Gruzl Ferenc (Budapest, 1897. január 10. – Budapest, 1972. november 30.Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 1243/1972. folyószám alatt.) magyar vegyészmérnök.

Életpályája 1919-ben diplomázott a budapesti József Műegyetemen. 1919–1928 között az Országos Chemiai Intézet segédvegyésze, a Gabona- és Lisztvizsgáló Osztály kutatóvegyésze volt. 1922-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1928–1934 között a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás osztályvezető fővegyésze, 1934–1939 között igazgatóhelyettese, 1939–1959 között igazgatója volt. 1944-ben parancs ellenére nem engedte intézetét nyugatra telepíteni. 1945 után a sok kárt szenvedett intézetet az összes kísérletügyi intézmények közül elsőként hozta helyre. 1945–1948 között a Magyar Molnár Céh újjászervezője és elnöke volt. 1948-ban fontos szerepet játszott a Magyar Molnár Céh Malomipari Tudományos Társasággá való fejlesztésében. 1951-től a Növényfajtaminősítő Tanács alapító tagja volt. 1954–1961 között a Magyar Élelmiszer-ipari Tudományos Egyesület (MÉTE) Sütőipari Szakosztályának alelnöke volt. 1959-ben nyugdíjba vonult.

Munkássága 1935-ben az ország főbb gabonatermő területein búza- és lisztminősítő hálózatot szervezett és ezzel együtt hét – e célt szolgáló – laboratóriumot is létesített. E munka eredményeként, Hankóczy Jenővel együtt elkészítették az ún. búzakatasztert. 1941-ben búzatermesztési tervet terjesztett elő, amely 10 év adatai alapján összeállított részletes búzatermesztési tájtérkép volt. 1940-ben szabadalmaztatta a Laborográf nevű tésztaminőség-vizsgáló műszerét. Rendszeresen oktatott tanfolyamokon és a Műegyetemen. Részt vett a molnár- és sütőipari szakemberek nevelésében. Száznál több cikket és tanulmányt írt. Írásaiból megismerhető az utóbbi fél évszázad búza- és lisztvizsgáló módszereinek fejlődése.

Családja Szülei: Gruzl Ferenc szobrászsegéd és Prokesch Mária voltak.Születése bejegyezve a Bp. VII. ker. állami születési akv. 162/1897. folyószám alatt. Testvére: Párkányi Norbertné Gruzl Etelka és Gruzl János (?-1954). 1942-ben házasságot kötött Molnár Zsófiával.

Sírja a Farkasréti temetőben található (27/4-11).Nemzeti Örökség IntézeteBudapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)

Művei A búza vetőmagvak vizsgálatáról (Molnárok Lapja, 1925) A kondicionálásról (Molnárok Lapja, 1927) A búzaliszt minőségének chemiai vonatkozásai (Mezőgazdasági Kutatások; Budapest, 1932) A konyhasó minőségjavító hatása a sütőiparban (Mezőgazdasági Kutatások; Budapest, 1934) Újabb irányelvek a lisztgyártás terén (Molnárok Lapja, 1935) Búza- és lisztismeret (Malomipari Szakismeretek Gyűjteménye, Budapest, 1936) A búza minősítése. – A rozs, illetve a belőle készült kenyér minősítése (Molnárok Lapja, 1936) Növénynemesítés (Malomipari Szakismeretek Gyűjteménye, Budapest, 1937) Sütőipar, pékipar (Magyar Statisztikai Szemle, 1939) A búza, illetőleg a liszt minőségének és minősítésének alapelvei (Kísérletügyi Közlemények, 1939) A búza minőségének elmélete (Budapest, 1941) Az 1941. évi termésű búzák minősége (Budapest, 1942) Új eljárás a búza és liszt minőségének megvizsgálására (Magyar Sütőiparos, 1942) „Laborograf” búza-, illetve lisztminősítő készülék és eljárás (Kísérletügyi Közlemények, 1942) A kenyér nyúlódása és annak megakadályozása (Közellátási Értesítő, 1942; Vidéki Magyar Sütőiparos, 1943) A búza gyakorlati értékelése (Kisalföldi Gazda, 1943) A búzaminőségi vizsgálatok (Mezőgazdaság és Ipar, 1947) A búzaminőségi vizsgálatok jelenlegi állása (Magyar Technika, 1947) A malomipar és a mezőgazdaság kapcsolatai (Mezőgazdaság és Ipar, 1948) Védekezés a gabonazsizsik ellen (Molnárok Szaklapja, 1949) A malom-, sütő- és tésztaiparban megoldásra váró néhány probléma (Mezőgazdaság és Ipar, 1949) Élelmiszerismeret. Liszt, kenyér és tészta. (Kereskedelmi szakkönyvtár (Budapest, 1949) Búzamagvak hasadása (Élelmezési Ipar, 1950) Gyorsított kenyérkészítési eljárás (Élelmezési Ipar, 1951) A gabona és a liszt kémiája és fizikája (Tanfolyami jegyzetek; Budapest, 1951) Sütő- és tésztaipari technológia (társszerzőkkel, Budapest, 1952) Malom- és sütőipari anyagismeret. I-II. kötet (többekkel, Budapest, 1952) Polifermentumos kenyérgyártás (Sütő- és Tésztaipar, 1954) A magyar sütőipar korszerűsítése (Sütő- és Tésztaipar, 1957) A magyar búzafajták lisztminőségének vizsgálata az 1953–1954–1955-ös években (Rajkai Pállal, Szőke Sándorral; Növénytermelés, 1957) A gabonanemesítés jelenlegi helyzete a sütőipar szempontjából (1958) A polifermentum tenyésztés kialakulása I.-II. (Gyárfás Annával; Élelmezési Ipar, 1958) A búza kémiai összetétele és anyagtartalma (A búza. Szerkesztette: Máthé Imre. Budapest, 1963)

Jegyzetek

Források

https://mek.oszk.hu/00000/00058/html/gruzl.htm Névpont.hu Nemzeti Örökség Intézete Tudósnaptár Tudósnaptár2

További információk Hankóczy-Surányi-K. Takách: A magyar búzatermesztés átszervezése 1931-1937. Budapest, 1938. Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. Budapest, 1958. Gabona Tröszt Kutatóintézetének Jubileumi Évkönyve. (Szakszerkesztő: Kirsch János.) Budapest, 1978. Pollhamer Ernőné: A búza és a liszt minősége. Budapest, 1981. Pénzes István: Gruzl Ferenc Művei bibliográfiájával. A bibliográfiát összeállította: Gruzl Ferencné (Műszaki nagyjaink. VI. kötet; Budapest, 1986) P. Hartyányi Borbála: Gruzl Ferenc (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. kötet, Budapest, 1987) Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Főszerkesztő: Nagy Ferenc, Nagy Dénes (Budapest, 1986) Pénzes István: Száz éve született Gruzl Ferenc 1–5. (Molnárok Lapja, 1997) Pénzes István: Gruzl Ferenc születésének centenáriumára (Sütőipar, 1997)

Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1972-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar vegyészmérnökök Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek