Az ukrán nyelvtan (ukr. Граматика української мови), mint a szláv nyelveké általában, flektáló nyelvre jellemző, és viszonylag nagy súlya van benne a szintetizmusnak az analogizmussal szemben. Eszerint viszonylag gazdag névszóragozással rendelkezik. Nincs sok igemód- és igeidő-alakja, de a grammatikai személyeket az ige jól fejezi ki. Csupán a kijelentő mód múlt idő alakjától idegen a személy kategóriája, viszont kifejez három nemet, akárcsak a névszók. Jelezve van a hímnem, a nőnem és a semleges nem. Jellemző még az ukrán igére az igeszemlélet (aspektus) rendszeres jelzése.
Alaktan
A főnév
A főnév neme
A nemet általában a főnév alapalakjának az utolsó hangja jelzi.Pugh – Press 2005, 47–55. o. nyomán szerkesztett szakasz. Ez az egyes szám alanyeset alakja. Megjegyzendő, hogy elég sok kivétel is van.
Kemény mássalhangzóra végződő főnevek
Csaknem minden kemény, azaz nem palatalizált mássalhangzóra végződő főnév hímnemű, pl. робітникA betű – beszédhang megfeleléseket lásd az Ukrán ábécé szócikkben. ’munkás’, син ’vkinek a fia’, будинок ’épület’. Kivételt képeznek egyes nők által is gyakorolt foglalkozások nevei, amelyekkel azonban nőnemben egyeztetik a nemben egyeztetendő szavakat, pl. Президент прибув/прибула ’Az elnök megérkezett’. Ezek többsége viszonylag nem régi jövevényszó, de van néhány nem jövevény is, mint лікар ’orvos’.
Egyes б, п, в, м, ф, ш, ч, щ és ж végződésű szavak hímneműek, mások nőneműek. Hímneműek például ніж ’kés’, плач ’sírás’, рукав ’ruhaujj’. A nőneműek eredetileg ugyanezeknek a mássalhangzóknak a palatalizált párjára végződtek, de ezek a nyelvtörténet során kemények lettek, pl. a подорож ’utazás’, ніч ’éjszaka’, кров ’vér’ szavakban.
Lágy mássalhangzóra végződőek
Egyes lágy (palatalizált) mássalhangzóra végződő főnevek hímneműek, mások nőneműek. A képző nélküliek neme csak a kontextusukból derülhet ki. Hímneműek біль ’fájdalom’, день ’nap’, нікель ’nikkel’ stb., nőneműek pedig лінь ’lustaság’, осінь ’ősz’ vagy смерть ’halál’.
Más ilyen végződésű főnevek nemét jellegzetes képzők jelzik: hímneműek az alábbiakkal képzettek: -ець: українець ’ukrán (férfi)’, читець ’felolvasó’ stb.; -тель: вчитель ’tanító’, мислитель ’gondolkodó’ stb.; Nőneműek az -ість képzősök: молодість ’fiatalság’, свіжість ’frissesség’ stb.
-a-ra végződőek
Az -a-ra végződő főnevek többsége nőnemű: képző nélküliek: сестра ’nővér’, нога ’láb’, сторона ’oldal’ stb.; jellegzetes képzősök: дочка ’vki lánya’, вівчарка ’juhász nő’, студентка ’egyetemista lány’ stb.
Olyan személyeket megnevező köznevek is vannak, amelyek úgy nőre, mint férfira vonatkozhatnak. Ezek természetes neme csak a kontextusból derül ki. Példák слуга ’szolga’, колега ’kolléga’, листоноша ’postás’. Ezek között vannak -xa képzősök is, pl. сіромаха ’szegény’.
A sok női -a-ra végződő keresztnév mellett vannak ilyen férfikeresztnevek is. Ezek között vannak szokásosak, mint Микола ’Miklós’, és becézettek, mint Жора (< Георгій ’György’).
Néhány semlegesnemű -a végződésű főnév is van, amelyek hangsúlya mindig ezen az -a-n van, pl. ведмежá ’medvebocs’.
-я-ra végződőek
Az ilyen főnevek egy része nőnemű: képző nélküli (pl. цибуля ’hagyma’) vagy -ниця képzős (pl. робітниця ’munkásnő’).
Mások úgy hímnemű, mint nőnemű személyeket neveznek meg, pl. п’яниця ’részeges’, тихоня ’hallgatag személy’.
Vannak még -я végződésű női keresztnevek, valamint becézett férfikeresztnevek is: Вася (< Василь ’Bazil’), Женя (< Євген ’Jenő’).
Sok ilyen végződésű főnév semlegesnemű, pl. здоров’я ’egészség’. Közöttük vannak állatok kicsinyeinek nevei is: каченя ’kiskacsa’, лисеня ’kisróka’ stb. Könnyű felismerni semlegesneműekként a hosszú mássalhangzó + -я végződésű főneveket, mint почуття ’érzelem’, моделювання ’modellezés’ stb.
