Darmstadt város Németországban, Hessen szövetségi tartomány déli részén. Hessen negyedik legnépesebb városa Frankfurt am Main, Wiesbaden és Kassel után. Jelentőségét jól illusztrálja a hesseni belügyminisztérium által 1997-ben adományozott "tudomány városa" (Wissenschaftsstadt) kitüntetés, amit elsősorban az 1877-ben alapított műszaki egyetemének (Technische Universität), három főiskolájának, illetve számos kutatóintézetének köszönhet. A város felsőoktatási intézményei összesen több mint 30 000 hallgatót számlálnak.
Darmstadt ismert még a Jugendstil központjaként is. Ezen hírnevét az 1899-ben Ernő Lajos hesseni nagyherceg által alapított művészkolónia munkássága alapozta meg. Itt található az Európai Űrügynökség repülésirányító központja, az ESOC. Innen több űrszonda és Föld körül keringő műhold tevékenységét irányítják.
Fekvése Hessen szövetségi tartomány déli részén található város. A legközelebbi nagyvárosok: kb. 30 km-re északra Frankfurt am Main és kb. 45 km-re délre Mannheim.
Városrészei Arheilgen Bessungen Eberstadt Kranichstein Mitte Nord Ost West Wixhausen Europaviertel Johannesviertel Martinsviertel260px|thumb|Városrészei Története
A vidéket már Kr. e. 2000-ben is lakták. Az egykori római utak mentén épült várost 8. vagy a 9. században alapították a frankok. A 11. században a Sigebodo grófok tulajdona lett. 1002-ben a Wormsi püspök itt székelt. 1330. július 30-án Bajor Lajos gróf városi jogokat adományozott a településnek. Ekkoriban kezdték el építeni a városfalat. A 14. és a 15. században a Katzenelnbogen grófok felépítik ismét a várat. A 15. század közepén rezidenciájukat is itt építették ki. 1479-ben kihalt a Katzenelnbogen család, és a város III. Henrik hesseni tartománygróf tulajdonába került. 1567-ben meghalt I. Fülöp tartománygróf, aki felosztotta Hessent négy fia között. 1567-től I. György - Fülöp hesseni gróf fia - Darmstadtban rendezte be rezidenciáját, a kastélyban francia mintára gazdag udvart tartottak. Az 1580-as években többször felüti a fejét a pestis. A város V. Lajos alatt tovább fejlődött. A harmincéves háborút azonban Darmstadt is megszenvedte: 1630-ban a svédek bevették a várost, és csak 1649-ben távoztak. 1693-ban a franciák lerombolják a várost, ám Ernő Lajos újjáépíttette az elővárost 1695-ben. 1790-ben X. Lajos vallásszabadságot hirdetett. 1806-ban Napóleon X. Lajost nagyherceggé nevezte ki, aki önigazgatási jogot adott a városnak.1815-ben Darmstadt a Hesseni Nagyhercegség része lett. 1870-ben a megalakuló Német Birodalom része lett.
Darmstadtban találkozott egymással Goethe, Wieland és Herder valamint a Sturm und Drang irányzatának több más képviselője is. A világhírú költők alkotta baráti kör kialakulásában Karoline (Henriette Cristiane) von Hessen grófnő személye nagy szerepet játszott, aki (miközben férje katonáskodott) maga köré gyűjtötte e szellemi nagyságokat. Herrengartenben levő sírjának felirata is erre emlékeztet.
Művészet Az 1900-as évek eleje körül Ernst Ludwig nagyherceg művészkolóniát alapított a máig híres Mathildenhöhén, ahova neves külföldi mestereket is meghívott: festők, képzőművészek érkeztek a városba,bemutatva műveiket, s közben az itteni környezet is újabb művek készítésére ihlette őket. Ez a hagyomány máig fennmaradt, a Rosenhöhén máig működik egy művészkolónia, amelynek talán a város különleges atmoszféráját köszönheti, s amelyet a második világháború sem tudott teljesen megszüntetni.
2021 óta Mathildenhöhe a világörökség része.
Látnivalók Régi városháza Lajos-szobor Márk-téren álló kastély Mathildenhöhe művésztelep János-templom Lajos-templom Pál-templom Várostemplom (evangélikus) Városfal
Galéria
Közúti közlekedés A várost érinti az A5-ös autópálya . Vasúti közlekedés
Média Az 50-es, 60-as években megindult a televízióadás.
Aktuális újságok: Darmstädter Echo Frankfurter Rundschau Frankfurter Allgemeine Zeitung „Bessunger Neue Nachrichten“ „Lokalanzeiger” Arheilger Post
A városban működik a Radio Darmstadt.
Itt születtek, itt éltek Andreas Böhm (1720–1790), német filozófus és matematikus, a Gießeni Egyetem professzora Georg Christoph Lichtenberg (1742–1799), matematikus, fizikus és író Johann Wilhelm Ernst Wägner (1800–1886), író, fordító és evangélikus teológus Justus von Liebig (1803–1873) vegyész Georg Büchner (1813–1837), orvos, forradalmár és költő Ludwig von der Tann-Rathsamhausen (1815–1881) katona Karl Raupp (1837–1918), festő Georg Gottfried Gervinus (1805–1871), történetíró és politikus Georg von Hertling (1843–1919) politikus Hesseni Alekszandra Fjodorovna orosz cárné (1872–1918), orosz cárné Friedrich Gundolf (1880–1931), költő, irodalomtörténész és egyetemi tanár. Carl-Heinrich von Stülpnagel (1886–1944), katona Christa Winsloe (1888–1944), írónő Georg Dascher (1911–1944), kézilabdázó Hans Christian Blech (1915–1993), színész Karlheinz Böhm (1928–2014), színész Mirjam Pressler (1940–2019), írónő és műfordító Björn Phau (1979–), teniszező Oliver Heil (1988–), labdarúgó Marco Koch (1990–), úszó Roberto Soriano (1991–), labdarúgó Itt élt Joseph Maria Olbrich német építész (1867–1908)
Testvérvárosai bélyegkép|right|250px|Darmstadt testvérvárosai Alkmaar, Hollandia, 1958 óta Brescia, Olaszország, 1991 óta Bursa, Törökország, 1971 óta Chesterfield, Egyesült Királyság, 1959 óta Freiberg, Szászország, Németország, 1990 óta Saanen-Gstaad, Svájc, 1991 óta Gyönk, Magyarország, 1990 óta Liepāja, Lettország, 1993 óta Logroño, Spanyolország, 2002 óta Płock, Lengyelország, 1988 óta Szeged, Magyarország, 1990 óta Trondheim, Norvégia, 1968 óta Troyes, Franciaország, 1958 óta Ungvár, Ukrajna, 1992 óta Graz, Ausztria, 1968 óta
Jegyzetek
További információk Darmstadt város hivatalos honlapja
Kategória:Hessen települései