Buzárovits Gusztáv (Buzárovich Gusztáv) (Pécs, 1846. február 2. (keresztelés)Pécs-belvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 15/1846. – Esztergom, 1882. július 3.) nyomdász.
Életpályája 1876-ban könyvnyomdát és kötészetet, valamint könyv-, papír-és írószer-, és zeneműkereskedést hozott létre Esztergomban a Lőrinc utca 5. házszám alatt, ami Buzárovits Gusztáv Nyomda néven vált ismertté. Ez volt Esztergom város történetének egyik leghíresebb és legsikeresebb nyomdája, ami rengeteget segített Esztergom kulturális és tudományos fejlődésében.
1822-ben Beimel József alapította, 1850-től Horák Egyed vette át tőle, majd 1876-tól Gusztáv lett a vezető. Őt követte felesége, veje és unokája. A családban adták tovább a következő generációnak a vezetését egészen az 1949-es államosításig, amikor annak következtében mind Buzárovits nyomda megszűnt, de állami kézen tovább működött. A városközpont 1970-es években történő átalakítása miatt a nyomda és üzlet épülete lebontásra került. 127 éven keresztül működött, ebből 99 éven át családon belül öröklődött.
Beimel József esztergomi nyomdája 1820-ban a király Rudnay Sándor erdélyi püspököt nevezte ki esztergomi érsekké. Miután ő lett Magyarország első számú egyházi főméltósága, azt a feladatot kapta, hogy az érseki széket és a káptalant Nagyszombatról minél előbb helyeztesse vissza Esztergomba. Rudnay a feladatot gyorsan megoldotta, az ősi székhelyre való visszatérés megtörtént, ami jelentősen növelte Esztergom tekintélyét.
Az érsekség és káptalan visszahelyezése, valamint az új főszékesegyház építésé, miatt nagymértékű kulturális és tudományos fejlődés következett be, ami megteremtette az ideáli helyzetet egy nyomda megalakulásához mivel a szükségessége jelentősen megnőtt.
Pont jó időben érkezett a komáromi születésű Beimel József a városba és felismerte a helyzet kínálta kiváló lehetőséget, és nyomdát alapított 1822-ben. Az első esztergomi újság az 1828-ban kiadott Uránia című almanach volt, amely Beimel nyomdájában készült. Jó nyomdász volt, aki szép könyveket készített, sikerét bizonyítja, hogy Budán is létesített fióknyomdát, amit szépen fejlesztett, de ez súlyosan az Esztergomi rovására ment.
Kisebb kiadványok mellett sok tekintélyes terjedelmű művet jelentetett meg. Könyveit a főegyházmegye forgalmazta. Az első esztergomi könyvkereskedés megnyitása is Beimel érdeme volt, 1827-ben könyvkötészetet is rendezett be. Kezdetben ez a 3 egymást kiegészítő üzlet nagyon sikeres volt. Az 1838-as esztergomi árvíz komoly károkat okozott a nyomdában. Az esztergomi vállalkozásai fokozatosan hanyatlani kezdtek mivel Beimel a Budai nyomdájára fordította minden gondját.
Horák Egyed munkássága 1850 januárjától az esztergomi születésű, de külföldi tapasztalatokkal rendelkező, Horák Egyed (Buzárovits Gusztávné Gloger Teréz nagybátya) vette bérbe Beimel esztergomi nyomdáját, aki sok fáradsággal és szakértelmével újra fellendítette a hanyatló üzletet. “Horák Egyed munkája nagy hatással volt a város és környéke szellemi fejlődésére, könyvei bátran felvehették a versenyt az ország bármely nyomdájával.” – írja Kaposi Mária az: Esztergomi nyomdák története c. művében.
Az 1850-es évben a cég átalakításon ment keresztül és Beimel addigi bérlőjét társává nevezte ki, és az új név a: “Horák és társa lett”, ebből is látszik, hogy ki volt a dominánsabb személy. 1863. február 10-én 7205 forintért Horák a Lőrinc utca 5. sz. házat megvette, és saját jól működő nyomdaüzemet valamint könyvkötészetet létesített. Kezdeményezésére, először jelentek meg kisebb magyar kiadványok, melyek népszerűségnek örvendtek. A Bazilika 1856-os felszentelése alkalmával kiadott ünnepi nyomtatványai nem csak az országban, de külföldön is hirdették nyomdáját.
Horák Egyed 27 éves esztergomi munkássága mérföldkőnek tekinthető a helyi kulturális és sajtóélet fejlődésében.
