A zárt lista a pártlistás rendszerek azon változatát írja le, ahol a választók (gyakorlatilag) csak a politikai pártok egészére szavazhatnak; így nincs befolyásuk a párt által biztosított jelöltek megválasztásának sorrendjére. Ha a választóknak lenne némi befolyásuk, azt nyílt listának nevezik. A zárt listás rendszereket általában a pártlistás arányos képviseletben alkalmazzák, de a legtöbb vegyes választási rendszer zárt listát is használ a pártlista komponensében.
A zárt listás rendszerekben minden politikai párt előre eldönti, hogy ki kapja meg az adott pártnak kiosztott mandátumokat a választásokon, így a listán a legmagasabban elhelyezkedő jelöltek általában mindig mandátumot szereznek, míg a lista másik végén álló jelöltek általában nem.
Az adott párt "vízválasztó" jelöltjei azonban abban a helyzetben vannak, hogy a párt által kapott szavazatok számától függően elveszítik vagy megnyerik a mandátumukat. A "vízszint" az a mandátumszám, amelyet egy adott párt várhatóan el fog érni. A párt által megszerzett mandátumok száma és a jelöltek pártlistán elfoglalt helyezései együttesen határozzák meg aztán, hogy egy adott jelölt kap-e mandátumot.
Magyarországon minden hatályos listás arányos választási rendszer zárt listás. A zárt listás rendszer az Európai Unió országaiban inkább kivétel, a tiszta listás rendszert használó országok közül csak 3 használja törvényhozási választásokhoz (Portugália, Románia, Spanyolország), a legtöbb országban valamilyen nyílt listás rendszert használnak.
Zárt listás rendszerek használata Zárt listás arányos képviselet Európában
Izland Moldova Montenegró Németország (országos szinten, azonban helyi szinten lehet jelöltekre szavazni) Észak-Macedónia Portugália Románia Szerbia Spanyolország
Zárt listás vegyes választási rendszerek
Andorra Magyarország Olaszország Oroszország
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikk Nyílt lista
További információk Nyitott, zárt és szabad listák az Ace Project weboldalán
Kategória:Listás választási rendszerek