A Porga () vagy Porin () a horvátok első ismert fejedelme, aki Hérakleiosz bizánci császár uralkodásának idejében keresztelkedett meg. Nevét VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár De administrando imperio című művéből ismerjük. Ő volt a fejedelem a horvátok megkeresztelkedése idején.

VII. Konstantin leírása VII. Konstantin (913-959) fent említett műve szerint a Porga Hérakleiosz császár (610-641) uralkodása alatt keresztelkedett meg. A 30. fejezet 2.10-ben ez áll: „Attól kezdve függetlenek és önállóak maradtak, és szent keresztséget kértek Rómától, mely püspököket küldött, hogy megkereszteljék őket Πορίνου (Porinou) arkhónjuk idejében. A 31. fejezet 1.4-ben ezt mondja: „Ugyanezeknek a horvátoknak Ποργα (Porga) apja volt akkori arkhónjuk”, az 1.5-ben pedig „Hérakleiosz császár papokat kért és hozatott Rómából, és egy érseket és püspököt, valamint presbitereket és diakónusokat, és megkeresztelték a horvátokat. Akkoriban ezeknek a horvátoknak Porga volt az arkhónjuk.”

A keresztség azonban csekély hatással volt, mivel a fehér horvátok végül újra megkeresztelkedtek, ezúttal Rómában, miután 677-ben legyőzték az avarokat, és lerázva a frank fennhatóságot Dalmácia tartományban telepedtek le . A honfoglalást öt testvér vezette: Kloukas (Κλουκας), Lobelos (Λόβελος), Kosentzis (Κοσέντζης), Mouchlo (Μουχλώ), Chrobatos (Χρωβάτος), és két nővér, Touga (Τουγά) és Bouga (Βουγά).

Történelmi viták A korai történészek, mint az angol Henry Hoyle Howorth, úgy gondolták, hogy Porga a Fehér-Horvátországot elhagyó öt fehér horvát testvér egyikének a fia. Azt is megállapították, hogy a név valószínűleg nem szláv eredetű. Pavel Jozef Šafárik szlovák történész a Purgas névhez hasonlította a nevet, amely egy 1229-ben említett mordvin vezér neve volt. Howorth úgy vélte, hogy a horvátok „idegen, talán avar származású fejedelmeknek” voltak alárendelve. Franjo Rački horvát történész úgy vélte, hogy a Porga a Borko szláv név idegen átírása lehetett. Vladimir Mažuranić azon az állásponton volt, hogy ez egy valódi személynév, amelyet a középkori Horvát Királyságban legalább a 12. századtól, valamint a Bánságban és a Boszniai Királyságban a 13. századtól „Porug” alakban használtak.

A közelmúltban Tibor Živković szerb történész azzal érvelt, hogy a név az iráni pouru-gâo kifejezésből származik, amelyet "marhákban gazdagnak" fordítottak. Ante Milošević horvát történész és régész új tézist vetett fel, miszerint a De administrando imperio 30. és 31. fejezetében szereplő névbeli eltérések a néphagyomány eltéréseiből fakadnak. Milošević szerint a 30. fejezet a longobárdok hagyományára emlékeztet, akiknek első legendás uralkodói (Godin, Peron és Klafon) nem valódi történelmi személyek voltak, hanem a skandináv Odinnal és a balto-szláv Perunnal egyenértékű istenségek. A 30. fejezetben Porin - akárcsak longobárd Peron, bár valószínűleg Porgának szánták - nem uralkodói név volt, hanem a szláv Perun istenséget jelölte. Ezért a Porin és Porga Perun istenség két különböző változata volt, és nem egy vagy két különálló történelmi uralkodó neve. A tézist később Denis J. Alimov támogatta, aki megjegyezte, hogy a 13. századi mordvin főnök, Purgas neve Purginnak, a mennydörgés istenség nevéből ered, a 10. századi Kijevi Ruszban pedig Perun lett az uralkodóhoz kötődő legfőbb istenség.

Živković rámutatott, hogy Porga nem lehet Borna (810–821) vagy Branimir (879–892), akikkel a tudósok régebbi generációja próbálta azonosítani A személynevek változása, amely az irániból (vagy más eredetű nyelvből) szlávra váltott, egyszerűen nem történhetett meg néhány generáció alatt. Így fehér horvátok honfoglalásának idejét a 7. századra és nem a 9. századra teszik. Az időrend ismeretének hiányában a 19. századi tudós, Henry Hoyle Howorth úgy vélte, hogy Porga a 30. fejezetben említett azon öt testvér egyikének a fia, akik elhagyták Fehér-Horvátországot. Ezen a feltételezésen továbbmenve Ivo Omrčanin horvát történész úgy vélte, hogy Porga kb. 660 és 680 között, míg apja kb. 635 és 660 között élt. Živković szerb történész ezért megjegyezte, hogy mivel a horvátok érkezésének legkorábbi időpontja kb. 630, a keresztelésnek 638 előtt kellett történnie, amíg Hérakleiosz még jó viszonyban volt a pápával. Ez azonban azt jelentené, hogy a horvátok két arkhónnal rendelkeztek Hérakleiosz idején, és hat-hét évig uralkodtak volna, ami nem valószínű. Živković a De Administrando Imperio alapján úgy véli, hogy a horvátok megkeresztelkedése II. Konsztanszhoz (641–668) köthető, mint az az esemény, amely megkülönbözteti Porga atyját (I. Heraclius) Porgától (Hérakleiosz Konstantin).

Jegyzetek

Források

További információk Rudolf Horvat, Povijest Hrvatske I. (od najstarijeg doba do g. 1657.), Zagreb 1924. Nada Klaić, Povijest Hrvata u ranom srednjem vijeku, Zagreb 1975.

Kategória:Horvát uralkodók Kategória:Horvátország történelme