bélyegkép|Az úněticei kultúra Csehországban bélyegkép|Jelentősebb lelőhelyek Szlovákiában bélyegkép|Közép-európai bronzkori kultúrák elterjedése
Az úněticei kultúra (vagy németesen aunjetitzi kultúra) közép-európai elterjedtségű, kora bronzkori régészeti kultúra, amely nagyjából i. e. 2300-1800 között állt fenn. Nevét a Prágától északnyugatra fekvő Únětice községről kapta. A kultúrának Csehországban és Szlovákiában mintegy 1400, Lengyelországban 550, Németországban 500 lelőhelye ismert,Zich B. 1996, Studien zur regionalen und chronologischen Gliederung der nördlichen Aunjetitzer Kultur, Berlin, p. 5–19 de szórványosan jelen volt a mai Ausztria északkeleti és Ukrajna nyugati részén is.
Kutatástörténete 1879-ben a cseh orvos és amatőr régész Čeněk Rýzner egy temetőt talált az Únětice falu melletti Holý Vrch dombon; a kultúra erről az ásatási helyszínről kapta a nevét. Nagyjából ugyanekkor a dél-morvaországi Měnínben A. Rzehak is feltárta a kultúra egyik temetőjét. E korai felfedezéseket követően az 1920-as években is számos más helyszínt tártak fel, többek között Němčice nad Hanou-ban (1926), Prága környékén, Polepyben (1926–1927) és Šardičkyban (1927).
Németországban F. Klopfleisch már 1877-ben kiásott egy fejedelmi sírt, azt azonban helytelenül a vaskori hallstatti kultúrának tulajdonította. Az elkövetkező években Baalbergében, Helmsdorfban, Nienstädtben, Körnerben, Leubingenben és számos más helyen fedeztek fel úněticei lelőhelyeket.
A ma Lengyelországhoz tartozó Sziléziában Hans Seger (1864–1943) fedezett fel úněticei kultúrához kapcsolódó leleteket Przecławicében. A nagy-lengyelországi régióban Józef Kostrzewski 1931-ben ásott ki egy fejedelmi nekropoliszt Łęki Małéban, de itt a jelentős felfedezésekre csak 1953-ban és 1955-ben került sor.Kowiańska-Piaszykowa M. (ed.) 2008, Cmentarzysko kurhanowe z wczesnej epoki brązu w Łękach Małych w Wielkopolsce, Poznań Kostrzewski 1935-ben publikálta először eredményeit és egyben összehasonlította az úněticeit a vele egyidős nyugat-lengyelországi iwnói kultúrával. 1960-ban Wanda Sarnowska kezdte el ásatásait a Wrocław melletti Szczepankowicáben, ahol újabb temetőt tártak fel. Eredményeit 1969-ben adta közre egy monográfiában, amelyben Lengyelország akkor ismert 373 úněticei lelőhelyét is katalogizálta.Sarnowska W. 1975, Kultura unietycka w Polsce, vol. 2, Wrocław
1963-ban V. Moucha elkészítette a kultúra első egységes, a kerámiák és fémtárgyak tipológiájára alapozott csehországi kronológiáját.Moucha V. 1963, Die Periodisierung der Úněticer Kultur in Böhmen, Sborník ČSSA 3, p. 9–60 Hat korszakot tartalmazó rendszerét lengyel és német kollégái is adaptálták.Machnik J. 1977, Frühbronzezeit Polens (Übersicht über die Kulturen und Kulturgruppen), WrocławMüller J. 1999, Radiocarbonchronologie-Keramiktechnologie-Osteologie-Anthropologie-Raumanalysen. Beiträge zum Neolithikum und zur Frühbronzezeit im Mittelelbe-Saale-Gebiet, Bericht der Römisch-Germanischen Kommission 80, p. 28–211
Újabban felismerték, hogy a kereskedelem révén a kultúra valamilyen mértékben Európa nagy részére hatással volt.Kristiansen, K., Larsson, T. 2005, The rise of Bronze Age Society. Travels, Transmissions and Transformations, Cambridge Cserépedényeit és bronztárgyait Írországban, Skandináviában, az Itáliai-félszigeten és a Balkánon egyaránt megtalálták. Egyes feltételezések szerint az úněticeiek közvetítőként szolgálhattak az indoeurópai nyelvcsoportok (mint az italo-kelta, a germán és talán a balti-szláv) között.Gamkrelidze, T. V., and V. V. Ivanov. 1995. Indo-European and the Indo-Europeans: A Reconstruction and Historical Analysis of a Proto-Language and Proto-Culture. Part I: The Structure of Proto-Indo-European. Part II: Semantic Dictionary of Proto-IndoEuropean Language. Vol. 80. Walter de Gruyter, 1995. Edited by W. Winter. Vol. 80. Berlin / New York: Mouton de Gruyter
Az úněticei kultúra egyik elődjének tekinthető az őt időben megelőző nyitrai kultúra. Lehanyatlása után kerámiakészítő hagyományai felismerhetők a keleti trzcinieci kultúra cserépedényeiben.
