Észak-Rodézia az Egyesült Királyság birodalmának dél-afrikai protektorátusa volt, amelynek területén ma a független Zambiai Köztársaság helyezkedik el. 1911-ben jött létre Északnyugat-Rodézia és Északkelet-Rodézia egyesülésével. Igazgatását kezdetben, akárcsak az elődállamainál, őfelsége kormánya megbízásából a Brit Dél-Afrikai Társaság (British South Africa Company, BSAC) látta el. 1924-től a terület már közvetlenül a brit kormány alá tartozott, a BSAC különleges jogállását hatályon kívül helyezték.Roberts-Wray, Kenneth (1966) Commonwealth and Colonial Law, London, Stevens, p. 753

Noha a BSAC egyes intézkedései a királyi kiváltságlevéllel alapított gyarmat (charter colony) jellegzetességeit mutatták (például a BSAC bánya-, és vasútépítési monopóliummal rendelkezett, a Társaság fegyveres erői voltak felelősek a közbiztonságért), a BSAC és a helyi uralkodók között kötött szerződések, valamint a vonatkozó brit jogszabályok a területnek protektorátusi státuszt biztosítottak. Az európai telepesek száma kezdetben viszonylag csekély maradt, de helyi politikai képviseletük aktívan dolgozott azon, hogy akár önálló entitásként, akár Dél-Rodéziával, esetleg Nyaszafölddel társulva, önkormányzati jogot szerezzenek az Egyesült Királyságtól. Észak-Rodézia ásványi kincsei az egyesítést a dél-rodéziai politikusok számára ugyan vonzóvá tették, azonban a brit kormány lazább, Nyaszaföldet is magában foglaló egyesítési tervet részesített előnyben. Az 1953-ban megalakult Rodézia és Nyaszaföld Föderációja azonban csak tíz évig állt fenn. 1964-ben, néhány hónappal az államszövetség megszűnése után Észak-Rodézia sem létezett többé, utódállama Zambia lett.

Története A Brit Dél-afrikai Társaság Cecil Rhodes vezetésével a 19. század végén terjeszkedni kezdett a Limpopotól északra fekvő közép-afrikai területeken. Rhodes célja a brit befolyás olyan mértékű kiterjesztése volt Dél- és Közép-Afrikán keresztül, egészen Egyiptomig, hogy Fokváros és Kairó között kiépülhessen egy kizárólag angolok által ellenőrzött vasútvonal. Kezdetben fő tevékenységük azonban csak a Zambézitől délre fekvő Mashonaföldre és a keleti partvidékre korlátozódott, mivel az északi területeken a Társaság nem tudott tartósan és megfelelően jól jövedelmező bányákat nyitni.Lunn, Jonathan Robert (1992), The Political Economy of Primary Railway Construction in the Rhodesias, 1890–1911, The Journal of African History, 33. szám, 239. oldal, 244. oldal

A régió határait több európai nagyhatalmak közötti egyezmény rögzítette, köztük az 1891-es angol–portugál és az 1890-as Helgoland–Zanzibár-egyezmény. 1891-től a terület igazgatását kihelyezett adminisztrátorok végezték, miközben a brit gyarmati hivatal és a dél-afrikai főbiztos felügyeleti jogot gyakoroltak, főként az Európából betelepült fehér lakosságot érintő rendeletek felülvizsgálatában.Pinto Coelho, Teresa (2006), Lord Salisbury's 1890 Ultimatum to Portugal and Anglo-Portuguese Relations, 6–7. oldal https://www.mod-langs.ox.ac.uk/files/windsor/6_pintocoelho.pdf

