Vitéz Vincze Lajos (Lugos, 1898. július 22. – Buffalo (NY, USA), 1961. augusztus 14.) magyar hivatásos katonatiszt, magyar királyi vezérkari ezredes, cserkészcsapattiszt. 1928-ig a Mohiló családi nevet viselte örökbefogadói révén.

Életútja Korán árvaságra jutott, előbb édesapja, Vincze János, majd édesanyja, Bräyer Karolin is elhunyt, így örökbefogadó szülőkhöz került, akik nevükre vették, a Mohiló családi nevet egészen 1928-ig viselte.

Középiskolai tanulmányait Lugoson a Főgimnáziumban, katonai tanulmányait Budapesten a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián majd Bécsújhelyen a Theresianum Katonai Akadémián végezte.

Tényleges katonai szolgálatát 1917. augusztus 17-én, a Császári és Királyi Hadsereg 46. gyalogezredében kezdte meg hadnagyi rangban. Ennek az egységnek a kötelékében harcolt az 1. Világháborúban az olasz fronton. 1918. június 15-én a Montello-csatában az első csatasorban tanúsított kiemelkedő bátorságáért felterjesztették a III. osztályú Katonai Érdemkereszt hadiékítménnyel és kardokkal kitüntetésre, amelyet 1918. október 26-án kapott meg és november 1-vel főhadnaggyá léptették elő.

Ezt követően a Magyar Királyi Honvédség békéscsabai gyalogezredében, majd 1926-tól a 10. honvéd gyalogezredében teljesített szolgálatot. 1927. május 1-től százados, 1928-ban végzett a Hadiakadémia vezérkari képzésén, ezt követően a 6. vegyesdandár parancsnokságán szolgált Debrecenben.

1928-ban az addig viselt örökbefogadói Mohiló családi nevet visszaváltoztatta az eredeti Vincze családi névre.

1931-től vezérkari szolgálatot teljesített a "Bocskay István" 11. hajduezredben Debrecenben.

A katonai hivatás mellett a tevékeny részt vett a cserkészmozgalomban. 1931 nyarán tagja volt a magyar küldöttségnek a YMCA Clevelandben (OH, USA) tartott 20. világkongresszusán, 1933 augusztusában a gödöllői 4. Cserkész Világtalálkozó (Jamboree) IX. altáborának helyettes parancsnoka volt, amiért Fehér szarvas érmet adományoztak neki. 1934 nyarán a Rigában (Lettország) megrendezett III. lett nemzeti cserkésztáborban járt magyar delegációban vett részt, továbbá számos cserkész táborozás vezetésében működött közre bel- és külföldön.

1933-ban a Honvédelmi Minisztérium 3/c (műszaki anyagi ügyek) osztályán dolgozott, majd 1934-től vezérkari szolgálatot látott el az 1. vegyesdandár parancsnokságán Budapesten.

1934-ben avatták vitézzé.

1936-ban őrnaggyá léptették elő. Oktatói munkássága részeként korábban a debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémia katonai szakelőadója volt, 1937-ben a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia I. főcsoportjához osztották be, ahol harcászatot oktatott, ellátta az általános katonai tudományok helyettes vezetői feladatait és a Leventekörök munkájában is tevékeny részt vett. 1938-ban alezredes lett.

1939-ben a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium által szolgálattételre beosztva a Földművelésügy Minisztérium Elnöki főosztály 1/b országmozgósítási alosztályán dolgozott, 1940-ben főnöke volt a Közellátási Minisztérium Elnöki főosztályának, 1942-ben a Magyar Királyi Honvédség kassai 4. gépkocsizó lövészzászlóaljának parancsnoka volt, majd augusztustól a Honvédelmi Minisztérium 10. (legénységi ügyek) osztályát vezette.

1942. március 30-i ranggal a Magyar Királyi Honvédség vezérkari ezredesévé nevezték ki.

1944 nyarán és őszén harctéri szolgálatot látott el Delatyn, Mikuliczyn és Orosháza térségében, 1945 januárjában hadibeosztásként a 2. honvédkerület parancsnokságára helyezték Magyaróvárra.

Pályafutása során számos parancsnoki dicséretben részesült széleskörű szaktudásnak, kiemelkedő vezetői és szervezői képességeinek köszönhetően.

A 2. Világháborút követően Buffaloban (NY, USA) telepedett le, itt hunyt el 63 éves korában.

Kitüntetései (válogatás)

Magyar kitüntetései (viselési sorrendben)

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (1940. december 3.) III. osztályú Katonai Érdemkereszt hadiékítménnyel és kardokkal (1918. október 26.) Kormányzói Dicsérő Elismerés Magyar Koronás Bronzérem keskeny piros-fehér szegélyezésű sötét-smaragdzöld szalagon (katonai) 1935. március 13. Károly Csapatkereszt Sebesültek Érme egy középsávval Nemzetvédelmi Kereszt (1942. február 5.) Magyar Háborús Emlékérem a piros-fehér-zöld színű hadiérem szalagján a kardokkal és sisakkal díszítve II. A. osztályú Tiszti Szolgálati Jel (1942. augusztus 17-vel) Erdélyi Emlékérem (1941)

Külföldi kitüntetései

Német Sasrend Érdemkereszt I. fokozat a kardokkal (1944. március 20., elfogadása és viselése 1944. július 27-én engedélyezve) osztrák Háborús Emlékérem bolgár Háborús Emlékérem

Írásai (válogatás)

Kiképzés a sötétségben (Magyar Katonai Szemle, 1932) Menetszállítás éjjel (Magyar Katonai Szemle, 1936) A cserkész kiképzése a sötétségben (Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt, 1938) Przemysl 1915 – Sztálingrád 1943 (Pesti Hírlap, 1943. május 12.) A bolsevizmus elleni háborús veszteségeink mikénti tagozása (Magyar Katonai Szemle, 1943) Megemlékezés J. Piller Gyurkáról (Magyarság, 1960. december 16.)

