A Fáni-völgyi 7. sz. üreg a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található Vértes hegységben, Száron lévő egyik barlang. A Fáni-völgyi 7. sz. üreg és a Fáni-völgyi 8. sz. üreg alkotja a Fáni-völgyi-fülkesort.
Leírás
Szár külterületén, a Vértesi Natúrpark fokozottan védett területén, erdőben helyezkedik el a Fáni-völgyi 7. sz. üreg. A Fáni-völgy K-i végét lezáró sorompótól Ny-ra, kb. 350 m-t haladva a műúton, kb. 1050 m-re a völgy Ny-i végében található útelágazástól, a völgyre merőlegesen lefutó sziklaborda ÉK-i oldalában van a barlang. A bordában közvetlenül egymás mellett 3 üreg (a Fáni-völgyi 7. sz. üreg és a két üregből álló Fáni-völgyi 8. sz. üreg) nyílik, mely Fáni-völgyi-fülkesor néven is ismert. Ezek közül legészakabbi a Fáni-völgyi 7. sz üreg, mely önálló üreg. A sziklaborda oldalában húzódó párkányról nyílik a barlang bejárata, amely 263 m tszf. magasságban, az úttól pedig kb. 30 m relatív magasságban van. Turistatérképeken jelölve van a barlang helye barlangjellel és nevének feltüntetésével.
Triász dolomitban, kifagyásos kőzetaprózódás miatt jött létre a barlang. A szabálytalan alakú, vízszintes kőfülke bal oldalán van egy hasadék jellegű, elkeskenyedő oldalkürtő. Alja szálkő, melyet vékonyan kőzettörmelék és avar borít. Falai breccsásak, sok a tört, omlott felület, helyenként nagy mennyiségű borsókő borítja a falakat. Az üregben a 25. szám van felfestve a falra. A barlangban muflonok nyoma látható. A nehezen járható (meredek) terepen megközelíthető, könnyen, utcai ruhában járható barlang megtekintéséhez nem szükséges engedély.
1984-ben volt először Fáni-völgyi 7. sz. üregnek nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Fáni-völgyi 7.sz. barlang (Egri 2003), Fáni-völgyi 7.sz. üreg (Bertalan 1976), Fáni-völgyi-fülkesor (Alba Regia Barlangkutató Csoport 1979), Fáni-völgyi–fülkesor (Kocsis 1975), Fáni völgyi fülkesor 3. tagja (Kordos 1984) és Vértes 25.sz. barlang (Kordos 1979) neveken is.
Kutatástörténet
Az 1962-ben kiadott, A barlangok világa című könyv szerint a Vértes hegységben lévő Fáni-völgyben, a pataktól 10–12 m-rel magasabban kis barlangok vannak. A Ferencvárosi Természetbarátok Sportköre Barlangkutató Csoportjának váltott tagokból álló egyik csoportja, melyet Horváth János vezetett, 1968-ban folytatta a Vértes hegység bejárását és a hegységben lévő barlangok háromsíkú felmérését. Ez a csoport a Fáni-völgyben felmért kilenc, részben korábban ismert (I–IX. jelzésű) sziklaüreget. A felmérés felhasználásával a csoport elkészítette ebben az évben a Fáni-völgyi 9. sz. üreg alaprajz térképét. A térkép 1:100 méretarányban ábrázolja a barlangot. Az alaprajz térkép használatához a térképlapon jelölve van az É-i irány. (Az alaprajz térképen rajta van a Fáni-völgyi 7. sz. üreg alaprajz térképe is.) Az FTSK Barlangkutató Csoport 1969. évi jelentése szerint Horváth János az 1968. tavaszi-őszi barlangfelmérések felhasználásával 1969-ben elkészítette a Fáni-völgy (Vértes hegység) 9 üregének térképét. A térképeken 1:100 méretarányban vannak bemutatva a barlangok.
A Kocsis Antal által írt, 1975-ben megjelent kiadványban az van írva, hogy a Fáni-völgyben, az üzemi műút elágazásától 950 m-re, a völgy ÉK-i oldalában, a műúttól 30 m-rel magasabban, a műútra merőleges, előrenyúló, kb. 10 m magas, réteges dolomitfalban húzódik a Fáni-völgyi–fülkesor. A három üregből álló fülkesor 12 m széles. A harmadik, belső fülke (Fáni-völgyi 7. sz. üreg) némileg nagyobb (4 m széles, 2 m magas és 2,5 m mély) a másik kettő üregnél. Mindhárom üreg fala breccsás, fémoxidok által színezett kőzetből áll. Kitöltése kőzettörmelék, melyben állati csontmaradványok fekszenek. A fal néhány pontjára karfiolszerű mészgömböcskék és magasabbrendű növények települtek. A Fáni-völgy 8 barlangot rejtő dolomitszikláinak fülkesora a Vértes hegységben egyedülálló, de a többi hegységben is ritkaságnak számító képződmény. A Fáni-völgyi 6. sz. üreg és a Fáni-völgyben lévő fülkesor ugyanazon a völgyoldalon található. A Fáni-völgyi 6. sz. üregnek a fülkesortól DK-re, 30 m-re, kissé lentebb van a bejárata. A kiadványban lévő térképmellékleten látható a fülkesor földrajzi elhelyezkedése. A térképen 25-ös számmal van jelölve a barlang.
