A szedercsíraszerűek csoportja (egykori tudományos neve: Moruloidea Hartmann 1907) az állatok országán belül található, a korábbi rendszertanok által törzsként besorolt elavult taxon. Nevüket onnan kapták, hogy testük az összetettebb állatok egyedfejlődésének elején kialakuló szedercsírára (morula) emlékeztet. Eredetileg szabadon élők voltak, de amikor az evolúció során megjelentek a fejlettebb élőlények, egy részük élősködővé vált, . A 20. század első felének számos állatrendszertana belőlük vezette le a szivacsokat, és több, a 20. század végén megjelent rendszertan – mint a The Audubon Society Encyclopedia of Animal Life 1987-ben megjelent kiadása – is önálló csoportként ismertette, de a 21. század állatrendszertanaiban már nem szerepel a szedercsíraszerűek csoportja.
Evolúció A szedercsíraszerűek csak a jelenlegi alakjukig szerveződtek. Egysejtűekből vagy többsejtűekből alakultak ki (egy-, illetve többsejtű képleteket hordoznak). A legősibb állatoknak (Animalia) tartották.
Nem rendelkeznek külső (ektoderma) vagy belső (endoderma) csíralemezzel, ismert fajai extracelluláris mátrixában (ECM) nincs kollagén.
Filogenetika A szedercsíraszerűek törzse legalább 1 osztályt (Planuladae) és 2 rendet (Dicyemida, Orthonectida) tartalmazott. A szedercsíraszerűek elavult taxont alkotnak, így a Dicyemida és az Orthonectida törzsekké lettek.
A 21. századi rendszertanok a Dicyemida és Orthonectida csoportokat a Spiralia Mesozoa kládjába sorolják.
Életmód Belső élősködők, endoparaziták, amelyek általában a fejlábúak (Cephalopoda) veséiben élnek.
Testfelépítés 18-25 sejtből álló sejthalmazos állatok. Mozgásszerveik a csillók, melyek két szálsorban vannak jelen a csillósokhoz és az Opalinidához hasonlóan, szemben a legtöbb állatra jellemző három szálsorral.
Jegyzetek
Kategória:Spirálisan barázdálódó állatok Kategória:Az állatok nem rendszertani csoportosításai