A 2026. évi téli olimpiai játékokat, hivatalos nevén a XXV. téli olimpiai játékokat 2026. február 6. és 22. között rendezték Milánóban és Cortina d’Ampezzóban; utóbbi 1956-ban rendezett már olimpiát. A rendező városokat a 128. IOC gyűlésen választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2019-ben.
Ez volt a harmadik olyan téli olimpia, amelyet Olaszországban rendeztek; 1956-ban Cortina d’Ampezzóban, 2006-ban pedig Torinóban voltak a játékok.
Pályázatok A rendező helyszín kiválasztása több lépcsőben történt. Először a Párbeszéd szakasznak nevezett lépés során a jelentkezőknek még kötelezettséget nem kellett vállalniuk semmire, a NOB a jelentkezők számára nagyobb támogatást, technikai tanácsadást és különböző segédanyagokat biztosított a lehető legjobb pályázat kidolgozásához. Párbeszéd szakasz A NOB 2018 áprilisában bejelentette, hogy előzetesen három kontinensről hét ország olimpiai bizottsága jelezte indulási szándékát.
Graz és Schladming, Ausztria Ausztriában több város esetén is felmerült a pályázási lehetőség. Innsbruck, amely a 2012-es téli ifjúsági olimpia házigazdája volt, a költséghatékonyságot szem előtt tarva a meglévő infrastruktúrával tervezte lebonyolítani az eseményt a tiroli régióban. Különálló olimpiai falu építését sem tervezték, a sportolókat a versenyhelyszínek közelében szállásolták volna el. 2017-ben népszavazást tartottak a régióban, amelyen a lakosok 53,55% az olimpia ellen voksolt, így nem készítettek hivatalos pályázatot.
Graz és Schladming közösen rendezte meg a 2017-es Speciális Olimpiát. Ennek tapasztalatával 2018 márciusában a két város vezetése megszavazta a közös indulást, anélkül hogy egyeztettek volna tartományi vagy állami szervezetekkel. Anton Lang, Stájerország államkincstárnoka bejelentette, hogy az állam költségvetésében nincs akkora mozgástér, amelyet egy olimpia megrendezése szükségessé tenne. Később fontolóra vették a népszavazás kezdeményezést a témában, végül azonban júliusban a visszalépés mellett döntöttek.
Calgary, Kanada Québec város vezetése 2009 novemberében bejelentette, hogy pályázna a 2022-es vagy a 2026-os téli olimpia rendezésére. Québec korábban a 2010-es olimpiát is lebonyolította volna, de Kanada végül Vancouverrel pályázott. 2011 szeptemberében Régis Labeaume, a város polgármestere már elvetette egy közeljövőbeli olimpia megrendezésének ötletét.
2015 szeptemberében Calgary polgármestere, Naheed Nenshi megerősítette, hogy megkezdték egy lehetséges pályázat előkészítését. A város 1988-ban már rendezett téli olimpiát. Az akkor használt létesítmények felújítása mellett egy új többfunkciós sportcsarnok építését is tervezték. A felmerülő költségek komoly bizonytalanságot okoztak a döntéshozók körében, több kanadai olimpikon is kampányolt a pályázat mellett, amelyet végül a városi tanács 2018 áprilisában 9–6 arányban támogatott. A kanadai kormány is támogatta a becslések szerint 30 millió dollárba kerülő pályázatot. 2018 júniusában a Kanadai Olimpiai Bizottság egyhangú szavazáson jóváhagyta a pályázati szándékot. 2018. november 13-ra népszavazást tűzték ki a kérdésről. A szervezőbizottság szeptemberben mutatta be a részletes terveket, amelyben a rendezés összköltségét 5,2 milliárd kanadai dollárra becsülték. A népszavazáson a választók 56,4%-a szavazott az olimpiai rendezés ellen, így a város vezetése visszavonta pályázatát.
Milánó és Cortina d’Ampezzo, Olaszország 2017 júniusában Giovanni Malagò, az Olasz Olimpiai Bizottság elnöke javasolta, hogy vizsgálják meg egy lehetséges téli olimpia megszervezésének lehetőségét. Helyszínként ő első sorban Milánót és Valtellinát tartotta elképzelhetőnek. 2018 márciusában Chiara Appendino, Torino polgármestere is megerősítette, hogy a 2006-os téli olimpia után 20 évvel városa ismét otthont adna az eseménynek. Az Olasz Olimpiai Bizottság végül Milánót és Torinót együtt jelölte meg a NOB-nak küldött szándéknyilatkozatban lehetséges házigazdaként. Később az elképzelésekhez csatlakozott Cortina d’Ampezzo is, az egyeztetések során azonban jelentős feszültségek merültek fel a városok polgármesterei között első sorban a vezető helyszín megjelölésének kérdésében, valamint a költséghatékonysági megfontolásokról is eltérően vélekedtek. Végül Torinót visszaléptették a pályázattól, Cortina d’Ampezzo polgármestere pedig támogatta, hogy Milánó vezesse a projektet. 2018 októberében az Olasz Olimpiai Bizottság bejelentette, hogy támogatja a két város pályázatát. 2019 áprilisában az olasz kormány is megerősítette, hogy pénzügyi és szervezésbeli támogatást is biztosít a szervezők részére. A rendezési költséget ekkor 1,5 milliárd euróra becsülték.
