Illatos úti szükséglakás-telep, illetve „Dzsumbuj” volt a közkeletű neve Budapest IX. kerületében, az Illatos út és a Gubacsi út találkozásánál lévő egykori szükséglakásos bérházkolóniának, mely 1936–37-ben épültekkoriban épült fel a hasonló státuszú és sorsú Hős utcai lakótelep is a Székesfőváros beruházásában, Árkay Bertalan, Benedikty Sándor, Lauber László és Nyiri István tervei szerint, angliai minták alapján, azzal a céllal, hogy a környéken felszámolt alacsony komfortfokozatú telepek lakóinak megfelelő életkörülményeket biztosítsanak.
Története Az eredetileg Darányi-házaknak nevezett bérkaszárnya-komplexum három H-alaprajzú, 3- ill. 4-emeletes ikerépületből állt, bennük 28 és 50 m²-es, komfort nélküli, szoba-konyhás, cementpadlós szükséglakásokkal (Illatos út 5/A és C: 96−96 lakás, 5/B: 184 lakás; összesen 376 lakás), kétlakásonként közös előtérrel és WC-vel. A függőfolyosókról megközelíthető fürdőhelyiségeket és a mosókonyhát ugyancsak közösen használták a bérlők. A nyomortelepekhez képest lényegesen jobb, de valójában csak minimális életfeltételeket biztosító lakásokat az induláskor olyan családoknak utalták ki, ahol 4 vagy több gyermek volt és legalább az egyik szülőnek volt bejelentett, állandó munkahelye. Az eredeti terv szerint az „A” épületben nyolc üzlethelyiséget is kialakítottak volna, ebből végül három imaterem lett.
300px|bélyegkép|jobb|A lebontásra váró „A” épület 2009-ben, befalazott ablakokkal 300px|bélyegkép|jobb|Bontják a „B” épületet (2013) 300px|bélyegkép|jobb|Bontás 2013-ban
A szolgáltatások nélküli, ipari környezetben épült, szegregált, kedvezőtlen elhelyezkedésű telep állapota egyrészt a lakók társadalmi összetétele és szociális helyzete miatt, másrészt az infrastrukturális fejlesztések hiánya és a karbantartások elmaradása következtében folyamatosan romlott. Az 1980-as években az addigi bérlők mintegy fele az állami lakásprogram jóvoltából el tudott költözni innen, ugyanakkor az évtized vége felé megindult egy újabb, erőteljes betelepülési folyamat; a nyomor körforgásának új bevándorlói vidéki, elszegényedett családokból álltak, akik a jobb élet reményében költöztek a megüresedett lakásokba, de velük együtt megjelentek az illegális beköltözők is. Ezzel kezdetét vette a telep agóniája, állagának, közegészségügyi és közbiztonsági helyzetének rohamos romlása. Az épületegyüttes végül élhetetlen szociális krízisterületté (a környelvben: gettóvá) vált, amelynek fölszámolására a főváros és a IX. kerületi önkormányzat 2005-ben szociális és városrehabilitációs programot indított. A Budapest szégyenfoltjává züllött kolónia szanálása évekre elhúzódott. Épületeit három menetben bontották le: az 5/A-t 2009-ben, az 5/B-t 2013-ban, az utolsót (5/C) 2014-ben. A jogszerűen itt lakók máshol kaptak önkormányzati bérleményt.
A „Kisdzsumbuj” A területtől északra, a Gubacsi út és a Kén utca találkozásánál is volt egy munkáskolónia (korabeli nevén „kísérleti munkástelep”), amely még a monarchia idején, 1897 körül épült, díszesebb, eklektikus stílusban, összesen kb. 160, szoba-konyhás szükséglakással, a fedett gangok végében közös WC-vel és falikúttal. A négy épületből álló komplexum, mely később a „Kisdzsumbuj” nevet kapta, eredetileg magasabb presztízsű telep volt a „nagy” Dzsumbujnál. A négy közül az egyik bérkaszárnyát már az 1960-as években lebontották, a helyére szocialista modern stílusú kommunális blokkházat húztak föl, de a kolónia így is hasonló sorsra jutott, mint egy utcával lejjebb az Illatos úti telep. Az elbontására 2012–2016 között került sor.https://pestbuda.hu/cikk/20221129_ilyen_volt_a_kis_dzsumbuj_harom_lakasra_jutott_egy_vizcsap_a_125_eve_epult_munkaslakasokbanhttps://pestbuda.hu/cikk/20160912_eltunik_a_kis_dzsumbuj
A név eredete Az argóban keletkezett dzsumbuj szó jelentése: zűrzavaros állapot, rendetlenség, összevisszaság.Idegen szavak szótára Ez az értelmezés vonódott át szemléleti alapon Külső-Ferencváros rossz hírű, zsúfolt munkáskolóniáira.
Jegyzetek
Források Juhász Júlia: Híradás a Dzsumbujról. Kossuth, Bp., 1976 Anóka Eszter: IX., Illatos út 5. In: Folyamatos jelen; Szépirodalmi, Bp., 1981 (Magyarország felfedezése-sorozat) Ambrus Péter: A Dzsumbuj. Egy telep élete. Magvető, Bp, 1988 (Gyorsuló idő-sorozat) Ferkai András: Pest építészete a két világháború között. Modern Építészetért Kht., Bp., 2001 Ferkai András: Lakótelepek. Bp. Főpolgármesteri Hivatal, 2005 (A mi Budapestünk-sorozat)
További irodalom Ambrus Péter: A Dzsumbuj. Egy telep élete, Lazi Bt., Szeged, 2000,
További információk Amaro Drom: Segítség a gettóban Kende Ágnes írása A város peremén projekt Történetek a Dzsumbujról - A város peremén projekt blogja NOL: Tanoda a hátrányokkal élőknek Jövőre kezdik bontani a ferencvárosi Dzsumbuj egyik részét, Magyar Hírlap, 2006. november 14.
Kapcsolódó szócikkek Budapest 1945 előtti lakótelepszerű létesítményeinek listája Lakhatási problémák Magyarországon
Kategória:Budapest IX. kerülete Kategória:Budapest 20. századi építményei Kategória:Budapest lakótelepei Kategória:Modern építészet