Kronológiája Az úněticei kultúra Paul Reinecke kronológiai rendszerében a bronzkori A1 és A2 korszakra terjed ki.: A1: i. e. 2300–1950: háromszögletű tőrök, laposbalták, kő csuklóvédők, tűzkő nyílhegyek A2: i. e. 1950–1700: fémmarkolatú tőrök, peremes balták, hosszú nyelű "alabárdok", perforált gömbölyű fejű tűk, tömör karperecek
+ Az úněticei kultúra relatív kronológiája Csehországban és Szlovákiában Korszak Reinecke 1924Reinecke, P. 1924, Zur chronologischen Gliederung der süddeutschen Bronzezeit, Germania 8, p. 40–44 Moucha 1963 Pleinerová 1967Bartelheim 1989Bartelheim M. 1998, Studien zur böhmischen Aunjetitzer Kultur: Chronologie und chronologische Untersuchungen, vols. 1–2, Bonn Abszolút kormeghatározásKéső kőrézkorszak(A0)1. Proto-ÚněticeIa IbÓ-Únětice1i. e. 2300–20002. Korai Únětice3. Közép-ÚněticeII24. Preklasszikus ÚněticeKorai bronzkorA15. Klasszikus ÚněticeIIIKésői Únětice3i. e. 2000-1800A26. Posztklasszikus Úněticei. e. 1800–1700Középső bronzkorB2Halomsíros kultúra (nyugaton), Trzcinieci kultúra (keleten)
Alcsoportok
Az úněticei kultúra a mai Csehország területén jött létre, innen terjedt szét minden irányban. Klasszikus fázisában tíz helyi alcsoportot különítünk el::Pokutta D. 2013, Population Dynamics, Diet and Migrations of the Únětice culture in Poland, Gothenburg, p.25 Csehországi csoportPleinerová I. 1967, Únetická kultura v oblasti Krušných hor a jejím sousedství II, Památky archeologické 58, p. 1–36 Morvaországi csoportBartelheim M. 1998, Studien zur böhmischen Aunjetitzer Kultur: Chronologie und chronologische Untersuchungen, vols. 1–2. Bonn Szlovákiai csoport, amely az ún. nyitrai csoportot követteBátora J. 2000, Das Gräberfeld von Jelšovce/Slowakei. Ein Beitrag zur Frühbronzezeit im nordwestlichen Karpatenbecken, vols. 1–2, Kiel Alsó-ausztriai csoportNeugebauer J. W. 1994, Bronzezeit in Ostösterreich, Wien Közép-németországi csoportZich B. 1996, Studien zur regionalen und chronologischen Gliederung der nördlichen Aunjetitzer Kultur, Berlin Alsó-szászországi csoportGimbutas, M. 1965, Bronze Age cultures in Central and Eastern Europe, Hague–London, p. 248, 261–265 Niederlausitzi csoport Sziléziai csoportSarnowska W. 1969, Kultura unietycka w Polsce, vol. 1, WrocławPokutta D. 2013, Population Dynamics, Diet and Migrations of the Únětice culture in Poland, Gothenburg Nagy-lengyelországi (kościani) csoportLasak I. 2001, Epoka brązu na pograniczu śląsko-wielkopolskim. Część II. Zagadnienia kulturowo -osadnicze, Seria: Monografie Archeologiczne 6, WrocławMachnik J. 1977, Frühbronzezeit Polens (Übersicht über die Kulturen und Kulturgruppen), Wrocław Galíciai csoportPasternak J. 1933, Перша бронзова доба в Галичині в світлі нових розкопок, Записки НТШ Львів, vol.152, p. 63–112
Jellemzői Fémtárgyak
A kultúra jellegzetes fémtárgyai közé tartoznak az öntött nyakperecek, laposbalták, lapos, háromszögletű tőrök, spirális végű karperecek, korong- és lapátvégű tűk, hajgyűrűk. Ezek nagy területen elterjedtek egész Közép-Európában és azon is túl.
Az öntvények sokszor kincsleletekben találhatók, amelyek akár hatszáz darabból is állhatnak. Előfordulnak fémbaltákból álló kincsleletek, a szászországi Dieskauban 293 baltát találtak egy helyen, vagyis a baltákat öntvényként is használhatták. Kb. i. e. 2000 után a kincsleletek eltűnnek és csak az urnamezős kultúrában térnek vissza újra. Ezeket a kincsekről korábban azt gondolták, hogy vándor bronzöntők raktárai lehettek vagy mint értékeket rejtették el ellenséges támadás előtt. A németországi Adlerbergben jórészt ékszereket tartalmazó kincset is találtak.
