Javorinka () Galánta városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában. A csehszlovák hatóságok által elsőként létrehozott szlovák telepes falu a Felvidéken.
Fekvése Galántától 3 km-re délnyugatra, Taksonyfalva község szomszédságában, a Sárd-patak mentén fekszik.
Története Az északi részén lévő ún. Kórószegi majorMNL, S 76 - No. 420/13; Gyalay Mihály: A magyar igazgatástörténeti helységnév lexikon vagy Budics tanya a középkorban (1412, 1418) Chegled/Czegled másképp Korosszegh/Koruzegh nevű birtok volt.DLDF 225774; Mályusz Elemér 1993: Zsigmondkori oklevéltár III. Budapest, 713 No. 3101; DLDF 43511 (Dombay Pál); Századok 1879, 704-705; Sarlay Soma 1944: A kisapponyi Borju család. Magyar Családtörténeti Szemle 1944/3, 56; Zsigmondkori oklevéltár VI, No. 1768, 2410, 2332, 2610; Borsa Iván 2003: Zsigmondkori oklevéltár VIII, 274-275 No. 946 A birtok még 1553-ban is szerepel.Bártfai Szabó László 1938: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Budapest, 589; Lásd még: Kollega Tarsoly István 1988: Csehszlovákiai mikrofilmek az Országos Levéltárban – Repertórium. Budapest, 37 (Esterházy)
A települést Csehszlovákia szláv nemzetállami törekvéseinek keretén belül alapították 1921. október 1-jén, kezdőlépéseként azoknak az intézkedéseknek, amelyek a felvidéki magyarság összefüggő tömbjét hivatott megbontani. Lakosai tizenkét trencsénteplic környéki faluból települtek át önkéntesen, összesen 44 szlovák család. Az új település elnevezése Štefánikovo lett Milan Rastislav Štefánik tiszteletére. A betelepülők részére több mint 500 hektár földterületet utaltak ki. Lakóházaik és gazdasági épületeik felépítése 1924-ben fejeződött be. Iskoláját 1928-ban a Szlovák Liga építtette. A településen megszervezték a Sedliacke jazdy (magyarul Paraszti Lovasság) félkatonai védelmi szervezetet is, amelynek célja „a magyar iredenta, revíziós törekvések megakadályozása” volt. Önkéntes tűzoltó szervezetét 1924-ben alapították. Közigazgatásilag kezdetben Taksony községhez tartozott, önállósodási törekvéseik hatására azonban 1938. január 1-jétől önálló község.
Az első bécsi döntés következtében a község 1938 novemberétől Magyarországhoz tartozott. A korabeli magyar jogszabályok értelmében lakosai megtarthatták szlovák állampolgárságukat és vagyonukat is. Szlovák állampolgárként ezenkívül mentesültek a hadkötelezettség alól is, nem kellett a magyar hadseregbe bevonulniuk. Szlovák iskolájuk a háború idején is működött 1944 szeptemberéig. Mindezen számukra kedvező feltételek miatt csupán egyetlen család költözött el a községből. A szovjet Vörös Hadsereg 1945 márciusában foglalta el a térséget, ezután ismét Csehszlovákiához csatolták. 1960-ban közigazgatásilag Galántához csatolták, nevét ekkor változtatták Javorinkára.
Nevezetességei Köztemetőjét 1922-ben létesítették. A haranglábat 1926-ban emelték. A Sárd-patakon átívelő betonhidat 1932-ben építették. A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2000-ben épült. A település központjában szép park található sportpályákkal és gyermekjátszótérrel.
Jegyzetek
Források Pukkai László: A földreformok árnyékában Mátyusföldön 1919–1949
Külső hivatkozások Galánta város hivatalos oldala Javorinka Szlovákia térképén Rövid ismertető
Kategória:Galánta Kategória:Szlovákia megszűnt települései