A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (rövidítve: FSZEK) Budapest egyetlen közkönyvtár-hálózata és Magyarország legnagyobb forgalmú nyilvánosan hozzáférhető bibliotékája.A spórolás mellett is nyitva maradnak a FSzEK tagkönyvtárai - Magyar Narancs, 2022.10.16. Nevét Szabó Ervin társadalomtudós-könyvtárosról kapta.
Története 250px|bélyeg|Az egykori Wenckheim-palota 1893-ban
A Fővárosi Könyvtár létrehozásáról szóló határozatot 1903. január 21-én fogadta el a főváros közgyűlése. A könyvtár az elfogadottá vált hagyomány szerint 1904-ben kezdte meg működését, bár a főváros hivatalnokai számára már az alapítás évében nyitva állt. Induló állománya a Kőrösy József által vezetett Fővárosi Statisztikai Hivatal könyvtárának alapvetően társadalomtudományi – demográfiai, statisztikai, közigazgatási, szociológiai – munkáit foglalta magában. Másik fontos forrása a Toldy László irányította fővárosi levéltár főképp történeti orientációjú könyvtára volt. Sokáig ennek alapítási éve, 1893 volt Budapest könyvtárának hivatalos születési időpontja.Katsányi Sándor: Mikor alapították a fővárosi könyvtárat? A Fővárosi Könyvtár első kinevezett munkatársa, majd haláláig, 1918-ig igazgatója Szabó Ervin társadalomtudós lett, aki maga is fontos szerepet játszott a hazai szociológia kialakulásában. Az örökölt könyvanyagot következetesen korszerű társadalomtudományi, szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább. Irányításával 1910-től megkezdődött a Fővárosi Könyvtár átszervezése ún. public library jellegű nyilvános könyvtárrá. A Bárczy István polgármestersége alatta indult városfejlesztési munkálatok keretében Szabó Ervin dolgozta ki a felépítendő új központi könyvtár - valójában összetett funkciókat ellátó művelődési központ - szakmai programját. Részt vett annak pályázati lebonyolításában, majd a tervezéssel megbízott Lajta Bélával folyó egyeztetésekben. A mai II. János Pál pápa térre, majd a Kálvin térre készült tervváltozatok az I. világháború kitörésig nem valósulhattak meg, azonban koncepciójának részeként tervezett központosított fiók- és gyermekkönyvtári hálózatból öt tagkönyvtár megkezdte a működését. A központi könyvtár 1914-ben Központi Városháza szűkössé vált helyiségéből ideiglenesen - valójában 1931-ig - egy használaton kívüli iskola épületbe költözött a mai Ferenczy István utcában. Itt kapott először külön olvasóhelyiséget a könyvtárnak még a levéltári időkben létrejött budapesti vonatkozású várostudományi és helytörténeti dokumentumokból álló különgyűjteménye, a Budapestensia, ami alapját képezte a napjainkban önálló helyismereti szolgáltató részlegként működő Budapest Gyűjteménynek.
1925-ben megváltoztatták a könyvtár szervezeti és működési szabályzatát, s a gyűjtőkör arányainak átrendezésével általános gyűjtőkörű könyvtárrá vált.
1927-ben a főváros megvásárolta a VIII. kerületi Palotanegyedben 1889-ben épült neobarokk stílusú, gyönyörű Wenckheim-palotát, amely Budapest központjában, a reformkorban kiépült ún. palotanegyedben található. Négy évig tartó átalakítás után 1931-ben itt nyitotta meg kapuit a könyvtár. A fiókkönyvtárak száma tizenháromra nőtt.
Budapest ostromakor a központi épület belövést kapott ugyan, és két fiókkönyvtár teljesen elpusztult, azonban ez más közintézmények és lakóházak teljes pusztulásához képest elviselhető kár volt. 1945 után az újrakezdés az új idők kiváltotta nagy lendülettel indult meg. Tizenhat letét, vándorkönyvtár, három villamos mozgókönyvtár, a Városházán közigazgatási fiókkönyvtár létesült. 1946 májusától a könyvtár megkapta kiemelkedő munkatársának a nevét: Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár néven működött tovább. 1950-ben létrejött Nagy-Budapest, így a könyvtárnak vállalnia kellett az ide csatolt városok és községek ellátását is. Hat év alatt huszonhárom fiókkönyvtár létesült.
1955-től a hálózaton belül a legmagasabb szintű közművelődési könyvtárnak minősítették a központot, ugyanakkor a társadalomtudomány és az újkori történelem országos jellegű szakkönyvtára is lett.
1964-ben létrehozták a zenei gyűjteményt, 1968-tól pedig a szociológia országos szakkönyvtárává minősült a könyvtár. Ez a legnagyobb szociológiai gyűjtemény az országban; a szakkönyvtári ellátásban, szolgáltatásokban országos hatókörű; szisztematikus szakirodalmi feltárást végez a hazai szociológia területén.