A régészek véleménye szerint az úněticei fémművesség bronzfegyverei, bár modern technológia alapján, nagy mennyiségben készültek, elsősorban a gazdagoknak szolgáltak státuszszimbólum gyanánt és nem osztották szét őket a harcosok között, tényleges használatra. Például az adlerbergi temetőben talált egyik férfi nyíllövés miatt halt meg, de a nyíl hegye tűzkőből készült.
Az égboltot ábrázoló híres nebrai korong az úněticei kultúra közép-németországi csoportjához köthető.
Temetkezés Szerkezeti szempontból az úněticei sírokat ún. lapos sírokra és halomsírokra oszthatjuk.Steffen C. 2010, Die Prunkgräber der Wessex-und der Aunjetitz-Kultur, BAR International Series 2160 A holttesteket többnyire eltemették, de előfordult égetés is.
A tipikus úněticei temető a település mellett volt, többnyire dombon vagy lejtőn, patak vagy folyó közelében. A temető és a falu távolsága csak nagyon ritkán haladta meg az egy kilométert. A sírokat többnyire szimmetrikus sorokba, utcákba rendezték.Butent-Stefaniak B. 1997, Z badań nad stosunkami kulturowymi w dorzeczu górnej i środkowej Odry we wczesnym okresie epoki brązu, Prace Komisji Archeologicznej 12, Wrocław-Warszawa-Kraków A sírokat a csillagok és a nap állásának megfelelően orientálták, ami komoly csillagászati ismereteket feltételez.Romanow J., Wachowski K., Miszkiewicz B. 1973, Tomice, pow. Dzierżoniów. Wielokulturowe stanowisko archeologiczne, WrocławPokutta D 2013, Population Dynamics, Diet and Migrations of the Únětice culture in Poland, Gothenburg, p. 71–74
Lapos sírok A tipikus úněticei lapos sír egy szögletes vagy ovális gödör volt, 1-1,9 m hosszú, 0,6-1,2 m széles és 0,3-1,5 m mély. Alakjuk és mélységük alapján szögletes, homorú, trapéz alakú vagy homokóra alakú alcsoportba lehet őket sorolni.Pokutta D. 2013, Population Dynamics, Diet and Migrations of the Únětice culture in Poland, Gothenburg, p. 52–59
A kultúra egyik jellegzetessége a holttest helyzete a sírgödörben. A halottat többnyire kissé összegörnyedt helyzetben, mindig észak-déli irányban tájolva temették el, fejjel délnek és az arca kelet felé nézett.
A klasszikus fázisban (kb. i. e. 1850–1750) mindenki nagyon hasonló temetési szertartásban részesült, kortól és nemtől függetlenül. A férfiakat és nőket ugyanúgy észak-déli irányban temették el. Sírmellékletként cserépedényeket (általában 1-5 darabot), bronztárgyakat (ékszereket és személyes tárgyakat, gyűrűket, hajdíszeket, tűket stb.), csonttárgyakat (amuletteket, szerszámokat, köztük varrótűket), néha tűzkő szerszámokat (a Nowa Wieś Wrocławska-i "íjász" esetében pl. színes tűzkő nyílhegyeket) helyeztek melléjük.Pokutta D. 2013, Population Dynamics, Diet and Migrations of the Únětice culture in Poland, Gothenburg, p. 81
Az esetek kb. 20%-ában kövekkel is kirakták a sírt, mint ahogyan a közép-európai kora bronzkori kultúrákban is szokás volt. A holttestet esetenként növényi anyagokból készült takaróval vagy koporsóval védték, de az esetek többségében nem fedték le semmivel sem. Alsó-Sziléziában fakoporsós temetkezésre bukkantak, de pl. a Poznań melletti Bruszczewóban olyan sírt is feltártak, ahol a halottat vesszőfonatból készített koporsóban temették el.Müller, J., Czebreszuk, J., Kneisel, J. (eds.) 2010, Bruszczewo II. Ausgrabungen und Forschungen in einer prähistorischen Siedlungskammer Grosspolens. Badania mikroregionu osadniczego z terenu Wielkopolski, vols. 1–2, Bonn, p. 724–730 A fakoporsót egyetlen fatörzsből faragták szögletes vagy csónak formájúra. Különösen a lengyelországi Przecławicében feltárt temetőben volt elterjedt a koporsós temetkezés.Lasak I. 1988, Cmentarzysko ludności kultury unietyckiej w Przecławicach, Studia Archeologiczne 18, Wrocław A korábbi kultúrák közül a térségben a harangedényes és zsinegdíszes kultúrák is hasonlóan temették el a halottaikat.Lasak I. 1982, Pochówki w trumnach drewnianych jako forma obrządku grzebalnego we wczesnym okresie epoki brązu w świetle badań w Przecławicach, woj. Wrocław, Silesia Antiqua 24, p. 89–108
Halomsírok, fejedelemsírok