A Csekonics-kastély, más néven: belső kastély Zsombolya településen található Temes megyében, a Csekonics család birtoka volt a 18. és a 20. század között.

Története A Csekonics család a 17. században költözött Horvátországból Magyarország területére. Felemelkedésük a 18. század második felében kezdődött, amikor Csekonics Pál (1719–1759), Vas vármegyében dolgozó táblai ügyvéd 1753-ban nemesi levelet és címert kapott Mária Teréziától. Torontál vármegye területén laktak, a vármegye a mocsaras földjét a 18. század elején ők tették a Habsburg Birodalom legtermékenyebb talajává.

A belső kastély a 18. században épülhetett, az építkezés pontos ideje és építésze nem ismert. A kastély elsőként az 1802-ben készült kataszteri térképen látható, akkor már megvolt. Csekonics József, Csekonics Pál fiának az idejében épülhetett. A kastély Zsombolya közepén helyezkedik el, valaha díszes hat hektáros területű angolpark területén. Vele szemben egy régebbi templom volt, a szomszédságában pedig jelentősebb középületek: iskola, egészségháza.

A Csekonicsok ezt a kastélyt emeltették fel legelőször. 1869–70-ben Zsombolyától délre felépült a család Csitó nevezetű kastélya is Ybl Miklós tervei alapján, azonban ezt a kastélyt 1937-ben a család anyagi gondok miatt lebontatta.

300px|bélyegkép|balra|A belső kastély Csekonics János emlékirataiból derül ki, hogy a kastély 49 szobás épület volt. A kastélyt különféle kertészlakok, középületek, tisztilak, egy ménesmesteri lak és a számvevői lak vették körül. Az egyik épületrészt, a kastély keleti szárnyát, amely a Köztársaság utcára nézett, 1907–1908-ban lebontották.

Torontál vármegye újsága, a Torontál hetilap 1889-ben, Csekonics Endre idejében egy tűzesetről számolt be. Nem egyértelmű, hogy a tűz melyik kastélyban tört ki, találgatások szerint vagy a Csitó kastélyban vagy a belső kastélyban. Január 11-én este a légfűtés miatt tört ki a tűzeset. A tűz hirtelen terjedt a kastélyban, a sajtó megemlítette, hogy a kár 35-40 ezer forint volt.

Az első világháború után, 1918-ban a Csitó nevezetű kastélyt lezárták, így a család és az uradalom igazgatósága a Csekonics-kastélyban tartózkodott. 1925-ben már próbálták eladni a belső kastély berendezéseit. Érdeklődés hiányában két év múlva, 1927-ben a Csekonics család elszállíttatta a Csitó- és a belső kastély berendezéseit Budapestre, mivel a családnak ott is voltak kastélyaik, és egy időben ott is éltek.

Csekonics Endre két fia, Sándor és Iván levelezéseiből tudható, hogy a kastély helyén városháza működött. 1925-ben írta Sándor testvérének, Ivánnak: Hétfőn sikerült végre eladni a belső kastélyt, mosóházzal és kerttel a községnek, más úgysem vette volna meg, 6,25 millió forintért, ami ugyan nem sok, de 4-et ígértek három hónap előtt. Későbbi levelekből az is kiderül, hogy már 1928-ban vissza akarták szerezni a belső kastélyt.

1935-ben az épületet városházává alakították át, később gimnázium is működött benne. A kastélykertben állt a 20. század elején Csekonics József, az uradalom alapítójának mellszobra, akit Zsombolyán, a Kálvária-dombon lévő családi sírboltba temettek.

Jegyzetek

Források

Kategória:Románia kastélyai, palotái Kategória:Temes megye műemlékei Kategória:Csekonics-kastélyok Kategória:Magyarország kastélyai családok szerint