Szendrői Brankovics György (Balassagyarmat, 1843. november 23. – Újpest, 1930. június 7.) magyar újságíró, teológus, jogász, főhadnagy.
Élete Balassagyarmaton született, ahol édesapja megyei tisztviselő volt. Tanult Losoncon, Selmecen, Pozsonyban, a Győri Akadémián és a Budapesti Egyetemen; végzett teológiát és jogot. 1860-től 1871-ig joggyakornok volt; 1871-ben letette a honvédtiszti vizsgát és hadnagy, 1874-ben főhadnagy lett. Zászlóalji dandársegédtisztként szolgált, a főparancsnoki irodában és a honvédelmi minisztériumban is alkalmazták. 1875-ben lemondott tiszti rangjáról és két évi külföldi utazás után irodalommal és újságírással kezdett foglalkozni a fővárosban.Szinnyei, i. h.
Különböző lapokban több ezer cikket, elbeszélést, és verset közölt.Magyar irodalmi lexikon Emellett külön szépirodalmi művei is megjelentek, de sikert nem ért el velük. Írásaiban elsők között foglalkozott a nőkérdéssel.Magyar életrajzi lexikon, i. h. Megírta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetét (A magyar szabadságharc története), és lefordította Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös útleírását (Utazás Keleten).Uj Idők lexikona, i. h.
1930-ban 87. életévében szegényházban fejezte be életét.
Művei bélyegkép|Schweiger Lerchenfeld Amand: A nővilág, ford. Brankovics György (borító) bélyegkép|Schweiger Lerchenfeld Amand: A nővilág, ford. Brankovics György (címlap)
Folyóiratcikkei Írt esztétikai cikkeket, költeményeket, tárcákat, elbeszéléseket és vezércikkeket (2000-nél többet) 1868-tól a következő lapokba: Fővárosi Lapok (1868–1869) Családi Kör, Képes Családi Lapok, Borsszem Jankó, Reform, Hon, Egyetértés, Közvélemény, Győri Közlöny, Nógrádi Lapok, Hazánk, Váczi Közlöny, Délmagyar Lapok, Miskolcz, Szabadság (Székesfehérvár), Ungvár, Gyöngyös, Arad és Vidéke (1884), Somogy és az általa szerkesztett lapokba.
Szerkesztette a Budapest c. politikai képes napilapot és humorisztikus heti társlapját, az Uj Budapestet 1879. júl. 1-től 1883. dec. 10-ig; az Olvasótárt 1881-ben; a Kossuth később Hazánkfia c. képes hetilapot 1879. dec. 24-től 1880. máj. 29-ig; a Kitartás c. képes politikai napilapot 1883. dec. 16-tól 1884. febr. 12-ig, a Cigarette c. humorisztikus hetilapot 1883. dec. 25-től (de csak három száma jelent meg); az Uj Pest és Vidékét 1886. szept. 5-től 1887. máj. 15-ig, és ennek folytatását, az Uj Pesti Ellenőrt 1887. szept. 7-től 1888. jún. 30-ig; az Uj Pesti Figyelőt 1889. nov. 7-től 1890. márc. 6-ig és a Képes Családi Lapokat 1888. jan. 8-tól.
Szerkesztette még a Budapest képes Naptárát 1880–1884-re és a Budapest kis képes Naptárát 1882–1884-re, illetve a következő sorozatot: Olvasótár. Válogatott beszélyek és regények gyüjteménye. 52 füzet. Budapest. 1880-as évek
Álnevei: Szendrői, Anonimus, Elemér (versei alatt), Diogenes, Kancsuzka Peti, Dongó (a Budapest, Borsszem Jankó, Olvasó Tár, Uj Budapest, Fővárosi Lapok, Családi Kör, Képes Családi Lapok, Egyetértés stb. lapoknál.)
Saját könyvei Vérpohár. Szomorújáték 4 felvonásban. Győr, 1869 Shakespeare jellemképei. Két kötet. Budapest, 1873–1878 Shakespeare jellemképei. Ujabb tanulmányok. Budapest, 1879 (Magyar Könyvesház 54–55.) Közhonvéd. Regény. Ch. Zs. adatai nyomán. Budapest, 1880 (Piros Könyvtár 33.) Tündér mesék. Budapest, 1880 Képes mesék. Budapest, 1880 (Elemér bácsi névvel) Hópelyhek. Elbeszélések. Budapest, 1883 (két kiadás) A mi hőseink. Gracza és Záhony története. Elbeszélés. Budapest, 1883 Az életből az életnek. Aesthetikai csevegések. Budapest, 1884 A pénz. Eredeti regény. Budapest, 1890 Erzsébet királyné emléke. A magyar nép számára írta –. Budapest, é. n. [1890-es évek] (Krüzselyi Erzsébettel közösen, Mulattató és hasznos olvasmányok a magyar nép számára 67.) A „női szépség” művészetének tankönyve. Pécs, 1892 A polgári házasság. Minden szabadelvű polgár számára. Budapest, 1893 A női szépség ápolása és fentartása. Budapest, 1894 A legujabb magyar általános levelező. A magán- és a kereskedelmi élet minden viszonyaira. Budapest, 1894. → (3., 1907-es kiadásról) reprint kiadás: Pytheas Kiadó és Nyomda, Budapest, 2003 Az Oroszlánszívű Richárd: regényes elbeszélés / Diogenes. Budapest, 1898 Vitéz Sándor. Budapest, 1899 (Históriák, nóták 207.) Márton remete. Budapest, 1899 (Históriák, nóták 211.) A magyar szabadságharc története. Budapest, 1899 → több kiadásban (1909) Aranykincstár. Legújabb nélkülözhetetlen tanácsadó minden család és háztartás számára. Budapest, 1919
Műfordításai, átdolgozásai Levelek, a polgári házasságról. Minden szabadelvű polgárnak ajánlva. Németből Monte Christo. [Brankovics György.] Győr, 1869 A nő a nemzetgazdászat terén. Dr. Stein Lőrincz nyomán. Németből szerkesztette Brankovits György. Budapest, 1876 Meixner: Oriola. Regény. Fordította Brankovics György. Budapest, 1879 Rudolf koronaherczeg és Stefánia herczegnő: Utazás a keleten. Fordordította Brankovics György. 2. kötet. Budapest, 1883. Schweiger Lerchenfeld Amand: A nővilág. Fordította Brankovics György. Budapest, 1884 (füzetes formában is megjelent) Tolstoj Leo, gróf: A házasság regénye. Fordította Brankovics György. Budapest, 1891
Jegyzetek
Források
5-6. Bőrcsipke–Cumulus (Budapest, 1937)
Antikvarium.hu adatbázisa NEKTÁR.OSZK adatbázisa Dedikált könyve
Egyéb irodalom
Kategória:Magyar hetilapszerkesztők Kategória:1843-ban született személyek Kategória:1930-ban elhunyt személyek Kategória:19. századi magyar katonák Kategória:Balassagyarmatiak Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók