Wesselényi Anna, gróf Csáky Istvánné (körösszegi és adorjáni gróf; Krakkó vagy Landskron, 1584 – Krakkó, 1649. augusztus 3.) a Csáky család „ősanyja”.
Élete Apja báró Wesselényi Ferenc, Báthory István kincstárnoka és vezérkatonája. Anyja Sárkándy Anna (akinek első férje az 1579 novemberében elhunyt Bekes Gáspár). 1587-ben költöztek haza Lengyelországból; apja 1595-ben halt meg. Legtöbbet Hadadon tartózkodott és anyja gondjai alatt az akkori időhöz képest a legkitűnőbb nevelésben részesült. Nem csak a gazdasszonykodásnak akkor megkívántató ezerféle ügyeihez értett, de rendszeres erkölcs- és vallástani ismeretei is voltak. Később, hosszú özvegységében elsajátította a német nyelvet, megtanulta a jogtudományt, jártas lett a politikában, nagy könnyűséggel írt és levelezett sok jeles emberrel, olyan időben, amikor például menye, Forgách Éva (a nádor leánya) alig volt képes egy pár sort leírni. A Csáky család tagjai a reformáció során a kálvini hit követőivé váltak ám a 16. század végén az ő hatására rekatolizáltak.
1600 körül Erdély egyik legjelesebb férfia, Csáky István generális lett a férje, aki 1605-ben váratlanul meghalt, így ő már 21 éves korában özvegyen maradt. Közel ötven évig tartó özvegysége alatt Anna, István és László gyermekeinekNagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 3. kötet, Budapest, 1958. Csáky család. (Keres-szeghi, gróf). 78–79. oldal és II. táblázat, 87. oldal. Nagy Iván nemzedéki táblázatában egy 1604-ben született, hajadon Krisztina leánya is említve van, elhunyta ismeretlen. nevelése és a Csáky birtokok irányításával foglalkozott. Különböző jószágaiban tartózkodott: Szilágysomlyón, Adorjánban, Nagykárolyban, Vécsen, Örményesen, Trencsénben, Almásvárban, Szendrőn, Szepesvárban. Rendszerint abban a birtokban tartózkodott ahol jelenlétét legszükségesebbnek tartotta, amíg nagyobb fia az erdélyi fejedelem, kisebb fia a magyar király udvarában volt elfoglalva. Bécsben is többször járt, különösen, amikor jó lehetőség nyílott László fia udvari karrierjének egyengetésére. A Habsburg uralkodók megbecsülték, aminek kétségtelen jele volt, hogy III. Ferdinánd László egyik fiának keresztapja volt. Élete utolsó éveit Krakkóban töltötte, terjedelmes levelezést folytatott, voltak vendégei Magyarországról, gyakran hallott híreket gyermekeiről, unokáiról, rokoniról, ismerőseiről és politikai hírekről is értesült.
Munkái
Leveleit, szám szerint 79-et, jegyzetekkel és bő életrajzzal Deák Farkas adta ki, Wesselényi Anna, özv. Csáky Istvánné életrajza és levelezése címmel,Deák Farkas: Wesselényi Anna, özv. Csáky Istvánné életrajza és levelezése. Budapest, 1875. mely levelek az 1612–1649 időközben keltek.1875: Századok. Vasárn. Ujság 33. 35. sz. és Figyelő 30. sz. A leveleket az első kettő kivételével mind özvegységében írta és Árva Wesselényi Annának jegyezte alá nevét. Ezen levelek teljes világításba helyezik annak az időnek mezei és házi gazdasági viszonyait. Deák Farkas szerint „általa s valóban szép levelei által vált lehetővé, hogy egy a XVI. században született s a XVII. század első felében élt magyar matrónát mint édes anyát, családja vezértagját, mívelt és tehetséges írót, a közélettel való viszonyában és magányéletében különösen, teljesen megismerhessünk... Levelei mint olyanok csinosaknak, s nagy része valóban szépnek mondható, mindannyi teljes kerek formával, logikai renddel s a legtöbb élénk festői styllal van írva.”
"Imádságos könyve" A magyar irodalomban gyakran Wesselényi Anna imádságos könyveként is emlegetik "Az eljegyzett személyeknek paradicsomkertje" néven ismert a 17. századi elei kéziratot, a magyar főúri kegyesség és női vallásosság (meditációs irodalom) egyik különleges, kéziratos emlékét. A könyvet Wesselényi Anna számára testvére, báró Wesselényi István fordította és állította össze az 1620-ban, a flamand Jean David műve alapján, hogy segítse az asszony elmélyült, mindennapi vallásgyakorlását.
Jegyzetek
Források
Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 3. kötet, Budapest, 1958. Csáky család. (Keres-szeghi, gróf). 78–79. oldal és II. táblázat, 87. oldal.
További információk Deák Farkas: Wesselényi Anna özv. Csáky Istvánné 1584–1649 életrajza és levelezése; Franklin, Bp., 1875 Árva Wesselényi Anna levele István fiához 1636-ból; sajtó alá rend. Ötvös Péter; JATE, Szeged, 1990 (A Lymbus füzetei)
Anna Kategória:Csáky család Kategória:Magyar nők Kategória:1584-ben született személyek Kategória:1649-ben elhunyt személyek Kategória:Krakkóiak