Szapporo, Japán 2014 novemberében Szapporo polgármestere Ueda Fumio úgy nyilatkozott, hogy a város érdeklődik a 2026-os rendezés iránt. A város korábban már rendezett téli olimpiát, az 1972-es esemény házigazdája volt. Mivel az ázsiai földrészen rendezték a két megelőző téli olimpiát is 2018-ban Phjongcshangban és 2022-ben Pekingben, kevés esély volt a sikeres pályázatra. A közvélemény-kutatások szerint a lakosok körében egy későbbi időpontban rendezett olimpiának lenne nagyobb támogatása. A felmerülő aggályokat mérlegelve a város 2018 szeptemberében visszalépett a pályázási szándéktól.
Stockholm, Svédország Stockholm pályázott a 2022-es téli olimpia megrendezésére, azonban főleg a felmerülő költségek nagysága miatt végül visszavonták szándékukat. Látva a NOB költséghatékonyságot előtérbe helyező pályázati szabálymódosításait 2014 decemberében fontolóra vették egy későbbi olimpia megrendezését. 2017 áprilisában azonban Karin Wanngård, a város polgármestere bejelentette, hogy politikai támogatás hiányában, valamint a pénzügyi helyzet bizonytalansága miatt ellenzi a pályázatot. Néhány hónappal később esély mutatkozott rá, hogy a kormány támogatni fogja a projektet, ezért folytatták az előkészítő munkát. A tervekben az szerepelt, hogy a Stockholmtól 520 km-re található Åre településen rendezik a síversenyeket, a bob, szkeleton és szánkó versenyszámokat pedig Lettországban, a svéd fővárostól 570 km-re fekvő Sigulda városában lévő pályán bonyolítják le. A svéd kormány 2019 áprilisában jelentette be, hogy biztosítja a szükséges garanciákat a pályázathoz.
Sion, Svájc A Svájci Olimpiai Bizottság célja, hogy az ország 1948 után újra téli olimpiát rendezzen. A bizottság 2016 márciusában hirdette meg a pályázati lehetőséget a svájci városoknak az olimpia megrendezésére. A május végi határidőig öt projekt szándéknyilatkozata érkezett be hozzájuk, a pályázati anyagokat december közepéig adhatták be. A közép-svájci projekt 2016 júliusában visszalépett, másik három projekt pedig egy közös nyugat-svájci projektben egyesült. Rajtuk kívül Graubünden maradt még versenyben. Ez utóbbi projektről 2017 februárjában tartottak népszavazást, amelyen a helyi önkormányzat és az üzleti szereplők támogatása ellenére a választók 60%-a a pályázat ellen szavazott.
Az egyedül maradt pályázó, a nyugat-svájci projekt Siont választotta rendező városnak. A Wallis kantonban tartott 2018 júniusi népszavazáson azonban 53,98% nem támogatta a tervet a magas pénzügyi költségek miatt.
Erzurum, Törökország Recep Tayyip Erdoğan török elnök egy népszavazási kampánygyűlésen jelentette be 2017 áprilisában, hogy vizsgálják Erzurum város és Kars tartomány lehetőségeit a 2026-os téli olimpia megrendezésére. Erzurum ezt megelőzően a 2011-es téli universiadét rendezte meg sikeresen. Törökország téli olimpiára hivatalos pályázatot korábban még soha sem nyújtott be. 2018 áprilisában nyújtották be a rendezéssel kapcsolatos hivatalos szándéknyilatkozatot a NOB-nak.
Erzurumot utaztatási, telekommunikációs és a repülőtér infrastrukturális problémái miatt a NOB 2018 októberében kizárta a kandidálók közül.
Hivatalos pályázat A hivatalos pályázat benyújtásának határideje 2019 januárja volt. A Párbeszéd szakaszban résztvevő hét jelölt közül Graz és Szapporó visszavonta szándékát, Calgary valamint Sion sikertelen népszavazás után lépett vissza a pályázattól, Erzurum pályázatát pedig elutasította a NOB. Két jelentkező maradt tehát versenyben: az olasz Milánó és Cortina d’Ampezzo, valamint a svéd Stockholm pályázata.