A 20. század elejére a rézbányászat egyre meghatározóbbá tette az állam gazdasági irányvonalát, a később "rézövként" (Copperbelt) fémjelezett térségben kiemelkedően magas réztartalmú érclelőhelyeket tártak fel. 1924-ben a BSAC átadta a közvetlen közigazgatási hatalmat a Brit Gyarmati Hivatalnak (Colonial Office), részben azért is, mert egyre jobban elmérgesedett a telepesek és a Társaság közötti viszony, mivel az utóbbi vonakodott önkormányzati jogot adni a telepeseknek. Ugyan a Gyarmati Hivatal rendelkezett egy Törvényhozó Tanács felállításáról, mely elvileg a helyi lakosságot volt hivatott képviselni, a valóságban viszont a végleges döntéshozatal a brit kormány által kinevezett kormányzó kezébe került.G. D. Clough, (1924). The Constitutional Changes in Northern Rhodesia and Matters Incidental to the Transition, Journal of Comparative Legislation and International Law, Third Series, Vol. 6, No. 4 pp. 279–80.

A háború utáni időszakban a brit kormány a közép-afrikai területek szorosabb együttműködését kívánta megvalósítani az egyszerűsített adminisztráció érdekében, ami Rodézia és Nyaszaföld Föderációjának 1953-as létrehozásához vezetett.Windrich, Elaine (1975), The Rhodesian Problem: A Documentary Record [1923–1973], Routledge, 22–25. oldal .Okoth, Assa (2006), A History of Africa: African Nationalism and the de-colonisation process, [1915–1995], 2. kötet, East African Publishers, 101. oldal Ez azonban kizárólag az afrikai nacionalista mozgalmak megerősödését vonta maga után, így a Föderáció 1963-ban meg is szűnt létezni, 1964-ben pedig Zambia néven vált függetlenné.Roberts, Andrew (1976) A History of Zambia, pp. 221–23.

Népességének változása ÉvTeljes népesség számaNégerekEurópaiakKevert etnikumúakÁzsiaiak1911827 497826 0001 49719231 003 7501 000 0003 75019251 145 2661 140 6424 62419311 386 0811 372 23513 84619321 393 2581 382 70510 55319331 382 4911 371 21311 27819351 376 4251 366 42510 00019401 381 8291 366 64115 1881943nincs teljes adatfelmérés nem készült18 74519451 652 5171 631 14621 37119461 656 8991 634 98021 91919511 741 4191 700 57737 2211 0922 52919542 106 0002 040 00060 0001 4004 60019562 181 7502 110 00064 8001 5505 40019602 426 0002 340 00076 0002 0008 00019612 514 8002 430 00075 0001 9007 90019633 545 2003 460 00074 0002 3008 900

Kultúra

Bélyegek

1925. április 1-tól kezdte kibocsátani első hivatalos bélyegeit. A „NORTHERN RHODESIA” felirattal ellátott tizenhét címlet mindegyike egy vadonbeli jelenetet ábrázolt elefántokkal és egy zsiráffal, amely felett V. György király portréja helyezkedett el, profilból ábrázolva. Ugyanezt a motívumot használta 1938-tól VI. György király is.

Emlékbélyeg sorozatot elsőként 1953. május 30-án adtak ki, Cecil Rhodes születésének századik évfordulója alkalmából, és az ebből az alkalomból megrendezett kiállítás tematikájának népszerűsítésére. Mivel az Egyesült Királyságban már II. Erzsébet uralkodott, a bélyegeken az ő arcképe is szerepelt, annak ellenére, hogy a koronázására kiadott hivatalos emlékbélyeg csak pár nappal később, június 2-án jelent meg.

1954-től az újdonsült Rodézia és Nyaszaföld Föderációja államalakulatának bélyegeit használta, egészen annak 1963-as megszűntéig.

1964-es olimpia

Észak-Rodézia az egyetlen ország, amely az olimpiai játékok megnyitója és záróünnepsége között megváltoztatta nevét és zászlaját. Észak-Rodézia néven vett részt az 1964-es nyári olimpián, majd a záróünnepségen, október 24-én, a függetlenség kikiáltásának napján, már Zambia néven távozott.

Jegyzetek

Kategória:Afrika történelmi államai