Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. szeptember 27. – Budapest, 1955. május 5.) magyar színművésznő, énekesnő, primadonna. Molnár Ferenc író második felesége.
Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar előadóművész. Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját, aminek során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban is. Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és az Egyesült Államokba is. Humoros és jó előadó volt. A legnagyobb operettprimadonna volt, pedig nem volt jó hangja. Sikerei ellenére rendkívül kritikus volt magával szemben, de a másoktól eredő kritikát nem szerette. Tehetsége révén neve fogalommá vált a magyar színjátszásban. Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a második világháború folytatása mellett állt ki, ezért a háború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött" színésznőt, „nácirajongónak" bélyegezte, és nyolchónapi börtönbüntetésre ítélte. Büntetése letöltése után már nem térhetett vissza a színpadra. 1955. május 5-én Budapesten hunyt el. : balra lent, Fedák Sarolta néven; Budapest II. kerület, halotti anyakönyv 1955/315. sz. bejegyzés
260px|bélyegkép|Fedák Sári a János vitézben
Családja és származása Édesapja dr. Fedák István (1848–1919), Bereg vármegye tiszti főorvosa, a Ferenc József-rend lovagja, édesanyja Kokály Emília (1850–1935) volt. Apai nagyszülei Fedák András (1818–1879) uradalmi számtartó (rationista dominalis) és a nemesi származású szelefarmosi Bodó Klára (1827–1877) voltak. Fedák Andrásné Bodó Klárának a szülei szelefarmosi Bodó Tamás, zempléni főszolgabíró, földbirtokos és végessi Végessy Terézia (1805–1873) voltak. Fedák András fivére Fedák Ferenc Orbán (1814–1874), premontrei rendi pap, tanár, költő, a jászói konvent préposti levéltárosa volt. Fedák András és Fedák Ferenc Orbán szülei, idősebb Fedák András (1780–1851), a jászói konvent uradalmi tiszttartója (provisor dominalis), és Beretz Julianna (1793–?) voltak. Idősebb Fedák András, Fedák Pál (1744–1829) és Noviszedlák Mária (1761–1831) fia volt, és eredetileg Káposztafalváról vándorolt át Jászóra, ahol 1811. november 18-án vette el a jászói születésű Beretz Julianna kisasszonyt. Az anyai nagyszülei Kokály Ferenc (1810–1890), szabadbattyáni uradalmi tiszttartó, és Ritter Mária (1815–1864) voltak.
Fedák Sári fivére, ifjabb Fedák István (1875–1921) gazdasági titkár, városi rendőrkapitány volt, akinek feleségétől, dr. Szilágyi Ágota történelemtudós asszonytól több gyermeke született, köztük: dr. Fedák Ágota, német és francia nyelvész, filmfordító, és Fedák István (1905–1972), gépészmérnök. Fedák Istvánné dr. Szilágyi Ágota, Szilágyi Arabella (1861–1918) szoprán lánya volt.
Pályafutása 1899-ben végezte el a Rákosi Szidi színiiskoláját. Még ebben az évben színpadra került a Magyar Színházban a Gésák című darabban, Molly szerepében. 1900-tól játszott többek között Pozsonyban, a Népszínházban, a Király Színházban, a Vígszínházban, 1932-ben a nyíregyházi színházban.
1904-ben Karabélyos Elek alsólendvai táblabíró vásárolt részére egy kúriát Tótszerdahelyen, amely felújítva megtekinthető mai napig a településen.
Az 1904. november 18-án a Király Színházban bemutatott Kacsóh Pongrác daljátéknak, a „János vitéz”-nek a főszerepét játszotta. A Király Színház nézői nem hittek a szemüknek: a színpadon Fedák Sári mint János vitéz állt, bő gatyában és karikás ostorral a kezében.
Az első világháború alatt előbb az Osztrák–Magyar Monarchia ellen, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt a Vörös Hadseregbe való belépésre agitált. A kommün leverése után Bécsbe menekült, az ott élő emigránsok azonban feljelentették, a rendőrség azonnal elfogta, és rövid időre a bécsújhelyi börtönbe zárták.