A 2019 júniusában rendezett NOB-kongresszuson Milánó kapta meg a rendezés jogát 47 szavazattal a 34 stockholmot támogató vokssal szemben.
Helyszínek
Az olimpiát nagyrészben meglévő vagy ideiglenes létesítményekben rendezik. Van köztük olyan, amelyet már az 1956-os olimpián is használtak, valamint a 2013-as téli universiade helyszínei is alkalmasak erre az eseményre is. A versenyhelyszínek Észak-Olaszország négy területén csoportosulnak. Az olimpia központi városa Milánó, itt tartják a megnyitó ünnepséget és a legtöbb jeges sportág küzdelmeit: a jégkorongtornát, a gyorskorcsolyázók futamait és a műkorcsolyaversenyeket.
Milánó és környéke Helyszín Esemény Befogadóképesség ÁllapotMilano San Siro Olympic Stadium Megnyitó 75 817 MeglévőMilano Santa Giulia Ice Hockey Arena Jégkorong 16 000 ÚjMilano Rho Ice Hockey Arena Jégkorong 5800 MeglévőMilano Speed Skating Stadium Gyorskorcsolya 7500 MeglévőMilano Ice Skating Arena Műkorcsolya 11 500 MeglévőRövidpályás gyorskorcsolya
Cortina d’Ampezzo és környéke Helyszín Település Esemény Befogadóképesség ÁllapotTofane Alpine Skiing Centre Cortina d’Ampezzo Alpesisí 7000 MeglévőCortina Curling Olympic Stadium Curling 3000 MeglévőCortina Sliding Centre Bob 5500 ÚjjáépítettSzánkóSzkeletonAnterselva Biathlon Arena Rasen-Antholz Biatlon 7000 Meglévő
Valtellina Helyszín Település Esemény Befogadóképesség ÁllapotStelvio Ski Centre Bormio Alpesisí 7000 MeglévőSíhegymászásLivigno Snow Park Livigno Snowboard 2000Síakrobatika 8400Livigno Aerials & Moguls Park 3000
Fiemme-völgy Helyszín Település Esemény Befogadóképesség ÁllapotPredazzo Ski Jumping Stadium Predazzo Síugrás 5000 MeglévőÉszaki összetettTesero Cross-Country Skiing Stadium Tesero Sífutás 15 000 MeglévőÉszaki összetett
Verona Helyszín Település Esemény Befogadóképesség ÁllapotVeronai Aréna Verona Záróünnepség 15 000 Meglévő
Ünnepségek Olimpiai láng thumb|Az olimpiai láng a milánói Béke-kapunál. Az olimpiai lángot hagyományosan a görögországi Olümpiában gyújtották meg 2025. november 26-án ünnepélyes keretek között. A lángot a 2024-es párizsi olimpián bronzérmes görög evezős, Pétrosz Gaidadzísz gyújtotta meg a kedvezőtlen időjárás miatt fedett helyen, a Régészeti Múzeumban. Az épületből kilépve csatlakozott hozzá Stefania Belmondo olasz sífutó, aki 1992 és 2002 között tíz érmet, köztük két aranyat nyert a téli olimpiákon. Ezután elindult a váltófutás az olimpiai fáklyával Görögországban. A következő kilenc nap során több görög várost érintve a lángot eljuttatták Athénba. Itt adták át december 4-én az olasz szervezőknek, akik azt Rómába szállították és két nappal később útjára indították a váltófutást Olaszországban.
A 63 napos váltófutást Olaszországban Gregorio Paltrinieri, a 2016-os rioi olimpián aranyérmes úszó kezdte meg az olimpiai fáklyával. Az útvonal érintette az ország mind a húsz tartományát és száztíz megyéjét. A 12 000 km-es távon várhatóan mintegy 10 000 fáklyavivő lesz és érinti az ország összes világörökségi helyszínét. Az út az 1956-os olimpia megnyitójának 70 éves évfordulóján, január 26-án érintette Cortina d’Ampezzot is. A váltó egy nappal a megnyitó előtt, február 5-én érkezett Milánóba.
Megnyitóünnepség thumb|A megnyitóünnepség a milánói San Siro stadionban. A hivatalos megnyitót 2026. február 6-án tartották. A megnyitó fő helyszíne a milánói San Siro stadion volt. Az olimpiák történetében először azonban a milánói eseményekkel párhuzamosan a többi helyszínen is tartottak ünnepséget. Az ünnepséget a Banijay Live rendezte, amelynek központi témája a harmónia és a béke volt. Az eseményen fellépett az amerikai énekesnő, Mariah Carey, valamint olasz énekesek, többek között Laura Pausini és Andrea Bocelli is.