Nevelésügyi Közlemények, 1866. Legyünk körültekintők, Az elszegényedés szülőanyja, Az iparról, 1870. Győzzön a jobb, A kötelességérzet, Beethoven Lajos, Paganini karácsonyi ajándéka), a pécsi Kalauzba (1865. Veszprém tan-, nevelő- és jótékony intézetei. 1868. Miért nem vagyunk boldogabbak?), a Zala-Somogyi-Népnaptárba (1866. A természettan köréből), a Tanodai Lapokba (1867. Tanmondatok), a Guttenbergbe (1868. Egy londoni ujságnyomda), az Autonomiába (1869. Reformeszmék, Quousqae tandem), a Fővárosi Lapokba (1869. A német irodalom legrégibb ereklyéi, A német költészet ókori gyöngyei, 1870.), a Somogyba (1870. Az alma nem esik messze fájától, Iparunk és a szakoktatás, Panaszaink főoka, Jólétünk egyik főrugója, Hogy áll Tolnamegye?), a Vasárnapi Ujságba (1871–72), a Szépirodalmi Közlönybe (1871. A magánnevelés ügyében stb.), a Néptanítók Lapjába (1871. Salzmann és működése, A villám elleni védszerekről, Montaigne Mihály, A beszélni tanítás, 1874. A felnőttek oktatásáról, A II. egyet. tanítógyűlés taneszközkiállítása, könyvismertetések stb., 1875. A magyar nyelv tanítása és szakkönyveink, Mit tehetünk az iskolán kívül nyelvünk érdekében, Nagy László, könyvismertetés, 1887. Még néhány szó a felnőttek oktatásáról, 1890. Az erkölcsjavítás s a tanító, 1891. Állítsunk ifjúsági egyesületet stb.), a Pesti Naplóba (1872. Kereskedelmi szakoktatásunk 1890. 349. sz. A nők kereskedelmi és ipari szakoktatása), a Nyelvőrbe (1874. Az i melléknévképző, 1876. A kapcsoló), a Polgári Iskolába (1876. Iskolai értesítők, könyvismertetés stb., 1878. Irásbeli gyakorlatok pragmatikája a polgári iskolában. 1883–84. Az állami felsőbb leányiskolák, A polgári iskolák kérdése stb.), a Paedagogiai Szemlébe (1881. A polgári leányiskola jövője), a Budapesti Hirlapba (1881. Egy szó a nőnevelésről), a Közoktatásba (1882. Hol állítsunk felső nép- és polgári iskolákat? Kereskedelmi szakiskoláink, Komoly szó a tankötelezettség érdekében, Tanító- és tanítónőképző intézetek, Teendőink a népoktatás terén stb., 1883. A II. képviseleti tanítógyűlés. 1885. A magyar közoktatás múltja, 1887. Néhány szó tankönyvirodalmunk érdekében. 1888. A humanismus s a classica philologia a XIV. és XV. században), a Nemzeti Nőnevelésbe (1885. A görög nőnevelés), a Pester Lloydba (1891. két cikk a nők kereskedelmi és ipari szakoktatásáról), az Egyetértésbe (1891. jan. 11. A szaktanfelügyelet), a Magyar Kereskedők Lapjába (1891. Munkásközvetítő egyesületek), a Kereskedelmi Szakoktatásba (1893. A női kereskedelmi tanfolyamokról.)

Álneve: Sellyei Béla.

Munkái

Népszerű neveléstan. Jutalmazott pályamű. Budapest, 1872. (Ismertetés Népnevelők Lapja.) Magyar−német kereskedelmi levelezőkönyv. Strackerjan, Francia után fordította, Budapest, 1872. Az irálytan kézikönyve. Karner János után fordította és átdolgozta Budapest, 1873. Kereskedelmi irálytan. Budapest, 1873. (Mittelmann Józseffel együtt.) Magyar nyelvtan. Budapest, 1876. (A polgári iskolák számára. Ismertetés Család és Iskola, Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883. 10. kiadás. Budapest, 1892.) Magyar olvasókönyv. Budapest, 1877. Két rész. (Polgári iskolák számára. I. rész 6. kiadás 1893., 2. rész 5. javított kiadás, 1894. Budapest.) Irodalmi ismertető. A költői s prózai műfajok gyakorlati ismertetése, elmélete s irodalma. Budapest, 1880. (5. kiadás. Budapest, 1895.) Környei Jánossal, Gyakorlati irálytan. Budapest, 1882. (Átdolgozott kiadás. 9. kiadás. Budapest, 1895.) Nőnevelés az ó korban. Budapest, 1883. Nőnevelés. Útmutatás a nőnevelés- és nőképzésben. Hatóságok…, szülők, tanügybarátok, tanítók, tanítónők, nevelőnők és a társadalom minden tagja számára. Budapest, 1884. 176 oldal Ipariskolai olvasókönyv. Az elsőfokú ipariskolák I–III. évf. számára. Budapest 1885–86. Három kötet. (I. évf. 2. kiadás. Budapest, 1887.) Alsófokú kereskedelmi iskolák olvasókönyve. Budapest, 1886. Két kötet. (3. kiadás: Magyar olvasókönyv a kereskedő tanoncziskolák I. és II. oszt. számára. Budapest, 1894.) Népoktatásunk a vegyes házbeli királyok korában. Budapest, 1893. (Különnyomat a Magyar Paedagogiából 1892.)

Segédszerkesztője volt a Néptanítók Lapjának 1872 és 1873-ban; szerkesztette a Népnevelők Lapját 1874 és 1875-ben, a Polgári Iskolát 1876-ban; a Közoktatás társszerkesztője volt 1882-től. Előszeretettel foglalkozik a pedagógia történetével; évekig gyűjtötte az adatokat a XIV. és XV. század magyarországi oktatásügyéhez; szerkesztette az évi Jelentéseket és Értesítőket 1877-től.

Jegyzetek

Források

További információk

Verédy, Paedag. Encyclopaedia 349. l. Corvina 1894. 29. sz.

Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar írók Kategória:1844-ben született személyek Kategória:1909-ben elhunyt személyek