A vadászat és gyűjtögetés az állatvilágból kiemelkedő, ősközösségben élő ember ősi életformája, a primitív társadalmak „gazdasági rendszere”, létalapja. Ezen embercsoportok, az úgynevezett hordák tagjai élelmüket ehető növények gyűjtögetésével és vadállatok, madarak és halak elejtésével szerezték meg, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a mindenevő állatok is teszik. A vadászó-gyűjtögető társadalmak nem folytathattak letelepedett életmódot, mert egy-egy helyszín csak kivételes esetben biztosíthatott számukra megélhetést hosszabb ideig. A vadászat és gyűjtögetés az emberi történelemben a népsűrűség növekedésével, a rendelkezésre álló források elégtelenné válásával kényszerűen szorult vissza; az érintett területeken megindult a mezőgazdaság kifejlődése. Az erre alkalmas területeken, a természeti népek körében, számos helyen még ma is létezik. alt=A vadászó-gyűjtögető bajaka pigmeus népcsoport egy tagja. Kongó-medence, 2014.augusztusa.|bélyegkép|300x300px|A vadászó-gyűjtögető bajaka pigmeus népcsoport egy tagja. Kongó-medence, 2014.augusztusa. A vadászó-gyűjtögető olyan ember, aki egy közösségben vagy egymagában él ősi életmód szerint, amelyben a legtöbb vagy az összes táplálékot gyűjtögetéssel, azaz a helyi természeti környezetben előforduló forrásokból szerzik meg,Ember, Carol R. (June 2020). "Hunter-Gatherers (Foragers)".Wade, Nicholas (2006). Before the Dawn. London: The Penguin Press. különösen a vadon élő ehető növényeket, de rovarokat, gombákat, mézet, madártojást, és sok más ételt is esznek, ami biztonságosan fogyasztható, vagy vadvadászattal (vadállatok üldözése vagy csapdába ejtése és megölése, beleértve a halfogást is) megszerezhető. Ez a legtöbb mindenevő gerinces körében általános gyakorlat. A vadászó-gyűjtögető társadalmak ellentétben állnak a letelepedett mezőgazdasági társadalmakkal, amelyek elsősorban a növénytermesztésre és a háziasított állatok élelmiszer-előállítására támaszkodnak, bár a két életmód nem teljesen különbözik egymástól.
A vadászat és a gyűjtögetés volt az emberiség eredeti és legtartósabb és legsikeresebb versenyképes alkalmazkodása a természeti világban, amely az emberi történelem ( történelem előtti) időszakának legalább 90 százalékát kiteszi.Richard B. Lee & Richard Daly, "Introduction: Foragers & Others," in: The Cambridge Encyclopedia of Hunters & Gatherers (Cambridge University Press, 1999). 1 - 20 pages. A mezőgazdaság feltalálását követően a vadászó-gyűjtögető népeket a világ legtöbb részén a földművelő vagy pásztorkodó csoportok kiszorították vagy meghódították.Stephens, Lucas; Fuller, Dorian; Boivin, Nicole; Rick, Torben; Gauthier, Nicolas; Kay, Andrea; Marwick, Ben; Armstrong, Chelsey Geralda; Barton, C. Michael (2019-08-30). "Archaeological assessment reveals Earth's early transformation through land use". Science. 365 (6456): 897–902. Nyugat-Eurázsiában csak i. e. 40. század körül váltották fel teljesen a gazdálkodó és kohászattal foglalkozó társadalmak a vadászó-gyűjtögető életmódot. Ezek a technológiailag fejlett társadalmak gyorsabban terjeszkedtek a kevésbé erdős területeken, és a sűrűbb erdőkbe szorították a gyűjtögetőket. Csak a középső bronzkori, késő bronzkori és vaskori társadalmak tudták teljesen helyettesíteni a vadászó-gyűjtögető társadalmakat. Bronz- és vaskori társaikkal ellentétben a neolitikus társadalmak nem tudtak megtelepedni a sűrű erdőkben, és a rézkori társadalmak csak korlátozott sikereket értek el.Gavashelishvili, A; et al. (2023), "The time and place of origin of South Caucasian languages: insights into past human societies, ecosystems and human population genetics", Scientific Reports, 13.