-o-ra és -e-re végződőek
A nem jövevény -o végződésű köznevek mind semlegesneműek, pl. вікно ’ablak’, коліно ’térd’, місто ’város’.
Egyes szokásos vagy becézett férfikeresztnevek is -o-ra végződnek: Павло ’Pál’, Ванько (< Іван ’Iván’). Hímnemű személyt megnevező köznév is végződhet -o-ra. Lehet szokásos (батько ’apa’) vagy becézett: батенько ’apuka’.
Gyakorlatilag minden -e végződésű főnév semlegesnemű, pl. місце ’hely’, поле ’mező’, явище ’jelenség’.
A főnevek ragozása
A főnevet hét eset jellemzi.Zsovtobrjuh – Moldovan 2005, 530–532. o. nyomán szerkesztett szakasz. Ezek az alábbi alapfunkciókat adják neki: alanyeset (A.) – alany; birtokos eset (B.) – tulajdonost kifejező jelző; részes eset (R.) – részeshatározó; tárgyeset (T.) – tárgy; eszközhatározó eset (E.) – eszközhatározó és társhatározó; locativus (L.) – helyhatározó; megszólító eset (M.) – megszólítási, nem mondattani funkció.
A főneveket négy ragozási osztályra osztják, nemük és alapalakjuk végződése szerint. Mindegyik keretében vannak alosztályok is aszerint, hogy a főnevek töve kemény, lágy vagy susogó mássalhangzóra végződik. Az utóbbiak a ш (s), a ж (zs), a ч (cs) és a дж (dzs). Az alábbi példák csak a mindegyik osztályhoz és alosztályhoz tartozó leggyakoribb főneveket képviselik.
1. ragozás
Ehhez az osztályhoz a mássalhangzóra végződő tövű hímnemű, és az egyes szám alanyesetben -o, -e vagy -я ragú semleges nemű főnevek tartoznak, kivéve az A. és a T. eset ragjai előtt az -ат-, a -ят- vagy az -ен- képzőt tartalmazókat. Példák:
Egyes szám:
+ A. брат ’fivér’ гай ’kiserdő’ село ’falu’ поле ’mező’ знання ’tudás’ B. брата гаю села поля знання R. брату/братові гаю/гаєві селу полю знанню T. брата гай село поле знання E. братом гаєм селом полем знанням L. брату/братові гаю селі полі знанні M. брате гаю село поле знання
Többes szám:
+ A. брати гаї села поля знання B. братів гаїв сiлNulla rag. Ezt a továbbiakban is azzal jelezzük a ragozási táblázatokban, hogy nincs félkövérrel írt végződés. полїв/піль знаннь R. братам гаям селам полям знанням T. братів гаї села поля знання E. братами гаями селами полями знаннями L. братах гаях селі полях знаннях M. брати гаї села поля знання
Megjegyzések: Az élőt (személyt, állatot) megnevező főnevek tárgyesetének alakja ugyanaz, mint a birtokos esetüké, az élettelent (tárgyat, fogalmat) megnevezők tárgyesetű alakja pedig az alanyesetű alakjukkal azonos. Csak az első két alosztályhoz tartozó főneveknek van megszólító esete, és csak egyes számban. Csak az első alosztályúaknak van saját alakja, a második alosztályé azonos a birtokos alakkal, többes számban pedig mindegyik alosztályban a megszólító eset alakja azonos az alanyesetűvel. A поле ’mező’ többes szám birtokos esetének két alakja van. Az egyik ragja nulla, mint a többi két semleges nemű főnévé ebben az esetben.
2. ragozás
Ez az osztály a nőnemű és hímnemű egyes szám alanyesetben -a vagy -я ragú főneveké.
Egyes szám:
{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ | A. || сестра ’nővér’ || межа ’mezsgye’ || надія ’remény’ |- | B. || сестри || межi || надії |- | R. || сестрi || межi || надії |- | T. || сестру || межу || надію|- | E. || сестрою || межeю || надією |- | L. || сестрi || межi || надії |- | M. || сестрo || межe || надіє
Többes szám:
+ A. сестри межi надії B. сестер меж надій R. сестрам межам надіям T. сестер межi надії E. сестрами межами надіями L. сестрах межах надіях M. сестри межi надії
Megjegyzések: Csak az ehhez az osztályhoz tartozó főneveknek van saját egyes szám tárgyesetű alakja, akár élőket, akár életteleneket neveznek meg. Az élőket megnevezőknek csak többes számban azonos a tárgyesetű alakja a birtokos esetű alakkal, az életteleneket megnevezőknek pedig az alanyesetű alakkal. Mindegyik alosztályban van saját alak megszólító esetben, de csak egyes számban. Többes számban az alanyesettel van alakazonosság.
