A Fáni-völgyi 8. sz. üreg a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található Vértes hegységben, Száron lévő egyik barlang. A Fáni-völgyi 8. sz. üreg, mely két nagy üregből (a Fáni-völgyi 8. sz. üregből és a Fáni-völgyi 8/a. sz. üregből) áll, illetve a Fáni-völgyi 7. sz. üreg alkotja a Fáni-völgyi-fülkesort. A Fáni-völgyi 8. sz. üregből népvándorláskori régészeti leletek kerültek elő.
Leírás
Szár külterületén, a Vértesi Natúrpark fokozottan védett területén, erdőben helyezkedik el a Fáni-völgyi 8. sz. üreg. A Fáni-völgyi-fülkesor része. Közvetlenül a Fáni-völgyi 7. sz. üreg mellett, a lefutó sziklabordában, 262 m tszf. magasságban, az úttól pedig kb. 30 m relatív magasságban fekszik a Fáni-völgyi 8. sz. üreg. Turistatérképeken jelölve van a barlang helye barlangjellel és nevének feltüntetésével.
Két külön bejáratú, egymás mellett húzódó vízszintes sziklaereszből áll, melyeket egy alacsony sziklakapu köt össze. Mindkét bejárata íves alakú, melyeknek szélessége nagyobb, mint magassága. A fülkék alja szálkőtalp, melyet vékonyan kőzettörmelék, és por fed. Falai breccsásak. Néhány kis méretű borsókő is megfigyelhető a barlangban. A bivakolásra kitűnően alkalmas üreg mindkét fülkéjében található muflonürülék. A barlang triász dolomitban, oldódás miatt jött létre, majd kifagyásos kőzetaprózódás formálta át. Az üreg nagyon látványos, de viszonylag nehéz megközelíthetősége és ismeretlensége miatt kevesen járnak benne. A nehezen járható (meredek) terepen megközelíthető, könnyen, utcai ruhában járható barlang megtekintéséhez nem szükséges engedély.
2003-ban volt először Fáni-völgyi 8. sz. üregnek nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Fáni-völgyi 8/a. sziklaeresz (Kordos 1984), Fáni-völgyi 8/a sziklaeresz (Egri 2003), Fáni-völgyi 8a sziklaeresz (Bertalan 1976), Fáni-völgyi 8/a. sz. üreg (Kordos 1984), Fáni-völgyi 8.sz. barlang (Egri 2003), Fáni-völgyi 8. sziklaeresz (Alba Regia Barlangkutató Csoport 1979), Fáni-völgyi 8.sz. sziklaeresz (Bertalan 1976), Fáni-völgyi 8. üreg (Kordos 1984), Fáni-völgyi-fülkesor (Alba Regia Barlangkutató Csoport 1979), Fáni-völgyi–fülkesor (Kocsis 1975), Fáni-völgyi fülkesor 2. tagja (Kordos 1984) és Vértes 25.sz. barlang (Kordos 1979) neveken is.
Kutatástörténet
Az 1962-ben kiadott, A barlangok világa című könyv szerint a Vértes hegységben lévő Fáni-völgyben, a pataktól 10–12 m-rel magasabban kis barlangok vannak. A Ferencvárosi Természetbarátok Sportköre Barlangkutató Csoportjának váltott tagokból álló egyik csoportja, melyet Horváth János vezetett, 1968-ban folytatta a Vértes hegység bejárását és a hegységben lévő barlangok háromsíkú felmérését. Ez a csoport a Fáni-völgyben felmért kilenc, részben korábban ismert (I–IX. jelzésű) sziklaüreget. A felmérés felhasználásával a csoport elkészítette ebben az évben a Fáni-völgyi 9. sz. üreg alaprajz térképét, hosszmetszet térképét és keresztmetszet térképét. A térképek 1:100 méretarányban ábrázolják a barlangot. Az alaprajz térkép használatához a térképlapon jelölve van az É-i irány. (Az alaprajz térképen rajta van a Fáni-völgyi 7. sz. üreg és a Fáni-völgyi 8. sz. üreg alaprajz térképe is, illetve a hosszmetszet térképen az utóbbinak egy metszettérképe is.)
Az FTSK Barlangkutató Csoport 1969. évi jelentése szerint Horváth János az 1968. tavaszi-őszi barlangfelmérések felhasználásával 1969-ben elkészítette a Fáni-völgy (Vértes hegység) 9 üregének térképét. A térképeken 1:100 méretarányban vannak bemutatva a barlangok.
