A dominancia latin elemekből származó szó.
A tudományos nyelvben Fölérendeltség, irányító jelleg
A biológiában Örökléstani jelenség, valamely tulajdonságukban erősen eltérő szülők utódjain csak az egyik szülő tulajdonsága jelenik meg. A legnagyobb részarányban jelenlevő faj, vagy fajok esetében beszélünk ezek dominanciájáról (például tölgyes ökoszisztéma, fenyves ökoszisztéma). Az agyi működés azon sajátossága, hogy a megfelelő ingerületek hatására az egyes központok szerepe túlsúlyra jut a többi felett. A nemen belüli szelekció esetén általában a hímek megküzdenek egymással a dominancia-rangsor magasabb pozícióiért, illetve a párosodás jogáért (a kettő általában összefügg). Mivel legtöbbször ez a küzdelem test-test elleni (főleg rituális, olykor vérre megy, de ritkán élet-halál harc), ezért ezen fajoknál a hímek testmérete nagyobb, mint a nőstényeké. Ennek oka, hogy a hímek kompetíciója (versengése) elsősorban a testi erőben jelentkezik. tovább>>>
A szociológiában A személyiségelmélet szerint a mások feletti dominancia (fölérendeltség, uralom, elsődlegesség) szükségét érző személy az összeütközést keresi, a szubmisszívebb egyén megpróbálja elkerülni az ilyen helyzeteket. A dominancia nem agresszivitást jelent, hanem elismert vezető helyet valamilyen közösségen belül, szubcsoporton belül.(lásd A nemi szelekció – férfiak.)
Források Bakos Ferenc, Idegen szavak és kifejezések szótára Kislexikon
Kategória:Biológia Kategória:Politika Kategória:Szociológiai fogalmak