3. ragozás
Idetartoznak az alapalakjukban mássalhangzóra végződő nőnemű főnevek:
+ Egyes szám Többes szám A. подорож ’utazás’ вість ’hír’ подорожi || вістi |- | B. || подорожi || вістi || подорожeй || вістeй |- | R. || подорожi || вістi || подорожам || вістям |- | T. || подорож || вість || подорожi ||вістi E. подорожжю вістю подорожами вістями L. подорожi вістi подорожах вістях |- | M. || подорожe || вістe || подорожi || вістi
4. ragozás
Ez a ragozási osztály az -a és a -я végződésű semlegesnemű főneveké, amelyekben az egyes szám A. és T. eseteken kívül a rag előtt az -ат-, a -ят- vagy az -ен- képző van:
{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ ! || colspan=2 | Egyes szám || colspan=2 | Többes szám |- | A. || ім’я ’név’ || лоша ’csikó’ || іменa || лошатa |- | B. || іменi || лошати || імен || лошат |- | R. || іменi || лошатi || іменами || лошатами |- | T. || ім’я || лоша || іменa || лошатa |- | E. || іменeм/імям || лошам || іменами || лошатами |- | L. || іменi || лошатi іменах лошатах
A melléknév
Az ukrán nyelv grammatikái háromféle melléknevet vesznek számba:Zsovtobrjuh – Moldovan 2005, 527. o. A minősítő melléknevek tulajdonságokat fejeznek ki. Csak ezek fokozhatók, és lehetnek úgy jelzők, mint névszói állítmányok. Ilyen például a тихий ’csendes’ melléknév. A viszonyító melléknevek viszonyt fejeznek ki két főnév között. Ezek nem fokozhatók és rendszerint nem lehetnek névszói állítmányok. Főnevekből képzettek, azokból, amelyek viszonyba lépnek olyan főnevekkel, amelyeket jeleznek, pl. кам’яний ’kőből való’. A birtokos melléknevek is főnevekből képzettek, és a jelzett főnév által megnevezett valaki/valami birtokosát fejezik ki. Olyan képzőkkel alakulnak, amelyek a birtokos nemének felelnek meg (pl. батькiв (hímnem) ’az apa vkije/vmije’, сестрин (nőnem) ’a nővér vkije/vmije’) és minden melléknévhez hasonlóan nemben, számban és esetben egyeznek a jelzett főnévvel.
A melléknevek ragozása
Az ukrán nyelvben a minősítő és a viszonyító melléknevek abban különböznek a főnevektől, hogy alapalakjuknak, az egyes szám hímnem alanyesetű alaknak jellegzetes ragja van. Kétféle melléknév-ragozás van, kemény és lágy.
Kemény ragozásúak elsősorban azok a minősítő és viszonyító melléknevek, amelyek ragja egyes szám hímnem alanyesetben -ий:Zsovtobrjuh – Moldovan 2005, 532. o.
+ Eset Egyes szám Többes szám Hímnem Semlegesnem Nőnem A. білий ’fehér’ біле біла білi B. <div style="text-align: center">білого<div> білої білих R. <div style="text-align: center">білому<div> білiй білим T. élettelen = A.élő = B. = A. білу élettelen = A.élő = B. E. <div style="text-align: center">білим<div> || білою || білими |- | L. || colspan=2 | <div style="text-align: center">білому/білiм<div> білiй білих
A birtokos melléknevek ragozása is kemény. Csupán az egyes szám alanyesetű alak különbözik és az, hogy az -ів rag і-je váltakozik a többi esetben két különböző magánhangzóval attól függően, hogy az eredeti főnév végződése kemény-e vagy lágy:Pugh – Press 2005, 149. o. брат → братів – братового stb.; Андрій → Андріïв – Андрієвого stb.
Lágy ragozásúak azok a minősítő és viszonyító melléknevek, amelyek alapalakjának a ragja -ій:
+ Eset Egyes szám Többes szám Hímnem Semlegesnem Nőnem A. синій ’kék’ синє синя сині B. <div style="text-align: center">синього<div> синьої синіх R. <div style="text-align: center">синьому<div> синій синім T. élettelen = A. élő = B. = A. синю élettelen = A.élő = B. E. <div style="text-align: center">синім<div> синьою синіми L. <div style="text-align: center">синьому/синім<div> синій синіх
Fokozás
Az ukrán nyelvben alaktani szinonímia létezik a fokozás kifejezésében szintetikus és analitikus alakok között. Az előbbiek toldalékokkal alakulnak, az utóbbiak pedig az alapfokú alak elé tett, a ’nagyobb’ és a ’kisebb’ jelentésű melléknevekből származó határozószókkal.Pugh – Press 2005, 151–154. o. nyomán szerkesztett szakasz.
Szabályos fokozás példája az alábbi: