Přerov (németül Prerau) város a Csehországban, Morvaországban, az Olomouci kerületben. 2006. július 1-jétől törvényhatósági jogú város, addig járási székhely. 22 km-re délre fekszik Olomouctól a Felső-morva-dombságon, a Bečva folyó partján. Fontos közlekedési csomópont. Olomouccal együtt Přerov a legjelentősebb vasúti kereszteződés Morvaországban. A város területe 58,48 km², 48 000 lakosa van. Fontos ipari létesítmények vannak a városban. Přerovban székel a cseh légierő 23. helikopteres Edvard Beneš alakulata és a katonaság egyik kiképzőközpontja. A jövőben Přerovnak kellene lennie a Duna-Odera-Elba folyamok egyik fontos kikötőjének. Számos nagy ipari vállalatnak ad otthont (Precheza, Přerovské strojírny, Meopta, Kazeto).
A város története Az első írásos említése 1141-ből származik. 1256-ban királyi város rangjára emelték. 1841-től a vasút megépítésével egy időben erőteljes fejlődésnek indult.
A város történelmi magja a Felső tér (Horní náměstí) környékén található, ahol a 15. századból származó házak is találhatók. A központban van a přerovi kastély is. Ezt az egykori vár helyén építették. A városban megmaradtak az egykori városfalak részei is. A kastélyban jelenleg a Komenský Múzeum kapott elhelyezést. A második világháború végén itt robbant ki a přerovi felkelés, amelyet erőszakkal elfojtottak.
1997. július 7-én a várost erőteljes árvíz öntötte el.
A přerovi mészárlás bélyegkép|200px|jobbra|A 2018-ban épült emlékkereszt A második világháborút követően deportált felvidéki németek és magyarok tértek haza vonattal főleg Dobsinára, Késmárkra, Jánosgyarmatra és Malompatakra. A csehszlovák hadsereg 17. gyalogezrede leszállította a vonatról a hazafelé tartó családokat, és 1945. június 19-én tömegsírba lőtték őket – 120 nőt, 71 férfit és 75 gyermeket. A katonai egység parancsnoka, Karol Pazur jelölte ki a kivégző osztagot. Sokakat élve temettek el. A tömeges kivégzést a ma is hatályos Beneš-dekrétumok szellemében hajtották végre, akárcsak nem sokkal később a pozsonyligetfalui internálótáborban elkövetett mészárlásokat. A bírósági ítélet nélkül végrehajtott tömeges kivégzéseket utóbb hadititokká nyilvánították. Az elkövetőket nem vonták felelősségre, s akadt olyan tömeggyilkos, akiből később egyetemi tanár lett. A téma egészen a rendszerváltásig tabunak számított. Hetvenöt éve történt: A přerovi tragédia tanúja ma7.sk, 2020. június 18.
Névsor és korabeli fotók a Pozsonyligetfalu Emléktábla Társaság közösségi oldalán található.
2018. június 17-én a Svéd sáncon (nem messze Přerovtól) egy négyméteres fémkeresztet avattak fel, amelyen golyónyomok és töviskorona láthatók. A keresztet Jiří Jurda kovácsmester készítette.
Egyéb érdekességek A város északi részében kiterjedt archeológiai lelőhelyre bukkantak (předmostíi őskőkori temető). Nagyon értékes leleteket találtak a mamutvadászatok idejéből.
A várostól északkeletre található a Žebračka nevű természetvédelmi terület. Lipník nad Bečvou irányában található a Helfenstein középkori vára (cseh nevén Helfštýn).
Neves személyiségek Jakob Gartner (1861–1921) cseh származású osztrák építész. Itt született 1896-ban Karel Černohorský morva muzeológus, etnográfus és régész. Pavel Vrba (1963–) labdarúgó, edző. Gideon Klein, zongorista és zeneszerző. Eliška Kleinová, zenetanárnő. Ida Ehre, színész. Karel Plíhal, zenész. Jaroslav Mazáč, költő. Stanislav Žalud, zenész. Jaroslav Wykrent, zenész, szövegíró és dalszerző. František Venclovský, sportoló a La Manche csatorna átúszója. Jan Blahoslav, a cseh nyelvtan egyik megalkotója, Comenius Ámos János elődje. Lubomír Dostál, grafikus és költő.
Népesség
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Jegyzetek
Fordítás
További információk Prerov
Kategória:A Přerovi járás települései