Mivel támogatta a Tanácsköztársaságot, 1920-ban és 1921-ben csak Bécsben játszhatott. Hat nyelven beszélt.Fedák Sári Fellépett Berlinben és Párizsban is, 1922-ben, 1925-ben, majd 1934-ben pedig – részben egyedül, részben pedig maga szervezte társulattal – bejárta az Amerikai Egyesült Államok magyarlakta városait. 1923-ban a Fővárosi Operettszínház primadonnája.
1922. október 11-én férjhez ment Molnár Ferenchez,A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. polgári házassági akv. 442/1922. folyószáma alatt. akinek második felesége volt, de 1926-ban elváltak. Mindig primadonnaságra vágyott, kínosan ügyelt arra, hogy a középpontban legyen, a színpadon senki ne takarja.
1928-ban Útközben címmel jelent meg memoárja, Szöllősi Zsigmond adta ki. Politikával is foglalkozott, a Nemzeti Egység Pártja pestszentlőrinci szervezete női csoportjának elnöke, képviselője volt.
Az 1940-es évek elején az Új Magyar Színház vezető színésznője volt. 1944-ben a bécsi Donausender német náci rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a második világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött" színésznőt, most „nácirajongónak” bélyegezte, és népellenes bűntettben bűnösnek találta. A vád: „nyilvános szereplés alkalmával Szálasit dicsőítette”. Az ítélet két év börtön és vagyonának elkobzása volt. Büntetését másodfokon nyolc hónapra mérsékelték, emellett három évre eltiltották foglalkozásának budapesti gyakorlásától, és politikai jogait öt évre felfüggesztették. Vagyonát végül nem kobozták el.
Utolsó évei A büntetés letöltése után Nyáregyházán vett házat. Oda is költözött komornájával, Kerék Margittal. Azonban kiköltöztették a szépen rendbe hozott házából is. Az épület a termelőszövetkezetnek kellett. Egy elhagyott, egyszobás házat kapott a falu végén (Jókai utca 4.). Mivel mellékbüntetésként három évre eltiltották foglalkozásától is, soha többé nem tért vissza a színpadra. Még egyszer utoljára 1954 tavaszán felkérte az Állami Déryné Színház igazgatója, hogy játssza el Csiky Gergely Nagymama című vígjátékának főszerepét. Fedák készült a visszatérésre, de betegsége (agyvérzés és érelmeszesedés) következtében elhunyt a Budai Irgalmasrendi Kórházban.A Múltkor című történelmi magazinban (MTV 2010. december 29.) nyilatkozók szerint, a visszatérést jelentő szerepet Honthy Hanna közbenjárására visszavonták. Ezt már nem tudta feldolgozni…
Személyisége, képességei Szigorúbb kritikát gyakorolt önmagával szemben, mint a hivatalos színikritikusok. Ennek ellenére idegenektől nem vette jó néven a negatív megjegyzéseket. A róla szóló dicséreteket viszont összegyűjtötte. Humorát, anekdotáit mindenki szerette és élvezettel hallgatta. Kiemelkedő előadó volt. Tisztában volt azzal, hogy neve fogalommá vált, és mindenkit meg akart hódítani. A prózai színpadot kevésnek tartotta, és mindenáron primadonna akart lenni. Néha főszerepet játszott zenés darabokban, de még akkor is elégedetlen volt önmagával, amikor a közönség ünnepelte. Ügyelt arra, hogy ő legyen középpontban, és senki se takarja a színpadon. Annak ellenére volt a legnagyobb operettprimadonna, hogy szakmai szempontból nem volt jó hangja.
Játékában megjelent az általa képviselt újszerű felfogás, a kiemelkedő tánctudás és a temperamentum. Ennek és tehetségének köszönhetően a 20. századi magyar színjátszás egyik legnépszerűbb operettprimadonnája volt. A fennmaradt feljegyzésekből kitűnik, hogy boldogtalan volt, a végletek embere. Egyszerre jellemezte odaadás és melegszívűség, valamint kegyetlen szigorúság és ridegség. Igazán csak a színpad jelentett számára biztonságot. Mikor egyedül volt, sokat sírt, társaságban viszont, amennyire tudta, keménynek mutatta magát. Rendkívül aktív személyiség volt, szinte izzott körülötte a levegő. A „hazavágyás" jellemezte életét, de a békés otthon nem adatott meg neki.
