Milutin Cihlar Nehajev (Zengg, 1880. november 25. – Zágráb, 1931. április 7.) horvát író (regényíró, regényíró, drámaíró, műfordító, publicista, esszéista, kritikus), újságíró volt. Számos tanulmányt és esszét írt horvát politikusokról, kiemelkedő horvát és más európai írókról. Az egyik első horvát színházi és zenei kritikus volt.Google knjige Milutin Cihlar Nehajev: Vuci, Bulaja naklada, 14. ožu 2011., str. 388 A Nehajev utónevet szülővárosának nevezetességéről, a Nehaj-várról vette fel.
Élete és pályafutása Milutin Cihlar 1880-ban Zenggben született egy cseh bevándorló családban. Édesapja Sebald Cihlar lelkes pánszlávista, a Zenggi Kereskedelmi és Ipari Kamara titkára, anyja Ludmila Polić volt. Az apa Prágában barátkozott meg Šenoával, és az ő kezdeményezésére költözött 1865-ben Kraljevicára.Google knjige Milutin Cihlar Nehajev: Vuci, Bulaja naklada, 14. ožu 2011., str. 386 Cihlar anyai ágon a neves horvát költő és író, Janko Polić Kamov unokatestvére volt. A családi rokonság mellett barátság is összefűzte őket, és az Isušena kaljuža és a Bijeg című regények alapján a tágabb családi környezet is hasonló volt.Google Knjige Mladen Urem, Milan Zagorac: Janko Polić Kamov & njegovo i naše doba: priručnik za čitanje Kamova 100 godina poslije, str.11., Rijeka: Izdavački centar Rijeka, 2010., (hozzáférés: 2020.04.27.) Általános és középiskolába a hatodik osztályig Zenggben járt, majd a középiskolát Zágrábban fejezte be.Znameniti i zaslužni Hrvati te pomena vrijedna lica u hrvatskoj povijesti od 925–1925, Odbor za izdavanje knjige "Zaslužni i znameniti Hrvati 925-1925.", ur. Emilij Laszowski, Zagreb, 1925., str. 48.-49. Ezt követően Bécsben kémiát tanult. 1903-ban Bécsben doktorált filozófiából.
Tanárként dolgozott Zárában, ahol 1905-ben elindította a Lovor című újságot, majd a zágrábi Obzor (1905) és a trieszti Balkan (1907) folyóirat szerkesztőségében dolgozott. Újságíróként dolgozott a Jutarnji listben, az Obzorban és az Agramer Tagblattban, valamint tudósító volt Párizsban, Belgrádban és Prágában is. 1909-ben a Kőrösi Mezőgazdasági Intézet munkatársa volt. 1912-ben feleségül vette Paula Vuksant (Zágráb, 1891. június 1. – Zágráb, 1965. június 13.), akitől három gyermeke született: Neda, Zvonimir és Milutin.Sonja Nikolić i Nenad Trinajstić: Milutin Cihlar Nehajev – hrvatski književnik i kemičar, hozzáférés: 2012.02.14. Úgy gondolta, hogy a gyerekeknek maguknak kell megválasztaniuk a nevüket, ezért születésükkor beceneveket adott nekik, később pedig a gyerekek maguk választották a nevüket.Google knjige Milutin Cihlar Nehajev: Vuci, Bulaja naklada, 14. ožu 2011., str. 387 1926-ban a Horvát Írószövetség elnökévé választották.Ante Bašić: Pregled novije hrvatske književnosti: Milutin Cihlar Nehajev (1880–1931) , hozzáférés: 2011.12.25.
Irodalmi tevékenysége Cihlar a modern horvát irodalom egyik legjelentősebb képviselője volt. Regényeket, elbeszéléseket, novellákat és színdarabokat írt (Život, Spasitelj, Klupa na mjesečini), melyek közül kettőt, Prielom és a Svijećica címmel 1898-ban a Horvát Nemzeti Színházban mutatták be. Fiatalkorában verseket, és már tizenhat évesen ódát írt Zengg váráról, valamint nagy sikert aratott a „Veliki grad” címmel összegyűjtött novelláival, amelyekben a modern dekadens értelmiségieket ábrázolja, akik nem találják meg az élet értelmét, hanem passzívan beletörődnek a töprengésbe és siránkozásba.