A Kocsis Antal által írt, 1975-ben megjelent kiadványban az van írva, hogy a Fáni-völgyben, az üzemi műút elágazásától 950 m-re, a völgy ÉK-i oldalában, a műúttól 30 m-rel magasabban, a műútra merőleges, előrenyúló, kb. 10 m magas, réteges dolomitfalban húzódik a Fáni-völgyi–fülkesor. A három üregből álló fülkesor 12 m széles. Az elülső kettő üreg majdnem megegyező méretű. A két üreg egyenként 3,5 m széles, az egyik üreg 1,6 m magas, a másik üreg 1,8 m magas és mindkét üreg 2 m mély. Közöttük egy 1,2 m széles és 0,8 m magas átjáró van. Mindhárom üreg fala breccsás, fémoxidok által színezett kőzetből áll. Kitöltése kőzettörmelék, melyben állati csontmaradványok fekszenek. A fal néhány pontjára karfiolszerű mészgömböcskék és magasabbrendű növények települtek. A Fáni-völgy 8 barlangot rejtő dolomitszikláinak fülkesora a Vértes hegységben egyedülálló, de a többi hegységben is ritkaságnak számító képződmény. A Fáni-völgyi 6. sz. üreg és a Fáni-völgyben lévő fülkesor ugyanazon a völgyoldalon található. A Fáni-völgyi 6. sz. üregnek a fülkesortól DK-re, 30 m-re, kissé lentebb van a bejárata. A kiadványban lévő térképmellékleten látható a fülkesor földrajzi elhelyezkedése. A térképen 25-ös számmal van jelölve a barlang.
Az 1976-ban befejezett, Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Vértes hegységben, Száron helyezkedik el a Fáni-völgyi 8.sz. sziklaeresz és a Fáni-völgyi 8a sziklaeresz. A két üreg együtt a Fáni-völgyi–fülkesor (2. tagja). Az üzemi műút elágazásától DK-re, kb. 950 m-re, a völgy É-i oldalán, a Fáni-völgyi 7. sz. üregtől (a sziklafallal szemben állva) balra található a fülkesornak ez a része. Mindkét üreg 3,5 m hosszú (a barlang összesen 8 m hosszú). Az egyik üreg 1,6 m, a másik pedig 1,8 m magas. Egy hossztengelyénél lepusztult barlang maradványai. A kézirat barlangot ismertető része 2 irodalmi mű alapján lett írva.
bélyegkép|262px|balra|A Fáni-völgyi 8. sz. üreg egyik része
Az Alba Regia Barlangkutató Csoport által 1979-ben készített kézirat szerint a Fáni-völgyi-fülkesor név Kocsis Antaltól származik, aki együtt ismertette a Fáni-völgyi 8. sziklaereszt, a Fáni-völgyi 8a sziklaereszt és a Fáni-völgyi 7. sz. üreget. Szerinte a három üreg együtt a 25-ös számú barlang (Fáni-völgyi-fülkesor). A csoport úgy gondolta, hogy a Fáni-völgyi 7. sz. üreg mind fejlődéstörténetileg, mind morfológiailag szoros egységet alkot a tőle balra található 8. számú és 8a számú sziklaereszekkel, ezért célszerű az összeset együtt tárgyalni. A Fáni-völgyi 8. sziklaeresz és a Fáni-völgyi 8a sziklaeresz (F8, F8a) az OKTH barlangleltárában, amelyben a Vértes hegység barlangjai között a 17. számú barlang, a fenti neveken van ismertetve, azzal a kiegészítéssel, hogy ez a két üreg a Fáni-völgyi-fülkesor tagja. Horváth János szpeleográfiai terepjelentésben ismertette a két üreget valószínűleg a Fáni-völgyi 7. sz. üreggel egyszerre.
A két sziklaeresz Száron (Fejér megye, Bicskei járás), a Fáni-völgy ÉNy-i végénél lévő útelágazástól az üzemi úton 1050 m-t haladva, az ÉK-i völgyoldalban, 250 m tszf. magasságban található. A völgytalpra merőlegesen álló magas sziklafal ÉNy-i oldalában, a völgytalp felett kb. 30 m relatív magasságban van a fülkesor, melynek bejárata a sziklafal jobb oldalánál fekvő, meredek feljárón érhető el könnyen (más irányból csak sziklamászással közelíthető meg). A sziklaeresz jellegű, száraz fülkesor a sziklafal fél magasságában lévő, majdnem vízszintesen és hosszan elnyúló terasz fölé hajlik. Befoglaló kőzete vastagpados, helyenként breccsás szerkezetű dolomit, melynek dőlése 340°/23°. A fülkesor jobb oldali végére kapaszkodik fel a feljáró ösvény, ahonnan DNy-ra, hosszan húzódik 8° lejtéssel.
bélyegkép|262px|A Fáni-völgyi 8. sz. üreg két nagy részét összekötő átjáró
A Fáni-völgyi 7. sz. üreg (a fülkesor harmadik, jobb szélső tagja) mellett (balra) a Fáni-völgyi 8. sziklaeresz (a fülkesor második, középső tagja) található. Ennek túlsó oldalán (7 m-nél) a terasz átbújóvá alakul, mely 1,5 m hosszú, 1 m magas és 0,8 m széles. Az átjáró túloldalán van a Fáni-völgyi 8a sziklaeresz (a fülkesor első, bal szélső tagja). A fülkesor 11,7 m hosszú. Az üregek felszínéről szórványleleteket gyűjtött az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1979. február 4-én, melyeket a csoport átadott Kordos Lászlónak, aki 1979. február 7-én azt írta: (1.) 3 db vas nyílhegy, (2.) cserepek, (3.) Sus scrofa (vaddisznó), (4.) Bos sp. (marha), (5.) Ovis seu Capra (juh vagy kecske), (6.) Anura indet. (béka), (7.) Aves indet. (madár), (8.) Glis glis (nagy pele). A gerincesmaradványok a fiatal holocénből származnak. A régészeti leleteket Bácskay E. nézte át, és szerinte a nyílhegyek a népvándorláskorból valók, a cserepek pedig az őskortól a középkorig bárhová sorolhatók. A leletek a Magyar Állami Földtani Intézet gyűjteményébe kerültek.