1855-ben felbontotta szerződését Beimellel, aki ezután Sógor Györgynek adta bérbe többi üzletét, (ami még abban az évben megszűnt) majd tovább foglalkozott a Budai nyomdájával, ami a korszerűtlen technikai felszerelések miatt addig csúszott lefelé még be nem kellett zárni.
Lőrinc utca 5. – a nyomda épületének története bélyegkép|329x329px|A Takarékpénztár Lőrinc utca 5. házszám alatt lévő székháza1851. február 9-én a Takarékpénztár 5105 forintért megvette székháznak a Lőrinc utca 5. szám alatt az úgynevezett Szkaliczky-házat. 1863. február 10-én a Takarékpénztár eladta székházát Horák Egyed nyomdásznak 7205 forintért amit később, 1873-ban Buzárovits Gusztávnak bérbe adta a házat Horák Egyed, aki Budapestre költözött és visszavonult. 1876. december 26-án Buzárovits a házba költözött családjával és a ház utcára néző szobáját üzletté alakíttatta át, így létesült egy házban a nyomda és az üzlet. A ház egészen 1889-ig Horák tulajdonában volt, ebben az évben vette meg özv. Buzárovits Gusztávné. 1902-ben az üzlet és a nyomda épületre egy második szintet építtetett Károlyi Emil építészmérnök tervei alapján, és Sinka Ferenc építőmester által. Mindkét világháborúban kifosztották és súlyosan megrongálták az épületet, bombatalálat is érte, de ezeket a károkat kijavították. Az 1970-es évek elején a városközpont átalakításakor a teljes épületegyüttest lebontották.
Buzárovits Gusztáv élete és munkássága Édesapja Buzárovitch Ferdinánd kalmár volt (1806 – 1890. április. 3.), aki később Buzárovits Nándorra változtatta nevét. Édesanyja Novir Josefa. Nyolcan voltak testvérek, Gusztávnak 1 fiú- és 6 lánytestvére volt.
Abban az időben a vízivárosi zárdával szemben a Sartori Károly vezetése alatt működő könyv- és papírkereskedésben Buzárovits Gusztáv mint segéd, majd mint üzletvezető volt alkalmazásban. Sartori halála után, 1873. február 2-án Buzárovits vette át az üzletet.
Horák Egyed nyomdatulajdonosnak és feleségének, Gloger Teréznek de nem voltak gyermekeik, így hát örökbe fogadták Gloger Terézt, becenezén: Rizát, a budapesti Gloger József könyvkötő mester idősebb lányát. Amikor Gloger Riza betöltötte a 18. életévét, megismerkedett Buzárovits Gusztával, aki beleszeretett, és megkérte a kezét. Riza 20 éves korában hozzá is ment. Ekkor Buzárovits Gusztáv 30 éves volt. Házasságukból két leány- és egy fiúgyermek született. Első leányuk Margit volt, aki 1876-ban született, 1895-ben, 19 évesen hozzáment Philipp Konrád könyvkereskedőhöz, és két fiuk született: 1896-ban Kornél és 1898-ban József. A második leányuk Auguszta, aki 1878-ban született és 22 éves korában Dr. Ágoston Péter felesége lett, azonban 20 év házasság után nem született gyermekük. (Dr. Ágoston jelentős mennyiségű művét a Buzárovits nyomdában nyomtatták.) A harmadik gyermekük, Jenőke 1881-ben született, de szülei legnagyobb bánatára 1 éves korában elhunyt.
Horák Egyed felesége 1873-ban a nagy kolerajárványban meghalt, ezután újra nősült. Néhány év múlva visszavonult a munkától és Budapestre költözött. A nyomdát és a házat ekkor Gusztávnak és feleségének bérbeadta. 1876. december 26.-án Buzárovits Gusztáv családjával a házba költözött. A vízivárosi könyv- és papírkereskedést a Lőrinc utcai házba helyezték át, és az utcára néző szobát üzletté alakították. 1878-ban Buzárovits Gusztávhoz tulajdonába került a cég, aki nagyszerű kiadványaival országos hírűvé fejlesztette az üzletet. Gusztáv művészlelkű, és nagyon szociális gondolkodású ember volt, akit joggal mondtak a város egyik legfelvilágosultabb emberének. Emellett a szakma megszállottja volt és kortársai jeles művelőjének is tartották.
Mint egyházmegyei nyomda, főleg egyházi, hittudományi, egyházszónoklati és szertartási kiadásával vált ismertté. A városi fejlesztések, mint például a bővülő iskolahálózat és az egyház által épített leánynevelő zárda sok munkát biztosított. Elemi iskolai tankönyvkiadványai az 1930-as évekig az egész országban a legkedveltebb tankönyvek közé tartoztak.1881-ben gyors fejlődésnek indult a nyomda, új betűkészletet vásárolt Lipcséből, valamint a kötészetet is bővítette a Krause cégtől rendelt gépekkel.
