Csehy József (Olgya, 1778. március 2. – Orosz Birodalom, Ljuboml, 1812. szeptember 29.) katona.
Élete
A pesti egyetemen tanult jogot, ahol Vályi András tanította magyar nyelvet. „Ő hozta csalóközi együgyű szóejtésemet a nyelv országos reguláira. Az ő útmutatásait és saját olvasásomat haszonra térítvén, még azon korban a fenn álló magyar Theátrom számára fordítottam vagy három játékdarabokat, mellyek meg is jelentek a színen” – írta később Kazinczy Ferencnek.Csehy József Kazinczy Ferencnek, 1803.01.26. Vö. Bodolay Géza, Irodalmi diáktársaságok 1785–1848, Budapest, 1963, 134. Diáktársa, a jászberényi Mihálkovics József szerint attól fogva „a magyar litterátort, úgy a litteratúrát enthusiasmussal, kedvelte, ha el kerülhette, soha más nyelven nem szólott, és szólásában magyar puritanismust affectált".Bodolay Géza, Irodalmi diáktársaságok 1785–1848, Budapest, 1963, 135.
Eközben hat egyetemi diáktársaival (Mérey Sándor, Mihálkovics József és mások) 1794-ben magyar irodalmi társaságot alapítottak. „Egy kisded magyar társaság formálta magát, mellynek ha (iskolásan szólván) objective nem vala is látszatja, de subjective hasznos volt, minekutána nagyobb előmenetelt tehetett ki-ki e huzamos munkásság és közös belátás segedelmével, mint sem magára bízva" – írta. Irodalmi kapcsolatait országos szintre is kiterjesztette. Mihálkovics szerint „valaki azon időpontban Pesten s Budán tudós embernek tartatott, Csehy azokat rend szerént meglátogatta”.
Az egyetem befejezése után a katonai pályát választotta, és végül százados lett az 1. sz. „Császár” huszárezredben.Ács Tibor: A reformkor hadikultúrájáról: A magyar hadügy és tudomány kérdéseiről, Piliscsaba, 2005, 99. Eközben is ápolta irodalmi kapcsolatait. Levelezett Kazinczy Ferenccel, diákkori barátjával, Mihálkovics Józseffel pedig, aki később a Jász-Kun kerületek jegyzője lett, tíz év alatt közel 100 levelet váltottak. 1806. december 6-án, főhadnagyként meglátogatta a soproni evangélikus líceum Magyar Társaságát, megtekintette jegyzőkönyvét és könyvtárát, valamint 5 forintot adományozott egy Csokonai-kötetre.Bodolay Géza, Irodalmi diáktársaságok 1785–1848, Budapest, 1963, 21, 136.
Halálát egy orosz ágyúgolyó okozta.
Irodalmi hagyatékát halála után bátyja, Csehy László zsámboki, majd kállói plébános vette magához, aki azt 1814-ben Mihálkovics Józsefnek adta. A kéziratok között voltak egy „magyar románnak”, azaz regénynek a töredékei, valamint jogi tárgyú fordítások.Csehy József Kazinczy Ferencnek, 1814.08.25., in Kazinczy Ferenc összes művei: Elektronikus kritikai kiadás Egy részüket Mihálkovics még abban az évben elküldte Kazinczynak.Csehy József Kazinczy Ferencnek, 1814.10.28., in Kazinczy Ferenc összes művei: Elektronikus kritikai kiadás. Vö. Bodolay Géza, Irodalmi diáktársaságok 1785–1848, Budapest, 1963, 775.
Művei Két ódát közöl tőle Virág Benedek Poetikájában (Pest, 1801). Levelei: Kazinczy Ferenc levelezése, I–XXII, s. a. rend Váczy János, Budapest, 1890–1911; XXII, s. a. rend. Harsányi István, Budapest, 1927; XXIII, s. a. rend. Berlász Jenő et al., Budapest, 1960.
Arcképe Stephan Dorfmeister rajza után 1806-ban Joseph Georg Mansfeld által rézbe metszve megjelent Kazinczy összes műveinek IV. kötetében.
Jegyzetek
Források Kazinczy Ferenc, Magyar Pantheon: Életrajzok és életrajzi jegyzetek, szerk. Abafi Lajos (Kazinczy Ferenc összes munkái, 36), 1884, 375.
Kategória:Magyar költők Kategória:1778-ban született személyek Kategória:1812-ben elhunyt személyek