A legtöbb ember a vadászó-gyűjtögető társadalmakat úgy képzeli el, hogy csakis a férfiak vadásznak, azonban egy tanulmány megállapította, hogy a modern vadászó-gyűjtögető társadalmak 79%-ában nők vadásznak.Ocobock, Cara; Lacy, Sarah (November 1, 2023). "The Theory That Men Evolved to Hunt and Women Evolved to Gather Is Wrong"/. Scientific American. A tanulmány ellenőrzésére tett kísérlet azonban megállapította, hogy "a többszörös módszertani kudarcok mind ugyanabba az irányba torzítják eredményeiket... elemzésük nem mond ellent a földművelő társadalmakban a nemek szerinti munkamegosztásra vonatkozó bizonyítékoknak".Venkataraman, et al. (May 7, 2024). "Female foragers sometimes hunt, yet gendered divisions of labor are real: a comment on Anderson et al. (2023) The Myth of Man the Hunter". Evolution and Human Behavior. 45 (4). Csak néhány kortárs érintetlen népcsoport életmódja sorolható még vadászó-gyűjtögető társadalmak közé, és sokan kertészettel vagy pásztorkodással egészítik ki gyűjtögetési tevékenységüket.Codding, Brian F.; Kramer, Karen L., eds. (2016). Why Forage? Hunters and Gatherers in the Twenty-first Century. Santa Fe; Albuquerque: School for Advanced Research.Greaves, Russell D.; et al. (2016). "Economic activities of twenty-first century foraging populations". Why Forage? Hunters and Gatherers in the Twenty-First Century. Santa Fe; Albuquerque: School for Advanced Research.
Története alt=A szibériai Bajkál régióban élő Mal'ta-Buret nép mamutcsontokból épült lakásokban élt, hasonló volt a helyzet a felső paleolit kori Nyugat-Eurázsiában is.|bélyegkép|300x300px|A szibériai Bajkál régióban élő Mal'ta-Buret nép mamutcsontokból épült lakásokban élt, hasonló volt a helyzet a felső paleolit kori Nyugat-Eurázsiában is.Dolitsky, Alexander B.; Ackerman, Robert E.; Aigner, Jean S.; Bryan, Alan L.; Dennell, Robin; Guthrie, R. Dale; Hoffecker, John F.; Hopkins, David M.; Lanata, José Luis; Workman, William B. (1985). "Siberian Paleolithic Archaeology: Approaches and Analytic Methods [and Comments and Replies]". Current Anthropology. 26 (3): 361–378.
Régészeti bizonyítékok A vadászat és gyűjtögetés alkothatta a létalapját már az emberré váló útján járó Homo erectus létfenntartásának is 1,8 millió évvel ezelőtt, majd a Homo sapiensnek is a megjelenésétől kezdve, az eddigi történelmének 90%-án át. A vadászó-gyűjtögető embercsoportok néhány családból, néhány tucat emberből álló hordákban éltek, tevékenykedtek és vándoroltak. A létfenntartásnak ez a – jégkorszakokon is átívelő, a trópusoktól a tundrákig, majd az északi-sarkvidékig megjelenő – formája fennmaradt egészen a középső kőkorszak végéig. A népsűrűség növekedésével mintegy évvel ezelőtt váltotta azt fel uralkodó gazdálkodási formaként a neolitikus forradalom idején elterjedő földművelés. Ahol a források bőségesek voltak az adott életmód mellett a létfenntartáshoz, ott nem következett be érdemleges fejlődés. A késő pleisztocén korban megtörtént a modern ember Afrikán kívüli elterjedése, valamint az összes többi emberi faj kihalása. Az emberek először jutottak el Ausztráliába és Amerikába, egybeesve számos, túlnyomórészt a megafaunába tartozó faj kihalásával.Sandom, Christopher; Faurby, Søren; Sandel, Brody; Svenning, Jens-Christian (4 June 2014). "Global late Quaternary megafauna extinctions linked to humans, not climate change". Proceedings of the Royal Society B. 281 (1787): 20133254. Jelentős kihalások történtek Ausztráliában körülbelül 50 000 évvel ezelőtt, Amerikában pedig körülbelül 15 000 évvel ezelőtt.Smith, Felisa A.; et al. (2018). "Body size downgrading of mammals over the late Quaternary". Science. 360 (6386): 310–313. Az ókori észak-eurázsiaiak a szibériai mamutsztyeppék szélsőséges körülményei között éltek, és mamutok, bölények és gyapjas orrszarvúak vadászatával éltek túl."Genetic Analysis Reveals Previously Unknown Group of Ancient Siberians". Sci.News, 2019. Amerika benépesülése akkor kezdődött, amikor a paleolit vadászó-gyűjtögető népek az észak-ázsiai sztyeppékről a Bering-szoroson keresztül átléptek a kontinensre.Koch, Paul L.; Barnosky, Anthony D. (2006-01-01). "Late Quaternary Extinctions: State of the Debate". Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics. 37 (1): 215–250.