A könyvtár az utóbbi fél évszázadban a tájékoztató szolgáltatások gazdag választékát építette ki: analitikus és ajánló bibliográfiák készültek. Az igényes kiadványokat képviselte a Budapest történetének bibliográfiájának hét kötete, amelynek folytatása napjainkban számítógépen készül. 1964-ben indult az irodalmi folyóiratok és tanulmánykötetek analitikus katalógusa, amely ma már – a Szociológiai Információval együtt – CD-ROM-on is hozzáférhető számos fővárosi és vidéki könyvtárban. bélyegkép|A Központi Könyvtár bejárata Az 1931 óta a Wenckheim-palotában működő Központi Könyvtár igénybevétele 1952-től ugrásszerűen megnőtt. A használók zöme fiatal értelmiségi, többségük egyetemista, főiskolás lett. Hiába növelték belső átalakításokkal az olvasótermi férőhelyek számát, az igényeket egyre nehezebben lehetett kielégíteni. Az igazi megoldást a régi épületek bővítéssel egybekötött teljes rekonstrukciója jelentette, amelyre a főváros anyagi forrásaiból és nagyarányú kormánytámogatással 1998 és 2001 között került sor. A műemlék Wenckheim-palota ekkor a Reviczky utcai Berczik-palotával és a Baross utcai új szárnnyal bővült.Hegedűs Péter - A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új székházának rekonstrukciója és bővítése (Építészfórum, 2000.11.20.) A végeredmény egy impozáns, világszínvonalú komplexum lett, a méreteihez illeszkedő szolgáltatásokkal és igénybevétellel. A 13 ezer négyzetméter alapterületű épületegyüttesben a Sárkányos gyerekkönyvtár is helyet kapott. Az Ötpacsirta utcai Pálffy-palotából a Berczik-palota nyolcadik emeleti tetőterébe átköltöztetett zenei gyűjtemény 2021 szeptemberében nyílt meg.Csepregi Evelyn - Túl a könyvkölcsönzésen (Népszava, 2021.10.06.)
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a főváros legnagyobb közművelődési intézményeként – a lakosság több mint 12%-ának közvetlen szolgáltatója, jelentős kulturális értékek őrzője és közvetítője – feladatának és felelősségének tekinti, hogy a kor kihívásaira fejlesztési stratégiájának kidolgozásával, szolgáltatási feladatainak újrafogalmazásával válaszoljon. (2022-ben 275 ezer olvasó látogatta. 2023-ban a beiratkozott tagok száma 298 ezer fő volt.)
Az elmélyültebb olvasás, illetve a kutatásra és a tanulásra fordított koncentráció segítésének érdekében 2025 elején "csendes zóna" tereket rendeztek be a könyvtárakban.Hogyan használhatom a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat 2025-től? - fszek.hu
Állománya, gyűjteményei Az 1904-ben alapított Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a 47 tagkönyvtárával együttesen biztosítja Budapest területén a közkönyvtári szolgáltatást. A Központi KönyvtárKözponti Könyvtár pedig betölti a nagyvárosi nyilvános közkönyvtár feladatait, országos szakkönyvtárként pedig részt vesz a tudományos és szakkönyvtári ellátásban, I. osztályú tudományos szakkönyvtárként támogatja a kutatómunkát és az oktatást. Korhatárra és érdeklődési körre való tekintet nélkül segíti az önképzést és a szervezett oktatást. Szolgáltatásaiban széleskörűen felhasználja az információtechnológiát.
A kerületi tagkönyvtárak a főváros nyilvános közkönyvtári ellátásának alapintézményei. Állományukat a kategóriájukra vonatkozó gyűjtőköri szabályzat alapján fejlesztik. Több kerület tagkönyvtárainak közös irányítás alatt álló – részlegesen önállóan gazdálkodó, szakmai feladatait összehangoltan, részben központosítottan ellátó – szervezeti egysége a régió.
2023-ban az összes bibliotéka teljes állománya 3 135 441 darabot tett ki, ebből a nyomtatott könyvek mennyisége 2 162 433 darab volt.Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Minisztériumi statisztika 2023 - fszek.hu, 2024.03.15.
A régiók elnevezése és beosztása 1. régió: I., II., III., V., IX., XI., XII. és XXII. kerületi tagkönyvtárak 2. régió: IV., VI., VII., XIII., XIV., XV. és XVI. kerületi tagkönyvtárak 3. régió: VIII., X., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI. és XXIII. kerületi tagkönyvtárak
Igazgatóinak listája 1904–1918: Szabó Ervin 1918: Braun Róbert 1918–1919: Madzsar József 1919–1926: Kremmer Dezső 1926–1945: Enyvvári Jenő 1945–1946: Hajdu Henrik 1946–1953: Dienes László 1953–1955: Winter Pálné 1955–1956: Mód Péter 1956–1980: Révész Ferenc 1980–1998: Kiss Jenő 1998–2024: Fodor PéterJankovics Márton - „Sokan be fognak hozzánk térni azért, hogy ne kelljen otthon fűteni” / spórol, de amíg csak tud, nyitva tart a Szabó Ervin könyvtár (24.hu, 2022.10.21.) 2024– : Kovácsné Koreny ÁgnesLibor Anita - Koreny Ágnes: Egy könyvtárban ma már nincs feltétlenül csend (enbudapestem.hu, 2024.03.25.)Illés-Nagy Katalin - A könyvtár, ahol egyszer egy ló volt a portás / 17 érdekesség a 120 éves Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárról (wmn.hu, 2024.10.15.)
Jegyzetek
Források A szócikk forrása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapja.
További információk Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár A könyvtár online katalógusa A FSZEK EU Gyűjteménye Gömbpanoráma képek a könyvtár termeiről
Kapcsolódó szócikkek Magyarországi könyvtárak listája
Kategória:Magyarország országos szakkönyvtárai Kategória:Budapest könyvtárai Kategória:Budapest VIII. kerületének kulturális intézményei Kategória:Budapest 19. századi építményei Kategória:1903-ban alapított szervezetek