A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található. A teátrum 2000. augusztus elsején, a Nemzeti Színház Rt. megalapításával jött létre és 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Alapító okiratában rögzítette: „A részvénytársaság a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit.”
Magyarországon először Nemzeti Színház 1837-ben, a mai Rákóczi (akkor Kerepesi) úton (1837–1908) nyitotta meg kapuit, de akkor még Pesti Magyar Színház néven kezdte meg működését 1840-ig, amikor is Pest vármegyétől az állam tulajdonába került és felvette 160 éven át viselt nevét. Ez a társulat később ideiglenesnek szánt épületekben folytatta tevékenységét: előbb a Blaha Lujza téren (1908–1964), majd kisebb kitérő után a Hevesi Sándor téri épületben (1966-tól), ahol 2000. szeptember 1-jétől – egy módosító okirattal – újra Pesti Magyar Színház néven működik, továbbra is állami fenntartásban, elkülönülve a Duna partján új társulattal és szervezeti formában megalakult, nevét viselő és helyét átvevő intézménytől.
Az „új” Nemzeti Színház balra|bélyegkép|A Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája 2012-ben Budapesten az első önállóan Nemzeti Színháznak létrehozott intézmény, ami épülete eleve erre a célra, nem ideiglenesenSzéchenyi István: Magyar játékszínrül fakszimile kiadás, Betuska-Schultz Hedvig utószójával és jegyzeteivel, Színháztörténeti könyvtár, Új sorozat 4., library.hungaricana.hu – 1976Ring Orsolya: A Nemzeti Színház lebontása és felépítése körüli politikai döntéshozatal elemzése 1945-1989 (53-76. old.), Regio 16. évfolyam 4. szám, epa.oszk.hu – 2005. épült. 2000. augusztus 1-jén az állam alapította, zártkörű részvénytársaságként működik és közvetlenül a kultuszkormányzat irányítása alá tartozik. Bár nem jogutódja az 1840-ben megalakult Nemzeti Színháznak – amit egy hónappal ennek az intézménynek az alapítása után Pesti Magyar Színházra neveztek át a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó szabályai szerintVárhegyi Attila: a 153. ülésnap 26. felszólalása , archiv.parlament.hu – 2000. szeptember 4. –, de a magyar Országgyűlés 1836. évi 41. számú törvény-cikkelyében elrendelt magyar Játékszín hagyományait folytatva művészi feladata, hogy az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit. Az épület az 1883–1992 között üzemelt Dunapart teherpályaudvar helyén,Tokai Tamás: Ha a 201-es váltó mesélni tudna..., iho/vasút (eredeti megjelenés: Indóház 2008. júliusi számában) - 2015. április 5. apportált állami tulajdonú telken áll. Az építkezés 2000 szeptemberétől nem egészen 16 hónapig tartott. Az építését Schwajda György irányította – kezdetben kormánybiztosként, később a Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatójaként. A tervező építész Siklós Máriahttps://epiteszforum.hu/kisstiluen-nagyvonalu-avagy-nagyvonaluan-kisstilu volt. A színházavató előadás Madách Imre: Az ember tragédiája volt, amit Szikora János rendezett.
A 2002. március 15-én megnyílt teátrum első igazgatója Schwajda György volt. Nevéhez köthető „A Nemzet Színésze" kitüntetés megalapítása. Ugyan még ő szerződtette a társulat javát, de mandátuma májusban lejárt. Ekkor Görgey Gábor miniszter Bosnyák Miklóst az év decemberéig ügyvezető igazgatónak, Huszti Pétert pedig öt évre a színház élére nevezte ki, de utóbbi nagy közéleti felzúdulást váltott ki, mivel nem pályázati úton nyerte el a pozíciót. Görgey végül kiírt egy pályázatot. Mivel Huszti Péter júniusban lemondott, december 31-ig az ügyvezető vette át az elnök-vezérigazgatói posztot. 2003. január 1-jétől Jordán Tamás lett a bíráló bizottság szavazatai alapján a főigazgató. Érdemei: az úgynevezett „megyejárás”, amikor is vidékről hozták busszal a közönséget, és az évad minden hónapjában bemutatkozott a színházban egy-egy megye. Az így létrejött – alkotók, illetve repertoár tekintetében – „nyitott ház” program 2005-ig tartott. Periódusa alatt harminc bemutatót tartottak, a társulat 25 főről 47-re duzzadt.
2008–2013 között Alföldi Róbert volt az igazgató. Mandátuma lejártával, 2013. július 1-tőlCultura-MTI: Ki lesz a Nemzeti Színház igazgatója? cultura.hu - 2012. december 6. Vidnyánszky Attila igazgatja a színházat. Szervezésében 2014 óta rendezik meg a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozót (Madách International Theatre Meeting, röviden: MITEM).Előszó, mitem.hu (hozzáférés: 2018. november 15.)