A fülkesor fejlődéstörténete nagyon érdekes és alaposan kell vizsgálni. Megfelelőnek tűnik a más szerzők által is leírt elképzelés, hogy a fülkesor üregei egy hossztengelyénél lepusztult barlang maradványai. A fülkesort a Fáni-völgyi 6. sz. üreggel összehasonlítva megállapítható, hogy a térbeli közelségen túl a kőzetstruktúrában, szerkezeti irányokban és morfológiai vonatkozásban is hasonlóak egymáshoz. Valószínűleg egy korábbi denudációs folyamat konzerválódott formakincsét őrzi mindkettő, ezért földtörténeti értelemben is minden bizonnyal régi képződmények.
A Fáni-völgyi 8a sziklaeresz kitöltésének anyaga némi kőzettörmelék és por. Formája egy negyed gömbhöz hasonló, különösen szép és szabályos ív látható a keresztszelvényben. Fala egészen sima, néhány helyen enyhén rózsaszínű. A középső részén lévő talpszinten egy kicsi, szabályos formájú lyuk mélyed a belső falba. Felásható területe nincs, törmelékes kitöltésének felszínén, egy tüzelőhelynyomokat mutató részen talált a csoport 3 db vas nyílhegyet. Előterében kövirózsák, borsos varjúháj, füvek élnek. Az üreg 3,2 m széles, 1,8 m magas és 1,2 m-re mélyül a sziklafalba.
bélyegkép|262px|balra|A Fáni-völgyi 8. sz. üreg két nagy részét összekötő átjáró
A Fáni-völgyi 8. sziklaeresz kitöltése apró és durva szemű kőzettörmelék, por, mely teljes aljzatát befedi, de minden bizonnyal vékonyan. Alakja ugyanolyan mint a Fáni-völgyi 8a sziklaereszé. Felszínén csontok és cserepek hevernek. Ebből a fülkéből lettek begyűjtve a cseréptöredékek és a 3., 4. és 5. gerincesek csontmaradványai. Az üregben régi és új tüzelési nyomok figyelhetők meg. Katicabogarakat láttak benne, de az ürüléknyomok alapján muflonok is előfordulnak az üregben. A terasz szélén füvek, mohák és sóskaborbolya cserje nő. Bivakolásra is megfelelő a fülke, amely 3,6 m széles, 1,8 m magas és 2 m-re mélyül a sziklafalba. A Fáni-völgyi 7. sz. üreg formailag ugyanolyan mint a Fáni-völgyi 8. sziklaeresz és a Fáni-völgyi 8a sziklaeresz. Megtörtént mindhárom barlangrész értékelése a helyszínen, leírása, felmérése, fényképezése. Kutatni a fülkesort esetleg régészeti szempontból és morfológiai elemzés miatt érdemes. A fülkesorban az Alba Regia Barlangkutató Csoport tagjai 1979. február 4-én, barlangkataszterező munka során jártak.
A kéziratba bekerült a fülkesor alaprajz térképe és 4 keresztszelvény térképe. A térképek 1:100 méretarányban ábrázolják a Fáni-völgyi 8. sz. üreget és a Fáni-völgyi 7. sz. üreget. Az alaprajz térkép használatához a térképlapon jelölve van az É-i irány. Az alaprajz térkép bemutatja a 4 keresztszelvény elhelyezkedését a két barlangban. A térképek elkészítéséhez a barlangokat Szolga Ferenc, Gönczöl Imréné, Koch Zoltán és Zentai Ferenc mérték fel 1979. február 4-én. A térképeket 1979. február 22-én rajzolta Szolga Ferenc. A kéziratban látható a Fáni-völgy térképe (kb. 1:10.000 méretarány). A térképen jelölve van az É-i irány. A térképen megfigyelhető a Fáni-völgyi 8. sziklaeresz és a Fáni-völgyi 8a sziklaeresz (a térképen: F8, F8a) földrajzi elhelyezkedése. A kéziratban van négy olyan fénykép, amelyek szemléltetik a fülkesort. Az első fényképen a Fáni-völgyi 7. sz. üreg bejárata figyelhető meg. A második fényképen a két sziklaeresz látképe figyelhető meg. A fénykép a barlangokat rejtő sziklatömbtől lejjebbről készült. A harmadik fényképen a két üreg közötti átjáró látható. A negyedik fényképen a két üreg leletanyagának egy része van bemutatva. A fényképeket Zentai Ferenc készítette.
bélyegkép|262px|A Fáni-völgyi 8. sz. üreg egyik része