Csonka László (Szeged, 1890. április 24. – Madrid, 1964. március 13.) magyar mérnök és építési vállalkozó, a Kékestető első fejlesztője, a Kékes Szálló építője és tulajdonosa.
Életpályája Édesapja, Csonka Ferenc "Szeged város vegyésze", nagybátyja Csonka János a porlasztó társfeltalálója és az első magyar gépjármű építője, unokatestvére Csonka Pál statikus. A Műegyetemen végzett tanulmányokat, ahol testvéreivel együtt tagja volt a híres evezős csapatnak is. 1912-ben kapott mérnöki diplomát. Az első világháborúban műszaki és vasútépítő alakulatoknál teljesített szolgálatot, amiért 1915-ben arany szolgálati kereszttel tüntették ki.
Az 1920-as évek elején megalapította az Első Magyar Magas- és Mélyépítő Részvénytársaságot, amelynek első nevezetes munkája az Óbuda legdélibb részén található újlaki strand volt, ahol 1925-ben 50 méteres versenymedence is épült.A Nép, 1925. április 25. 5. Csonka László cége valószínűleg 1925-ben vette fel a Magyar Magas- és Mélyépítési Részvénytársaság nevet, Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1926. június 23. 15. és e cég élén építette meg 1926 és 1931 között mátraházai szanatóriumot.Vállalkozók Lapja, 1927. július 20. 11.; Horváth Béla: Kékestető és első fejlesztője Csonka László, 2002. 55-56., 187. Ennek befejezése után kezdett hozzá, a gazdasági válság legsúlyosabb éveiben, saját kockázatára a Kékes Szálló megépítéséhez, így nem kellett munkásokat elbocsátania. A gyógyszálló 1933 júniusában nyitotta meg kapuit. működtetésére 1933 februárjában külön részvénytársaságot alapítottak. amelybe 1938-ban beleolvadt a Magyar Magas- és Mélyépítési Rt.Központi Értesítő, 1933. április 13. 205. A Kékes Szálló sikerét mi sem mutatja jobban, mint hogy 1938-ban új szárnyat építettek hozzá.Horváth Béla: Kékestető és első fejlesztője Csonka László, 2002. 32.
Csonka László alapította nagycsaládi cégként 1927-ben a Zsófia Virág- és Gyümölcskereskedelmi Rt.-t is.Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 1943-1944/3-4. 670.
Csonka László építőipari vállalkozása 1940 és 1944 között nagyobbrészt hidak helyreállítását végezte, elsősorban a Délvidéken (pl. újvidéki híd) és a második világháborút követően is ezen a területen tevékenykedett (budapesti hidak roncskiemelése). Ezenkívül a háború utolsó évében hadikórházzá átalakított és jelentős károkat szenvedett Kékes Szállót igyekezett – saját vagyonából – helyreállítani. A szállót nem sokkal e munkálatok befejezése után, 1949 márciusában államosították. A szálló mellett épített saját házát és annak berendezését, illetve budapesti lakását is elvették. Csonka László ezután a Magyar Szabványügyi Hivatalnál helyezkedett el, ahol szabványosítási feladatokkal foglalkozott. 1963-ban kapott kivándorlási engedélyt, akkor külföldön élő gyermekeihez távozott és Madridban halt meg egy évvel később.Horváth Béla: Kékestető és első fejlesztője Csonka László, 2002. 60-62.
Az általa kivitelezett jelentősebb épületek
Mátraházi tüdőszanatórium Kékes Szálló
Családja Felesége: Bezegh-Huszágh Magdolna (esküvő dátuma: 1929. január 7.)
Gyermekei: Csonka Zsuzsanna (1929-2021), Csonka Tamás (1931-2016), Csonka Hanna (1938-2020)
Emlékezete 2002-ben a Kékestetőn emlékkövet állítottak tiszteletére.
Képgaléria
Jegyzetek
Kategória:1890-ben született személyek Kategória:Szegediek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar emigránsok Spanyolországban Kategória:Magyar mérnökök