Hivatkozások (válogatás)

Ausmusterung 17.8.1917 Budapesti Közlöny, 1917. augusztus 18. Ranglisten des Kaiserlichen und Königlichen Heeres 1918 Leutnants der Infanterie Délmagyarország, 1918. október 31. Kitüntetések Csonkamagyarország ,1924. június 22. A főgimnázium kardvivó növendékeinek tanévvégi vivóversenyén Budapesti Hirlap, 1926. július 31. Gázolt, azután elrobogott az automobil Esti Kurir, 1926. július 31. Egy száguldó autó az éjjel elgázolta Mohiló Lajos főhadnagyot Friss Ujság, 1926. július 31. A soffőr elgázolt egy főhadnagyot és elmenekült Nemzeti Ujság, 1926. július 31. Mohiló Lajos főhadnagyot éjjel egy ismeretlen autó elgázolta Pesti Hirlap, 1926. július 31. Gépkocsigázolás Uj Nemzedék, 1926. július 31. Elgázolt egy autó egy főhadnagyot Ujság, 1926. július 31. Elmenekült a gázoló autó Pesti Hirlap, 1927. május 3. Májusi kinevezések a nemzeti hadseregben Magyarság, 1927. november 16. Bajtársi találkozó a Ludovika-Akadémián 1927. Évi Rangsorolás Reggeli Hirlap 1928. szeptember 30. A teljes siker jegyében zajlott le a Lovas Egylet lóversenyének első napja Honvédségi Közlöny, 1928. november 1. Névváltoztatás 1928. Évi Rangsorolás Debreczeni Ujság, 1931. július 8. Tizenkét debreceni megy az Amerikában tartandó világkongresszusra, amelyen ötvenöt nemzet kiküldöttjei lesznek jelen Amerikai Magyar Népszava, 1931. július 27. A keresztény Világkonferencia magyar résztvevői Torontóban Debreczeni Ujság, 1932. február 2. A Tiszántúl cserkészei jamboree-előkészitő táborozást rendeznek az elkövetkező nyáron Debreczeni Ujság, 1932. február 14. A debreceni cserkészek nagyban készülődnek a világ-jamboreera Debreczeni Ujság, 1932. július 3. Táboroznak a Tisza parton a debreceni cserkészkerület csapatai Debreczeni Ujság, 1932. július 6. Ötszáz tiszántúli cserkész táborozik a Tisza parton Debreczeni Ujság, 1932. július 24. Beszámoló a debreceni cserkészcsapatok tiszalöki táborozásáról Debreczeni Ujság, 1932. október 4. Debrecen magyar társadalma impozáns szeretettel búcsúzott el a távozó vitéz Sipos Árpád altábornagytól és családjától Ajtay Endre: A volt cs. és kir. 46. gyalogezred világháborus története 1914–1918, 1933 Pesti Hirlap, 1934. január 11. Cserkészkerületi közgyűlés Debrecenben Potsimees, 1934. július 27. Ungari kõrgemad lkautjuhid tulewad Pesti Hirlap, 1934. augusztus 2. Magyar küldöttség a rigai III. lett nemzeti cserkésztáborban 1938. Évi Rangsorolás Magyar Cserész, 1939. június 1. Lengyelországi cseretáborozás Honvédségi Közlöny, 1939. október 30. Vitézek Albuma, 1939 Honvédségi Közlöny, 1940. december 5. Tiszti Címtár, 1940 1940. Évi Rangsorolás Nemzeti Ujság, 1941. október 31. Főzővizsga a Wander-gyárban Népszava, 1941. október 31. Véget ért a munkáslányok főzőtanfolyama a Wander-gyárban Pest Hirlap, 1941. október 31. Látogatás a Közélelmezési Hivatal főzőtanfolyamán Uj Magyarság, 1941. november 1. Munkáslányok vizsgája a „takarékos főzés“ tanfolyamán Szinházi Magazin, 1941. november 9. Halló! Halló! Itt Budapest Tiszti Címtár, 1942 1942. Évi Rangsorolás Honvédségi Közlöny, 1943. december 22. Tiszti Címtár, 1944 Honvédségi Közlöny, 1944. augusztus 2. Honvédségi Szemle 2011/6 Szemelvények a magyar tudományos katonai szaksajtóból (3.) Magyar Katolikus Lexikon 2013 Szabó Miklós – Simon Zsolt – Szögi László: Erdélyiek külföldi egyetemjárása 1849–1919 között II. kötet, 2014 Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943, 2014 Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér

Kategória:1898-ban született személyek Kategória:1961-ben elhunyt személyek Kategória:Lugosiak Kategória:A vitézi rend tagjai Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:A Magyar Királyság katonái a második világháborúban Kategória:A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (1922) kitüntetettjei Kategória:A Katonai Érdemkereszt kitüntetettjei Kategória:A Kormányzói Dicsérő Elismerés kitüntetettjei Kategória:A Károly-csapatkereszt kitüntetettjei Kategória:A Sebesültek Érme kitüntetettjei Kategória:A Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetettjei Kategória:A Magyar Háborús Emlékérem kitüntetettjei Kategória:A Katonai Szolgálati Jel kitüntetettjei Kategória:Az Erdélyi Emlékérem kitüntetettjei Kategória:A Német Sasrend kitüntetettjei Kategória:Az osztrák Háborús Emlékérem kitüntetettjei Kategória:A bolgár Háborús Emlékérem kitüntetettjei Kategória:Magyar cserkészek Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:A Signum Laudis kitüntetettjei