Az 1970-es években Lewis Binford azt az elméletet népszerűsítette, hogy a korai emberek dögevéssel, nem pedig vadászattal szereztek táplálékot.Binford, Louis (1986). "Human ancestors: Changing views of their behavior". Journal of Anthropological Archaeology. 3: 235–57. Az alsó paleolitikum idején a korai emberek erdőkben éltek, ami lehetővé tette számukra, hogy a dögevés mellett a tenger gyümölcseit, tojást, dióféléket és gyümölcsöket gyűjtsenek. Ahelyett, hogy nagy állatokat öltek volna meg a húsukért, e nézet szerint olyan állatok tetemét használták, amelyeket vagy ragadozók öltek meg, vagy természetes okokból pusztultak el.Collins, Mark; Attenborough, David (1990). The Last Rain Forests: A World Conservation Atlas. Oxford University Press. A tudósok kimutatták, hogy a vadászat és a tetemek dögevésének bizonyítékai a korai emberi társadalmakban az ökológiától függően változnak, beleértve a ragadozók típusait és a környezetet.Domínguez-Rodrigo, Manuel (2008). "Conceptual Premises in Experimental Design and Their Bearing on the Use of Analogy: An Example from Experiments on Cut Marks". World Archaeology. 40 (1): 67–82.
Az állóképességi futás elmélete szerint a hosszútávfutás, mint a kitartásos vadászat, egy olyan módszer, amelyet néhány vadászó-gyűjtögető csoport még a modern időkben is gyakorol, ez valószínűleg evolúciós erő, amely bizonyos emberi tulajdonságok fejlődéséhez vezetett. Ez az elmélet nem feltétlenül mond ellent a dögevésnek: mindkét megélhetési stratégia egymás után, felváltva vagy akár egyidejűleg is alkalmazható.
A középső és a felső paleolit időszak közötti átmenettől kezdve, mintegy 80 000-70 000 évvel ezelőtt, néhány vadászó-gyűjtögető csapat specializálódni kezdett, és kisebb (vagy gyakran nagyobb) vadak vadászatára és nem olyan választékos élelemforrásokra koncentrált. Ez a szakosodás magában foglalta speciális eszközök, például halászhálók, horgok és csontszigonyok létrehozását is.Fagan, B. (1989). People of the Earth, pp. 169–81. Scott, Foresman. Az ezt követő neolitikus időszakba való átmenetet elsősorban a kialakulóban lévő mezőgazdasági gyakorlatok példátlan fejlődése határozza meg. A mezőgazdaság már 12 000 évvel ezelőtt megjelent a Közel-Keleten, és önállóan is kialakult sok más területen, beleértve Délkelet-Ázsiát, Afrika egyes részeit, Közép-Amerikát és az Andokot.
Az erdei kertészkedést ebben az időszakban a világ különböző részein élelmiszer-termelési rendszerként is használták.
Sok csoport folytatta vadászó-gyűjtögető életmódját, bár számuk folyamatosan csökkent, részben a növekvő mezőgazdasági és pásztorközösségek miatt. Sokan közülük a fejlődő országokban élnek, száraz területeken, vagy trópusi erdőkben. Azokra a területekre, ahol korábban vadászó-gyűjtögető népek éltek, behatoltak – és továbbra is behatolnak – a földművesek települései. A földhasználatért folyó versenyben a vadászó-gyűjtögető társadalmak vagy átvették ezeket a gyakorlatokat, vagy más területekre költöztek. Ezenkívül Jared Diamond a vadon élő élelmiszerek, különösen az állati erőforrások elérhetőségének csökkenését hozta fel érvnek ezen társadalmi életforma csökkenéséért. Észak- és Dél-Amerikában például a legtöbb nagytestű emlősfaj kihalt a pleisztocén kor végére. Jared Diamond szerint ez a túlvadászat miatt történt, amely az egyik magyarázat a negyedidőszaki kihalási eseményre.Jared Diamond 1998). Guns, Germs and Steel. London: Vintage.alt=A vadászat és gyűjtögetés elterjedtsége 3000 évvel ezelőtt (sárgával jelölve) óvatos becslés szerint.|balra|bélyegkép|401x401px|A vadászat és gyűjtögetés elterjedtsége 3000 évvel ezelőtt (sárgával jelölve) óvatos becslés szerint.A mezőgazdasági társadalmak számának és méretének növekedésével ezek a népek a vadászó-gyűjtögető népek területeik felé terjeszkedtek. A mezőgazdaság által vezérelt terjeszkedés folyamata az első kormányzati formák kialakulásához vezetett a mezőgazdasági központokban, mint például a termékeny félhold, az ókori India, az ókori Kína, az olmékok, Fekete-Afrika és Kárál városa.