Francisco Buarque de Hollanda (Rio de Janeiro, 1944. június 19.–), közismertebb nevén Chico Buarque, brazil énekes-dalszerző, gitáros, zeneszerző, drámaíró, író és költő. Leginkább a zenéjéről ismert, amely gyakran tartalmaz társadalmi, gazdasági és kulturális gondolatokat Brazíliáról.
Sérgio Buarque de Hollanda elsőszülött fia, Buarque gyermekkora során több helyen élt, javarészt Rio de Janeiróban, São Paulóban és Rómában. Gyermekként tanult irodalmat, valamint Tom Jobim és João Gilberto bossa nova kompozícióin keresztül ismerkedett a zeneművészettel. Az 1960-as években énekesként és gitárosként lépett fel, valamint írt egy színdarabot is, amelyet az akkori brazil katonai diktatúra veszélyesnek ítélt. Buarque-t több Tropicalist és MPB zenésszel együtt a brazil katonai kormány megfenyegette, ezért végül 1969-ben elhagyta Brazíliát és Olaszországba költözött. 1970-ben azonban visszatért Brazíliába, és folytatta munkáját: zenei, irodalmi műveket írt és fellépett, bár műveinek nagy része a kormányzati cenzúra áldozatául esett. Az 1980-as években több albumot adott ki, a 90-es és 2000-es években három regénye jelent meg.
2019-ben Buarque elnyerte a Camões-díjat, a portugál nyelvű irodalom legfontosabb kitüntetését.
A kezdetek, pályafutása Értelmiségi családból származott – apja, Sérgio Buarque de Holanda ismert történész, szociológus és újságíró volt, édesanyja, Maria Amélia Cesário Alvim festő és zongoraművész. Testvérei Miúcha, énekesnő és Ana de Hollanda, politikus. Gyerekkorában lenyűgözte a bossa nova zenei stílusa, különösen Tom Jobim és João Gilberto munkái. Az írás is érdekelte, első novelláját 18 évesen írta és tanulmányozta az európai irodalmat, szintén fiatalon. Azonban a legjobban a labdarúgás érdekelte, amit négy évesen kezdett és még a 60-as éveiben is rendszeresen játszott. Gyermekkorában Rio de Janeiróban, São Paulóban és Rómában élt.
Mielőtt zenész lett volna, Buarque előbb építészetet tanult a São Paulo-i Egyetemen, de ez nem vezetett karrierhez, ugyanis Buarque gyakran kihagyta az órákat. balra|bélyegkép|263px| Chico Buarque a TV Rióban, 1967. Brazília Nemzeti Levéltára Zenészként és zeneszerzőként 1964-ben debütált a nyilvánosság előtt, gyorsan építve hírnevét zenei fesztiválokon és televíziós varietékon, amikor elterjedt a bossa nova, és Nara Leão felvette három dalát. A névadó debütáló albuma jó példája volt jövőbeli munkásságának, fülbemászó szambákkal, amelyeket leleményes szójáték és a nosztalgikus tragédia mögöttes áramlata jellemez. Buarque 1966-ban írta első slágerét, az " A Banda " című dalt egy felvonuló zenekarról, és hamarosan több kislemezt is kiadott. Bár a bossa novát játszotta, karrierje során a szamba és a Música popular brasileira stílusokban is széles körben alkotott. Ennek ellenére Buarque-t két akkori vezető zenész, Caetano Veloso és Gilberto Gil kritizálta, mivel úgy gondolták, hogy zenei stílusa túlságosan konzervatív. Buarque 1968-ban írt és komponált egy egzisztenciális témájú darabot, a Roda Vivát ("Élő kör"), amelyet azonban a katonai kormány nézett rossz szemmel, és Buarque rövid börtönbüntetést töltött emiatt. 1970-ben 18 hónapra elhagyta Brazíliát és Olaszországba költözött, majd 1972-ben visszatért, hogy megírja első regényét, amely nem vált a cenzúra áldozatává. 263px|bélyegkép|Chico Buarque egy fellépésen 2007-ben Ekkor készült el az alig burkoltan tiltakozó kislemeze is, az "Apesar de Você" – utalva a katonai diktatúrára. A lemezt a katonai cenzor figyelmen kívül hagyta, és a demokratikus mozgalom fontos himnuszává vált. Miután több mint 100 000 példányt adtak el, a kislemezt végül cenzúrázták, és eltávolították a piacról. 1974-ben egy ponton a cenzorok betiltottak minden olyan dalt, amelyet Chico Buarque írt. Ezután álnéven "Julinho da Adelaide"-nek adta ki magát. Kiegészítve élettörténetével és újságoknak adott interjúkkal. Julinho da Adelaide olyan dalokat írt, mint a "Jorge Maravilha" és az "Acorda amor", mielőtt megjelent a Jornal do Brasil híradóban. Buarque írt egy színdarabot is Calabar címmel, a tizenhetedik századi holland brazíliai invázióról, párhuzamot vonva a katonai rezsimmel. A cenzúra ellenére az olyan dalok, mint a "Samba de Orly" (1970), az "Acorda amor" (1974, Julinho da Adelaide néven) mutatták meg Buarque folyamatos ellenállását a katonai rezsimmel.