Emlékezete Ady Endre ezt írta a fiatal Fedák Sáriról az első nagyváradi vendégjátéka kapcsán:
Németh László a következőket nyilatkozta a 60 éves Fedák Sáriról:
Fedák Sári-szobor Beregszászban (2018) Fedák Sári Színház Budapesten (2015) Fedák Sári Közösségi Ház Nyáregyházán
Érdekességek A rablóultiban az irreálisan magas, általában a legmagasabb engedélyezett kontra neve: fedáksári. Arról megoszlanak a vélemények, hogy hányszoros kontráról is van szó pontosan (32- vagy 64-szeres), mert az ultiban igen ritkán jut el valaki addig, hogy „fedáksárit” mondjon. Szőnyei Gyula Tanuljunk kártyázni című könyvében 64-szeres szorzóval szerepel.
A József Attila Színház 1998-ban mutatta be Radó Denise A Fedák-ügy avagy kontra, rekontra, szubkontra című darabot. A címszerepet Galambos Erzsi alakította.
A Nemzeti Színház 2015-ben mutatta be Fedák Sári címen a művésznő naplójából készített színdarabot, a címszerepet Szűcs Nelli játszotta.http://nemzetiszinhaz.hu/eloadas/fedak-sari
2022. március 5-én a Győri Nemzeti Színház mutatta be Olt Tamás rendezésében a díva életéről szóló zenés életrajzi tragikomédiát, Minden jegy elkelt címmel, Kubik Anna főszereplésével.Minden jegy elkelt – Az ember, aki rosszkor volt rossz helyen, aztán megint… gyoriszinhaz.hu
Színházi tagságai bélyeg|260px|Fedák Sári sírja Budapesten. Farkasréti temető: 28/1-1-35 Magyar Színház: 1900, 1915–1919, 1935, 1940–1941 Vígszínház: 1901–1902, 1921, 1924, 1926–1927, 1932–1933, 1939 Király Színház: 1902–1906, 1909–1914, 1929–1930
Fontosabb szerepei Bob herceg (Huszka Jenő: Bob herceg) János vitéz („nadrágszerep”) (Kacsóh Pongrác: János vitéz) Sybill (Jacobi Viktor) Kamilla (Molnár Ferenc: Farsang) Fehér Anna (Gárdonyi Géza) Koltay Bubu (Eisemann Mihály: Ezüst menyasszony) Tarcali Darázs Katalin (Eisemann Mihály: Tokaji aszú) Rab Mátyás (Czobor Károly) Antónia (Lengyel Menyhért) Ilona grófnő (Lehár Ferenc: Cigányszerelem)
Filmjei Mámi (1937) Hazafelé (1940) Tokaji aszú (1941)
Főbb művei Útközben. Beszélgetés a barátommal, 1–2.; Szőllősi, Budapest, 1929 „Te csak most aludjál, Liliom…”. Fedák Sári emlékiratai; szerk. Bognár József; Magyar Ház, Budapest, 2009 (Magyar Ház könyvek)
Jegyzetek
Források Kővári Orsolya: Fedák Sári, Premier Művészeti Magazin
Sulinet: Fedák Sári
Irodalom Bános Tibor: Aki szelet vet… Fejezetek Fedák Sári életéből; Magvető, Budapest, 1986 Vörös Tibor: A Fedák; Háttér, Budapest, 1990 Dívák, primadonnák, színésznők Jászai Mari, Fedák Sári, Karády Katalin Ernst Múzeum, Budapest, 2003. szeptember 10. – október 22.; katalógusszerk. Gajdó Tamás; Ernst Múzeum, Budapest, 2003 Fedák Sári, a primadonna Pestszentlőrincen; szerk., képvál. Feitl Írisz; PIHGY, Budapest, 2009 (A XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény kiállítási füzetei) Az utánozhatatlan Zsazsa. Fedák Sári születésének 130. évfordulójára. Emlékkönyv; szerk. Zubánics László; KMMI, Beregszász, 2009 (KMMI-füzetek)
További információk
Fedák Sári 1879–1955 Titkok Fedák Sári életéből Fedák Sári a Mámi című filmben (videó)
Kategória:Magyar színésznők Kategória:Beregszásziak Kategória:1879-ben született személyek Kategória:1955-ben elhunyt személyek Kategória:Bebörtönzött művészek Kategória:Magyar poliglottok Kategória:Magyar némafilmszínésznők Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:A bécsújhelyi várbörtön foglyai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Kárpátaljai magyar színészek