Az 1976-ban befejezett, Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Vértes hegységben, Száron helyezkedik el a Fáni-völgyi 7.sz. üreg, másik nevén a Fáni-völgyi–fülkesor (3. tagja). Az üzemi műút elágazásától DK-re, 950 m-re, a völgy É-i oldalán, 10 m relatív magasságban található a barlang. A Fáni-völgyi 7. sz. üregtől (a sziklafallal szemben állva) balra található a Fáni-völgyi 8. sz. üreg. A Fáni-völgyi 7. sz. üreg 3 m hosszú, 4 m széles és 2 m magas. Falain karfiolszerű mészgömböcskék képződtek. Van egy félgömb alakú, 1,5 m-es oldalkürtője. A kézirat barlangot ismertető része 2 irodalmi mű alapján lett írva.
Az Alba Regia Barlangkutató Csoport által 1979-ben készített kézirat szerint a Fáni-völgyi-fülkesor név Kocsis Antaltól származik, aki együtt ismertette a Fáni-völgyi 8. sz. üreget és a Fáni-völgyi 7.sz. üreget. Szerinte a két üreg együtt a 25-ös számú barlang (Fáni-völgyi-fülkesor). A csoport úgy gondolta, hogy a Fáni-völgyi 7. sz. üreg mind fejlődéstörténetileg, mind morfológiailag szoros egységet alkot a tőle balra található Fáni-völgyi 8. sz. üreggel, ezért célszerű azokat együtt tárgyalni. A Fáni-völgyi 7.sz. üreg (F7) az OKTH barlangleltárában, amelyben a Vértes hegység barlangjai között a 16. számú barlang, a fenti néven van ismertetve, azzal a kiegészítéssel, hogy ez az üreg a Fáni-völgyi-fülkesor része (3. tagja). Horváth János szpeleográfiai terepjelentésben ismertette a Fáni-völgyi 7. sz. üreget valószínűleg a Fáni-völgyi 8. sz. üreggel egyszerre.
A fülkesor Száron (Fejér megye, Bicskei járás), a Fáni-völgy ÉNy-i végénél lévő útelágazástól az üzemi úton 1050 m-t haladva, az ÉK-i völgyoldalban, 250 m tszf. magasságban található. A völgytalpra merőlegesen álló magas sziklafal ÉNy-i oldalában, a völgytalp felett kb. 30 m relatív magasságban van a fülkesor, melynek bejárata a sziklafal jobb oldalánál fekvő, meredek feljárón érhető el könnyen (más irányból csak sziklamászással közelíthető meg). A sziklaeresz jellegű, száraz üregsor a sziklafal fél magasságában lévő, majdnem vízszintesen és hosszan elnyúló terasz fölé hajlik. Befoglaló kőzete vastagpados, helyenként breccsás szerkezetű dolomit, melynek dőlése 340°/23°. A fülkesor jobb oldali végére kapaszkodik fel a feljáró ösvény, ahonnan DNy-ra, hosszan húzódik 8° lejtéssel.
bélyegkép|262px|balra|A Fáni-völgyi 7. sz. üreg oldaljárata
A Fáni-völgyi 7.sz. üreg (a fülkesor harmadik, jobb szélső tagja) mellett (balra) a Fáni-völgyi 8. sziklaeresz (a fülkesor második, középső tagja) található. (A fülkesor térképén is Fáni-völgyi 7.sz. üreg név olvasható.) A fülkesor 11,7 m hosszú. Az üregek felszínéről szórványleleteket gyűjtött az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1979. február 4-én, melyeket a csoport átadott Kordos Lászlónak, aki 1979. február 7-én azt írta: (1.) 3 db vas nyílhegy, (2.) cserepek, (3.) Sus scrofa (vaddisznó), (4.) Bos sp. (marha), (5.) Ovis seu Capra (juh vagy kecske), (6.) Anura indet. (béka), (7.) Aves indet. (madár), (8.) Glis glis (nagy pele). A gerincesmaradványok a fiatal holocénből származnak. A régészeti leleteket Bácskay E. nézte át, és szerinte a nyílhegyek a népvándorláskorból valók, a cserepek pedig az őskortól a középkorig bárhová sorolhatók. A leletek a Magyar Állami Földtani Intézet gyűjteményébe kerültek.
A fülkesor fejlődéstörténete nagyon érdekes és alaposan kell vizsgálni. Megfelelőnek tűnik a más szerzők által is leírt elképzelés, hogy a fülkesor üregei egy hossztengelyénél lepusztult barlang maradványai. A fülkesort a Fáni-völgyi 6. sz. üreggel összehasonlítva megállapítható, hogy a térbeli közelségen túl a kőzetstruktúrában, szerkezeti irányokban és morfológiai vonatkozásban is hasonlóak egymáshoz. Valószínűleg egy korábbi denudációs folyamat konzerválódott formakincsét őrzi mindkettő, ezért földtörténeti értelemben is minden bizonnyal régi képződmények.