Történelmi témákhoz fordult a „Vuci” című regényben, amelyben a horvát múlt eseményeit tolmácsolta, és lélektani portrét készített Frangepán Kristófról, Krk, Zengg és Modruš grófjáról, melyet halálának 400. évfordulója alkalmából írt meg. A regény irodalomelméleti szempontból a legérdekesebb, mert benne vetül előre a 20. századi új horvát történelmi regényírás šenoai szerkezete. „Bijeg” (Szökés) című regényét háromféle narratív diskurzusban kifejezett defabularizáció és történetmesélés jellemzi. Gyakran emelik ki a horvát modernitás legjobb regényeként.Hrvatska enciklopedija: Cihlar Nehajev, Milutin, hozzáférés: 2015.09.19. Emellett tanulmányokat és esszéket is írt horvát politikusokról, horvát írókról és jeles európai írókról.
Művei Djela Milutina Nehajeva, Zagreb, 1900. Poraz i slavlje, Über den synthetischen Isopropylacetaldehyd und seine kondensationsprodukte, 1903. Bieg / M. Nehajev, Društvo hrvatskih književnika, Zagreb, 1909. (2. kiadás: 1917.) Studija o Hamletu / Milutin Nehajev, Zagreb, 1915. Veliki grad: novele / M. Nehajev, Izdanje Matice hrvatske, Zagreb, 1919. Vuci: o četiristotoj obljetnici smrti Krste Frankopana, kneza Krčkog, Senjskog i Modruškog: 27. IX. 1527 - 27. IX. 1927 / M. Nehajev, Matica hrvatska, Zagreb, 1928. Esej o Vladimiru Mažuraniću / napisao M. Cihlar-Nehajev, Tisak Zaklade tiskare Narodnih novina, Zagreb, 1929. O stogodišnjici hrvatskoga preporoda: (1830-1930), Pramatica nakladno k.d. Petar Kvaternik i drugovi, Zagreb, 1931.
Posztumusz megjelent művei Rakovica: o 60. godišnjici smrti Eugena Kvaternika, Zagreb, 1932. (szerk. Blaž Jurišić) Knjiga eseja / Milutin Nehajev, Matica hrvatska, Zagreb, 1936. Zeleno more ; Kvaternik i Starčević: [ulomak iz "Rakovice"] / Milutin Cihlar Nehajev, Mala knjižnica Biblioteke lijepe knjige, kolo 1, br. 6, Be-l-ka, Zagreb, 1941. Djela Milutina Nehajeva, 1-8, Zagreb, 1944., 9-13, Zagreb, 1945. (szerk. Mirko Matijević) Političke silhuete / Milutin Nehajev, Hrvatski izdavalački bibliografski zavod, Zagreb, 1945. Milutin Nehajev, Matica hrvatska, Pet stoljeća hrvatske književnosti, knj. 81., 82., Zagreb, 1964. Vuci / Milutin Cihlar Nehajev, Ljubljana, 1974. (szerk. Krsto Špoljar) Izabrani kazališni spisi, Hrvatsko društvo kazališnih kritičara i teatrologa, Teatrologijska biblioteka, knj. 14., Zagreb, 1986. (szerk. Nedjeljko Fabrio) Vuci / Milutin Cihlar Nehajev, Eminex, Zagreb, 1993. Vuci / Milutin Cihlar Nehajev, Zagreb, 1995. (szerk. Josip Vončina, szerk. és rajzolta Zvonko Grbašić) Bijeg / Milutin Nehajev, Katarina Zrinska, Zagreb, 1996. Rakovica: o 125. godišnjici rakovičke bune i 125. godišnjici smrti Eugena Kvaternika / Milutin Nehajev, Karlovac, 1996., (előszó: Anđelko Mijatović) Vuci / Milutin Cihlar Nehajev, Vinkovci, 1997. (szerk. Krešimir Nemec) Bijeg, Školska knjiga, Zagreb, 2002. (2. kiadás: 2012.)
Emlékezete Zengg városa emlékművet állított neki a Költők parkjában, szülőházára pedig emléktáblát helyezett el.
Jegyzetek
További információk Intelektualni krug Senja , Gradski muzej Senj, 1999. Pripovijetka Kostrenka Milutina Cihlara Nehajeva
Fordítás
Kategória:1880-ban született személyek Kategória:1931-ben elhunyt személyek Kategória:Horvát költők, írók