Az 1970-es és 1980-as években filmesekkel, drámaírókkal és zenészekkel működött együtt a diktatúra elleni további tiltakozó munkákban. Buarque az 1983-as nicaraguai Concert for Peace rendezvényt tartotta alkalmas fórumnak erős politikai nézeteinek hangoztatására. Az évtized során számos dalát Brazília újrademokratizálódásának leírására alkotta meg. A Concert for Peace in Nicaragua egyike volt a "Közép-amerikai békekoncertek" néven ismert koncertsorozatnak. Ezeken a koncerteken különböző latin-amerikai művészek léptek fel. A korszakot sújtó politikai zűrzavar Buarque számos dalában kifejeződött. Később megírta a Budapeste című regényt, amely országos kritikai elismerést váltott ki, és elnyerte a Prêmio Jabutit, a Man Booker-díjhoz hasonló brazil irodalmi díjat.
2017-es Caravanas című albumát az év 3. legjobb brazil albumának választotta a Rolling Stone brazil kiadása.
"Cálice" Az 1964-es brazil katonai puccs után Buarque rejtélyes analógiákkal és szójátékkal elkerülte a cenzúrát, például a „Cálice” című dalában, amely egy 1973-ban Gilberto Gillel közösen írt duett, amelyet Milton Nascimentóval 1978-ban adtak ki. A dal kihasználja a portugál imperatívusz cale-se („fogd be”) és a cálice ("kehely") homofóniáját, és a kormányzati cenzúra ellen tiltakozik, mindezt Jézus Gecsemáné-imájának evangéliumi narratívájaként álcázza. A Quero cheirar fumaça de óleo diesel („dízelfüstöt akarok szippantani”) sor Stuart Angel politikai fogoly halálára utal, akinek a hírek szerint egy dzsip kipufogócsövére tapadt a szája egy kínzás során. Buarque közel állt Stuart anyjához, Zuzu Angelhez.
Díjak és elismerések 2010. évi São Paulo-i irodalmi díj – a Leite Derramado bekerült "Az év legjobb könyve" kategóriába 2013-as Casa de las Américas-díj A kiömlött tej című művéért (Leche derramada, Leite derramado), a narratív fikció nyertese. 2019-es Camões-díj.
Diszkográfia
1966: Chico Buarque de Hollanda (Vol. 1) 1966: Morte e Vida Severina 1967: Chico Buarque de Hollanda (Vol. 2) 1968: Chico Buarque de Hollanda (Vol. 3) 1969: Umas e outras – compacto 1969: Chico Buarque na Itália 1970: Apesar de você 1970: Per un pugno di samba 1970: Chico Buarque de Hollanda (Vol. 4) 1971: Construção 1972: Quando o carnaval chegar 1972: Caetano e Chico – juntos e ao vivo 1973: Chico canta, mildly edited by the censors of the Brazilian military government both in lyrics and title, it was originally called "Chico Canta Calabar". 1974: Sinal fechado 1975: Chico Buarque & Maria Bethânia ao vivo 1976: Meus caros amigos 1977: Cio da Terra compacto 1977: Os saltimbancos 1977: Gota d'água 1978: Chico Buarque 1979: Ópera do Malandro 1980: Vida 1980: Show 1º de Maio compacto 1981: Almanaque 1981: Saltimbancos trapalhões 1982: Chico Buarque en espanhol 1983: Para viver um grande amor 1983: O grande circo místico 1984: Chico Buarque (Vermelho) 1985: O Corsário do rei 1985: Ópera do Malandro 1985: Malandro 1986: Melhores momentos de Chico & Caetano 1987: Francisco 1988: Dança da meia-lua 1989: Chico Buarque 1990: Chico Buarque ao vivo Paris le Zenith 1993: Para Todos 1995: Uma palavra 1997: Terra 1998: As cidades 1998: Chico Buarque da Mangueira 1999: Chico ao vivo 2001: Chico e as cidades (DVD) 2001: Cambaio 2002: Chico Buarque – Duetos 2003: Chico ou o país da delicadeza perdida (DVD) 2005: Meu Caro Amigo (DVD) 2005: A Flor da Pele (DVD) 2005: Vai passar (DVD) 2005: Anos Dourados (DVD) 2005: Estação Derradeira (DVD) 2005: Bastidores (DVD) 2006: O Futebol (DVD) 2006: Romance (DVD) 2006: Uma Palavra (DVD) 2006: Carioca (CD + DVD with the documentary Desconstrução) 2007: Carioca Ao Vivo 2011: Chico Buarque 2012: Na Carreira (DVD) 2017: Caravanas 2018: Caravanas – Ao vivo
Egyéb művei Könyvek 1966: A Banda (Songbook) 1974: Fazenda Modelo 1979: Chapeuzinho Amarelo 1981: A Bordo do Rui Barbosa 1991: Estorvo 1995: Benjamin 2003: Budapeste 2009: Leite Derramado 2014: O Irmão Alemão 2019: Essa Gente 2021: Anos de Chumbo
Színdarabok 1967/8: Roda Viva 1973: Calabar (coauthored with Ruy Guerra) 1975: Gota d'água 1978: Ópera do Malandro (John Gay Koldusoperáján és Bertolt Brecht Háromgarasos operáján alapul) 1983: O Grande Circo Místico
Film 1972: Quando o carnaval chegar (coauthor) 1983: Para viver um grande amor (coauthor) 1985: Ópera do Malandro 2009: Budapeste (based on his book)
Magyarul Budapest. Regény; ford. Pál Ferenc; Athenaeum 2000, Budapest, 2005 Jegyzetek
További információk
Kategória:21. századi zeneszerzők Kategória:20. századi zeneszerzők Kategória:Latin Grammy-díjasok Kategória:Élő személyek Kategória:1944-ben született személyek Kategória:Brazil énekesek Kategória:Brazil zeneszerzők Kategória:Brazil költők, írók Kategória:Rio de Janeiró-iak Kategória:Brazil dalszerzők