Gusztáv, mint rendkívül vállalkozó s magasabb ambícióktól vezéreltetett könyvkereskedő, mindjárt nyomdászi működésének kezdetén (1877. január 1. óta) teljes erejével a könyvkiadásra vetette magát. 1877-ben hét, 1878-ban nyolc kisebb-nagyobb magyar kiadvánnyal ajándékozta meg a katolikus teológiai irodalmat. A következő két évben sem lankadt kiadói buzgalma. 1879-ben nyomtatta egyik legkelendőbb kiadványát, a Győrffy Iván helybeli jóhírű főtanító szerkesztette „népiskolai képes tankönyv"-ciklusát, mely a magyar nyelven kívül német és tót kiadásokban is megjelent. A ciklus a Buzárovits-cég egyik legkelendőbb, egymilliónál több példányban közkézen forgó kiadványát képezte. Buzárovits Gusztáv vállalkozó szelleméről tanúskodik egy másik kiadói vállalkozása, az 1880-ban megindított „mulattató zsebkönyvtár," melyet a Reclam-féle „Universal-Bibliothek" mintájára létesített, azonban1882-ben bekövetkezett korai haláláig csak 20 szám jelenhetett meg. Utóda alatt további 32 könyv jelent meg a sorozatban.
Buzárovits kiváló szolgálatokat tett a város szellemi élete előmozdításának s neve szorosan fűződik az esztergomi sajtó történetéhez. Ebben az időben rengeteg felvilágosult gondolkodó és tudós ember fordult meg a városban. Pezsgett a tudományos, valamint a kulturális élet és a különböző tudósok nagy számban jelentették meg műveiket.
A dolgozók kérdését illetően meg kell említeni, hogy Dr. Balogh Albin szóbeli elmondása alapján ebben az időben 12 fő alkalmazott volt a cégnél, de ekkor még Buzárovits Gusztáv feleségével és lányaival is dolgozott a többi alkalmazottal. 1890 és 1900 körül 18 fő volt a nyomda dolgozóinak száma, akik napi 12 órát dolgoztak, szombaton csak délelőtt volt munka, takarítás és rendrakás. Érdekes információ, hogy azok, akik hétfőn reggel már bementek dolgozni, dupla bért kaptak aznapra. Tehát jutalmazták azokat, akik hétfőnként voltak annyira józanok, hogy tudtak dolgozni.
Buzárovits korai halála, ami 1882. július 3-án következett be 36-éves korában, derékba törte a nagyfokú fejlődést, ami kezdetét vette, utána fiatal megözvegyült felesége vette át az üzletet, aki méltó utódja lett férjének. Buzárovits Gusztávval az esztergomi nyomdászat és könyvkereskedelem egy épp oly zseniális, mint rendkívül tevékeny tagját vesztette el.
Özv. Buzárovits Gusztávné bélyegkép|Buzárovits könyvesbolt az 1902-es kibővíttés után Gusztáv halálával nem torpant meg a termelés és a nyomda élete, özvegye mindkét üzletágat tovább folytatja s a vállalkozás a nem kevésbé derék és szakavatott úrnő vezetése alatt folyton szép virágzásnak örvendett. Férje szellemében erős kézzel, erős akarattal vezette a céget mind technikailag, mind művészetileg. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 24 éven át volt a cég élén, és idő alatt nem hogy romlott, hanem nőtt az üzlet sikere és hírneve. Nemcsak kifizette az összes tartozást, de 1889-ben megvásárolta a házat Horákéktól, és az épületre is emeletet építtetett, Károlyi Emil építesz mérnök tervei alapján, Sinka Ferenc építőmester által.
Könyveket, folyóiratokat, újságokat, pamfleteket, brosúrákat, nyomtatványokat, plakátokat tucatjával adták ki, valamint értesítők, jelentések és apró nyomtatványok tömege hagyta el a nyomdát. Nagyobb munkák kiadásában is jeleskedtek. Tudományos és teológiai témában kiadott műveik az összes vidéki nagyváros kiadványai között kitűntek, és messze túlszárnyalta azokat.
Özv. Buzárovits Gusztávné 1896-ban és 1902-ben díszoklevelet, 1926-ban aranyérmet és díszoklevelet kapott kiváló munkájáért. Abban az időben ez volt a megye legnagyobb könyvkereskedése. Egészen 1907-ben bekövetkezett haláláig vezette a céget, őt követte veje, Philipp Konrád.
Philipp Konrád bélyegkép|Philipp Konrád