Josip Badalić (Deanovec, 1888. június 7. – Zágráb, 1985. augusztus 11.) horvát irodalomtörténész, szlávista.
Élete Az Ivanić-Grad melletti Deanovec faluban született 1888. június 7-én. Apja Mijo Badalić, anyja Mara Mestrović volt. Elemi iskolába Križbe (1896–1901), középiskolába Zágrábba (1901–1905), Pozsegába (1905–1907), majd újra Zágrábba (1907–1909) járt. Klasszika filológiát és szlavisztikát tanult Zágrábban (1909–1911) és Berlinben (1911–1912). Az első világháború alatt orosz hadifogságba esett. Oroszországban gimnáziumi tanárként Zemljanskán (1915–1918) dolgozott. Hadifogsága után 1919-ben Zágrábban doktorált a „Temperamenat i karakter kao književno-etičke kategorije” (Temperamentum és karakter, mint irodalmi-etikai kategóriák) című disszertációjával. 1920-ban Párizsban szlavisztikát tanult. Közben könyvtárosként dolgozott a zágrábi egyetemi könyvtárban (1919–1945), emellett a Zágrábi Horvát Nemzeti Színház dramaturgja (1940–1941) volt. A háború kezdetén két hónapig a jasenovaci és az ógradiskai koncentrációs táborban raboskodott. 1945-ben a zágrábi filozófiai karon megalapította az Orosz Irodalom Tanszéket, ahol 1959-es nyugdíjazásáig tanított.
Később vendégprofesszor volt külföldi egyetemeken: Frankfurt am Main (1960–1962), Uppsala, Stockholm (1964), Bloomington (1965), Marburg (1965–1966), Hamburg, Münster, Heidelberg (1966), Giessen (1966). 1966), Moszkva (1975). A Horvát Írószövetség titkára (1919–1921), a Horvát Könyvtárosok Társaságának elnöke (1934–1936), a Matica hrvatska alelnöke (1945–1947), a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia (JAZU) levelező és rendes tagja (1948–1955), a Szlávisták Nemzetközi Társaságának alelnöke (1958–1968) volt. 1919-től 1979-ig számos népszerű és tudományos előadást tartott nemzeti egyetemeken és jugoszláviai karokon, valamint tudományos üléseken. A Szerbiai Szlovák Köztársaság Szláv Társaságának tiszteletbeli tagja (1979). Badalić művészi portréit Jan Kojan cseh festő és Jerolim Miše készítette.
Irodalomtörténészi munkássága Badalić az irodalomban a Ko monah című versével jelent meg először. Írt szlavisztikai irodalomkritikai tanulmányokat orosz írókról, majd filológiai és szövegtani tanulmányokat, összehasonlító tanulmányokat (főleg horvát-orosz viszonylatban) és bibliográfiai áttekintéseket. Több horvát folyóiratban publikált irodalmi és tudományos munkákat. Foglalkozott horvát ősnyomtatványok tanulmányozásával, és a régebbi orosz drámák felkutatásával és tanulmányozásával, hozzájárulva az orosz irodalom történetéhez is. Kiemelkednek Juraj Križanićról, valamint a 18. századi orosz dráma emlékeiről a zágrábi egyetemi könyvtárban írt szlavisztikai tanulmányai. Fontosak voltak számára az összehasonlító tanulmányok, amelyekben a horvát irodalomnak az orosz irodalommal és kultúrával való kapcsolatait vizsgálta 1932-től napjainkig. Később az Orosz-horvát irodalmi tanulmányok című könyvében (1972) jelentette meg őket. Badalić ezen kívül számos könyvtáros szakmai mű szerzője is volt. Tanulmányait lefordították orosz, német, olasz, francia és szlovák nyelvre is. Lefordított tanulmánykötete, „Russkie pisateli v Jugoslavia” címmel (1966) Moszkvában jelent meg.
Elismerései Megkapta a „Božidar Adžija” kitüntetést (1958), a szlávisták világkongresszusán 1968-ban a csehszlovákiai J. Dobrovski Tudományos Akadémia aranyplakettjét, a Horvát Szocialista Köztársaság Életműdíját (1971) és a Népért Érdemrend Aranycsillagát (1978).
Művei Iz ruske dramatike epohe Petra Velikoga. Beograd-Zemun 1925. Russkija interljudii pervoj poloviny 18. veka. Praha 1926. Spomenici ruske školske drame Jelisavetinskoga vremena. Srem. Karlovci 1927. F. M. Dostojevski u hrvatskoj književnosti. Zagreb 1932. Jevgenij N. Čirikov u hrvatskoj književnosti. Zagreb 1932. L. N. Tolstoj kod Hrvata. Zagreb 1935. Javne knjižnice u Savskoj banovini. Zagreb 1937. Puškin i Vraz. Zagreb 1937. Puškin u hrvatskoj književnosti. Zagreb 1937. Hrvatska knjiga u američkim javnim knjižnicama. Zagreb 1939. Il libro croato attraverso i secoli. Zagreb 1942. Bibliografija hrvatske dramske i kazališne književnosti. Zagreb 1948. Inkunabule u Narodnoj Republici Hrvatskoj. Zagreb 1952. Inkunabule v Sloveniji (társszerző: Alfonz Gspan). Ljubljana 1957. Jugoslavica usque ad annum MDC. Aureliae Aquensis (Baden-Baden) 1959, 19662. Prašina s puta. Zagreb 1966. Rusko-hrvatske književne studije. Zagreb 1972. Humanizacijski motivi u novijem hrvatskom pjesništvu. Zagreb 1978. Moslavačke razglednice. Kutina 1979, 1980.
Jegyzetek
Források
További információk Drago Bobić: Josip Badalić, Humanizacijski motivi u novijem hrvatskom pjesništvu. Zagreb 1978, 252 Mirjana Greblo: Josip Badalić, nestor hrvatske i jugoslavenske slavistike. Matica, 22(1972) 12, 454–455. o. Vera D. Kuzmina: Josip Badalić, profesor zagrebskogo universiteta (u: Russkie pisateli v Jugoslavii). Moszkva 1966, 5–19. o. Dragutin Pasarić: Josip Badalić, Moslavačke razglednice (pogovor i bibliografija). Kutina 1979, 267–268. o. Bože Žigo: Josip Badalić slavist i putopisac, Život posvećen književnosti. Telegram, NS, 2(12) 1972, 59(575), 9–10. o.
Kategória:1888-ban született személyek Kategória:1985-ben elhunyt személyek Kategória:Horvát költők, írók Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Hadifoglyok az első világháborúban Kategória:Zágrábiak Kategória:A jasenovaci koncentrációs tábor foglyai Kategória:Horvát egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Irodalomtörténészek Kategória:Klasszika-filológusok Kategória:Dramaturgok