A Fáni-völgyi 7.sz. üreg (3. fülke) jellege szerint inkább egy tág sziklaodú. Kitöltése nagyon kevés kőzettörmelékből áll, melynek okker (?) az anyaga. Formailag ugyanolyan mint az 1. és 2. fülke, de bal oldaláról, a járattalp fölül indul egy emelkedő és szűkülő oldalkürtő. Ez 2 m hosszú, és innen kerül az odúba a sárgás-vöröses agyagos kitöltés. Szabályosan íveltek falai. Az üregben néhol elszíneződés, illetve kevés borsókő figyelhető meg. Az oldalkürtő kitöltéséből származnak a leletek közül a 6., 7. és 8. gerincesekhez tartozó csontleletek. Sok apró csont van még benne láthatóan. A helyi jelentőségű üreg bivakolásra alkalmas. Megtudja mutatni Szolga Ferenc az üreget. Az üreg hossza az oldalkürtővel együtt 5 m, magassága 2,4 m és 2,6 m-re mélyül a falba. Megtörtént mindhárom fülke értékelése a helyszínen, leírása, felmérése, fényképezése. Kutatni a fülkesort esetleg régészeti szempontból és morfológiai elemzés miatt érdemes. A fülkesorban az Alba Regia Barlangkutató Csoport tagjai 1979. február 4-én, barlangkataszterező munka során jártak.
bélyegkép|262px|A Fáni-völgyi 7. sz. üreg (jobbra) és a Fáni-völgyi 8. sz. üreg (balra)
A kéziratba bekerült a fülkesor alaprajz térképe és 4 keresztszelvény térképe. A térképek 1:100 méretarányban ábrázolják a Fáni-völgyi 7. sz. üreget és a Fáni-völgyi 8. sz. üreget. Az alaprajz térkép használatához a térképlapon jelölve van az É-i irány. Az alaprajz térkép bemutatja a 4 keresztszelvény elhelyezkedését a két barlangban. A térképek elkészítéséhez a barlangokat Szolga Ferenc, Gönczöl Imréné, Koch Zoltán és Zentai Ferenc mérték fel 1979. február 4-én. A térképeket 1979. február 22-én rajzolta Szolga Ferenc. A kéziratban látható a Fáni-völgy térképe (kb. 1:10.000 méretarány). A térképen jelölve van az É-i irány. A térképen megfigyelhető a Fáni-völgyi 7.sz. üreg (a térképen: F7) földrajzi elhelyezkedése. A kéziratban van négy olyan fénykép, amelyek szemléltetik a fülkesort. Az első fényképen a Fáni-völgyi 7. sz. üreg bejárata figyelhető meg. A fényképeket Zentai Ferenc készítette.
Az 1979. évi MKBT Beszámolóban napvilágot látott, Kordos László által írt összeállításban az olvasható, hogy a Vértes 25.sz. barlangból 1979-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoport gyűjtött Anura indet. (béka), Aves indet. (madár), Bos sp. (marhaféle), Sus scrofa (sertés) és Ovis seu Capra (juh vagy kecske) csontot, illetve 3 db nyílhegy és cserepek is előkerültek belőle (MÁFI Gy. sz.: 1979/8). A régészeti leletek a vaskor-bronzkor idejéből származnak.
Az FTSK Barlangkutató Szakosztály 1980. évi jelentésében az van írva, hogy a Fáni-völgyben (Vértes hegység) található Fáni-völgyi 9. sz. üreg a Fáni-völgyi 7. sz. üreget (F-7), a Fáni-völgyi 8. sziklaereszt és a Fáni-völgyi 8/a sziklaereszt magába foglaló sziklatömb negyedik, legnagyobb ürege. A fülkesor (üregsor) aljzatát alkotó, előttük méter széles sziklapadnak az út felőli, Ny-i letörése alatt 5,5 m-re, a szikla alatti törmeléklejtőről nyílik a Fáni-völgyi 9. sz. üreg bejárata. A Fáni-völgyi 9. sz. üreg iránya megegyezik az üregsoréval, az út felőli sziklaeresz alá nyúlik. Boltozata annak járószintje alatt kb. 2,5 m-re fekszik. Az FTSK barlangkutató csoportja 1968. március 31-én mérte fel a Fáni-völgy üregeit. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat térképtárának (dokumentációs szakosztályának) leadott térképlap a fülkesorral együtt is bemutatja a Fáni-völgyi 9. sz. üreget. A csoportjelentésbe bekerültek a fülkesor 1968-ban készített térképei. Az 1980. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett az 1980. évi csoportjelentésnek a fülkesorról szóló része és a fülkesor 1968-ban készült térképei.