2023-ban, miután a színház két művésze, Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Rómeó és Júlia november 10-ei előadása közben több métert zuhant a vastraverzekkel felépített díszlet felső emeletéről a kulisszák felé az esetet súlyosbítja, hogy egyszerre két művészt érintett, Vidnyánszky Attila – aki a darab rendezője is egyben – november 13-án, vezérigazgatói felelőssége miatt benyújtotta a lemondását. Csák János kulturális és innovációs miniszter viszont első körben nem fogadta el azt, illetve közölte, hogy csak az elindult belső és rendőrségi vizsgálatok lefolytatása után foglalkozik érdemben a kérdéssel.Megműtötték a Nemzeti Színház előadás közben balesetet szenvedett színészeit (24.hu, 2023.11.12.) Iván-Nagy Szilvia - Lemondott Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház éléről, de Csák János még nem fogadta el (Telex.hu, 2023.11.13.)S. N.: Ilyen súlyos baleset még nem történt a magyar színházi életben, index.hu - 2023. november 11.Sümegi Noémi: Júliaként a három méter magas erkélyről zuhant le, index.hu - 2023. november 12.Vidnyánszky Attila benyújtotta lemondását, nemzetiszinhaz.hu - 2023. november 13.Rómeó és Júlia színlap, nemzetiszinhaz.hu - 2021. (hozzáférés: 2023. november 15.)Csák János a vizsgálat lefolytatása után foglalkozik Vidnyánszky lemondásával, Fidelio.hu - 2023. november 13.Molnár Nikolett: Belső vizsgálat indult a Nemzeti Színházban a tragikus baleset ügyében, magyarnemzet.hu - 2023. november 15.
A budapesti Nemzeti Színház története Előzmény bélyegkép|balra|A Nemzeti Színház első épülete bélyegkép|220px|Telepy Károly: Kerepesi út, 1852 körül (Budapesti Történeti Múzeum–Fővárosi Képtár, Kiscelli Múzeum). A Kerepesi (ma: Rákóczi) út a Hatvani (ma: Kossuth Lajos) utcával. Balra a régi („első”) Nemzeti Színház és a Zrínyi-kávéház. Bár Pest város is már 1834-ben adományozott egy 600 négyszögöles telket egy országos nemzeti színház építésére, mégis Pest vármegye első magyar színházának épületét az alispán, Földváry Gábor határozott intézkedését követően a Grassalkovich Antal által adományozott Kerepesi úti (a mai Rákóczi út 1–5. szám alatt, az Astoria Szállóval szembeni irodaház helyén lévő) telken kezdték építeni 1835-ben, és amit 1837. augusztus 22-én nyitottak meg Pesti Magyar Színház néven. A színház felépítését már eleve ideiglenesnek tervezték, hogy amennyiben a város által tervezett „nagyobb színház felállíttatik, kevés változtatással akár konzervatóriumnak, akár pedig más színészeti használatnak szolgálhasson és azon nagyobb színháznak kiegészítő része légyen”, ahogy a theatralis deputatio 1835. augusztus 24-iki ülésén a Budai Magyar Színész Társaság beadványában elhangzott. Azért is fontosnak gondolták egy általuk kezdeményezett intézmény létrehozását, mivel attól tartottak, hogy a felépítendő nemzeti színház inkább mint operaház háttérbe szorítaná a drámai színjátszást. Mindeközben párhuzamosan tárgyalások folytak egy a Duna-parton, a Kirakodó-téren a nemzethez és városhoz méltó épület és egy a nemzeti nyelv előmozdítását, az egész nemzetet illető emlék gyanánt szolgáló magyar játékszínház létrehozásáról, építéséről is. Ez annyira elhúzódott, hogy ott már nem lehetett színházat építeni, így végül a városi felajánlás terhére 1873-ban vásárolt telken a Nemzeti Színház az operaházat húzta fel. Egy az országos magyar színjátszás jelentőségéhez méltó és a korszerű színpadművészeti követelményeknek nagyobb mértékben megfelelhető épület építésére való törekvés, amelyet a nemzeti díszes játékszín létesítése végett már az 1836 : XLI. törvénycikk is kijelölt, továbbra sem ült el.Dr. Gárdonyi Albert: Pest városa és a Nemzeti Színház (49-59. old.), Városi Szemle 15. évfolyam 1. szám – 1929. (online: adtplus.arcanum.hu)Hóman Bálint: Indokolás „a Nemzeti Színházról" szóló törvényjavaslathoz (85. old.), Az 1935. április 27-ére összehívott országgyűlés felsőházának irományai VI. kötet, library.hungaricana.hu – 1938. bélyeg|Rákóczi úti épület 1900 körül 1840-ben az addig Pest vármegye által fenntartott Pesti Magyar Színház országos intézmény lett, és Nemzeti Színház néven működött tovább. A színházépületet 1875-ben átalakították, és kibővítették, 1908 nyarán azonban bezárták, mivel tűz- és életveszélyesnek nyilvánították. 1913–1914-ben le is bontották. Először 1912 januárjában írtak ki pályázatot az akkor még lebontandó, régi épület helyére (a hozzávásárolt saroktelekkel, egyetemi alappal és a vele összeépített bérházakkalJankovich Béla: Indokolás a „budapesti Nemzeti Szinház új épületének létesítéséről" szóló törvényjavaslathoz, Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz. irományok, 1910-1092. Törvényjavaslat a budapesti Nemzeti Szinház új épületének létesítéséről, library.hungaricana.hu – 1914. július 6.) egy új színházépület tervezésére.
bélyeg|145px|Az 1913-as nyertes pályaterv főhomlokzata bélyegkép|balra|A Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épülete a 20. század elején