Maliga Pál (Budapest, 1946. február 23. –) szakterülete a növényi molekuláris biológia. Jelenleg címzetes professzor a Rutgers Egyetem Növénybiológiai Tanszékén és a Kloroplasztisz Molekuláris Genetikai Laboratórium igazgatója a Selman Waksman-ról elnevezett Mikrobiológiai Intézetben, ami szintén a Rutgers Egyetem része. Maliga professzor a kloroplasztisz genom génsebészeti úton történő átalakítására szolgáló módszerek kifejlesztése területén végzett úttörő munkásságáról, és e módszerek alapkutatásban és biotechnológiában történő felhasználásáról ismert.

Életútja Édesapja idősebb Maliga Pál kertészmérnök, gyümölcsnemesítő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Felesége Sváb Zóra, két gyermekük Zoltán és Zita. 1969-ben végzett a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Biológus szakán, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett PhD fokozatot 1972-ben. Maliga Pál 1969-1982 között a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont)jában, a Genetikai Intézetben (1969-1974), majd a Növényélettani Intézetben (1974-1983) dolgozott, ahol kutatócsoportja kifejlesztette a dohány modell rendszert a kloroplasztisz és mitokondrium genetika sejt szinten történő tanulmányozására. 1973-74 között egy évet töltött a tübingeni Max Planck Biológiai Intézetben, ahol a protoplasztok izolálására és fúziójára szolgáló módszereket tanulmányozott George Melchers laboratóriumában. 1982 és 1983 között vendégkutatóként dolgozott az Egyesült Államokban, Mary-Dell Chilton laboratóriumában, a Washington Egyetemen, a Missouri állambeli St. Louis-ban, ahol megismerkedett az Agrobacterium biológiájával. 1983-1984 között az Advanced Genetic Sciences (AGS) cég kutatási igazgatója a Kansas állambeli Manhattanben, majd 1984-1989 között a cég Oakland-i (CA) telephelyén a Növényi Sejtbiológiai Laboratórium Igazgatója. 1989-ben csatlakozott a Rutgers New Jersey Allami Egyetemhez, ahol jelenleg címzetes professzor a New Brunswick-i Növénybiológiai Tanszéken és a Piscataway-i Waksman Mikrobiológiai Intézet Kloroplasztisz Molekuláris Genetikai Laboratórium Igazgatója.

Kutatásai Kloroplasztisz gén módosítás

A szegedi Maliga csoport kloroplasztisz által kódolt antibiotikum-rezisztens és herbicid rezisztens mutánsokat izolált tenyésztett dohánysejtekben. Kimutatták, hogy a kloroplasztisz által kódolt antibiotikum-rezisztencia szelektív előnyt jelent a vad típusú kloroplasztiszokkal szemben A rezisztens kloroplasztiszok szelektív dúsításának képessége volt az alapja a kloroplasztisz génmódosított (transzplasztomikus) dohánynövények előállításának. A kloroplasztisz-genomok gyakori rekombinációja kloroplasztisz fúziót követően megerősítette a homológ rekombinációhoz szükséges molekuláris mechanizmus jelenlétét, ami irányt mutatott a kloroplaszt transzformációs vektorok tervezéséhez. A Maliga laboratórium 1990-ben sikeresen megvalosította a dohány (Nicotiana tabacum) kloroplaszt genom transzformációját a 16S ribosomal RNS génjeben kódolt spektinomycin-rezisztencia markerre történő szelekcióval, amit később a kimérás antibiotikum rezisztencia génekre történő szelekció tett hatékonnyá. Már korán felismerték a kloroplasztisz genom-szerkesztés jelentőségét, mint a fotoszintetikus hatékonyság növelésének eszközét. Kimutatták hogy az arabidopsis növényben (Arabidopsis thaliana) a hatékony kloroplasztisz transzformációhoz egy sejtmag gén inaktiválásara van szükség. A kloroplasztisz genom gensebészeti úton történő módositásának eszköztárát a marker gének transzformáció utáni eltávolitására szolgáló módszerek kifejlesztésével tették teljessé amit fág rekombinázok segítségével érnek el.

Agrobaktérium transzformáció Maliga és munkatársai létrehozták a pPZP növényi transzformációra szolgáló agrobaktérium vektorcsaládot, amely a CAMBIA és a GATEWAY Agrobacterium vektorok alapjául is szolgál. Jelenleg az Agrobaktérium átépítésével foglalkoznak a DNS-nek a kloroplasztiszokba történő bejuttatására, hogy a kloroplaszt transzformációt a jövőben a virágok Agrobacterium oldatba történő áztatásával (floral dip protocol) lehessen elérni.

Kloroplaszt transzkripció A kloroplasztisz gének inaktiválásával bizonyította, hogy a kloroplasztban két különböző RNS polimeráz van jelen amelyek specializált feladatokat látnak el. A Maliga laboratórium munkatarsai in vivo és in vitro jellemeztek plasztid promotereket, és elsőként azonosították a plasztid PEP polimeráz transzkripciós complexet alkotó fehérjéket.

Rekombináns fehérjék termelése kloroplasztiszokban A kloroplasztisz biotechnológia egyik első alkalmazása a Bacillus thuringiensis (Bt) baktérium rovarokra mérgező fehérjéjének a kloroplasztban történő termelése volt, ami a levélfehérje 3-5%-át tette ki. Fontos, hogy a rovarölő (inszekticid) fehérjét a kloroplasztiszban a bakteriális AU-ban gazdag mRNS-ről lehetett termeltetni, míg a sejtmagban lévő génről történő fehérje termeléshez csak szintetikus GC-ben gazdag mRNS-ek használhatók. Azóta a Maliga laboratórium olyan kloroplasztisz expressziós eszközöket fejlesztett ki, amelyek 25% tetanus alegység-vakcinát és >45% zöld fluoreszkáló fehérjét (GFP-t) eredményeznek a dohánylevélben. Jelenlegi céljuk szájon át adagolt, azaz az élelmiszerekből a bélben felszívódva hatásos mesterséges (rekombináns) fehérjék termelése dohány és saláta levél kloroplasztiszában.

Díjak és kitüntetések Thomas Alva Edison Szabadalmi Díj, Research and Development Council of New Jersey| (1999) Magyar Tudományos Akadémia, Külső tag, Mezőgazdasági tudományok (2001) Az év feltalálója, New Jersey Inventors Hall of Fame (2011). Lawrence Bogorad Award for Excellence in Plant Biology, American Society of Plant Biologists (2016) Tag American Association for the Advancement of Science (AAAS) (2016)

Fordítás

Jegyzetek

További információk Publications of Pal Maliga on Google Scholar Maliga laboratory website at Rutgers University

Kategória:Magyar genetikusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:1946-ban született személyek Kategória:Élő személyek