thumb|left|222px|A bordáskabóca-formájúak testfelépítése (német szöveggel) thumb|left|222px|Fa-pajzsoskabóca (Issus coleoptratus) A bordáskabóca-formájúak (Fulgoromorpha) a rovarok (Insecta) osztályában a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe sorolt kabócák (Auchenorrhyncha) rendjének egyik alrendje. A „lámpahordó kabóca” elnevezés (különféle toldalékokkal) egy félreértés szívósan fennmaradt eredménye. Maria Sibylla Merian német természettudós és illusztrátor ugyanis a 17. század második felében egy képén úgy ábrázolta a nagy bordáskabócát (Fulgora laternaria), mintha annak feje a sötétben világítana.Urania Állatvilág. Rovarok. Kurt Günther et al., 1968. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970., 160. old.
Származásuk, elterjedésük
A kabócák legközelebbi rokonai a poloskák, a levélbolhák, a levél- és a pajzstetvek; a rend másik alrendje az énekeskabóca-formájúaké (Cicadomorpha).
A fajok többsége a trópusokon él. Gyakoriságuk a sarkok felé csökken; a hideg mérsékelt égövben már csak szórványosan fordulnak elő. A Kárpát-medencében legismertebb fajuk a magyar bordásfejű kabóca (Dictyophara pannonica).
Megjelenésük, felépítésük
A középtor két oldalán a szárnyak tövén egy-egy kis kitinlemez (tegula) alakult ki.Dér Zsófia: KERTÉSZETI NÖVÉNYEK KABÓCA EGYÜTTESEI ÉS SZEREPÜK A FITOPLAZMÁK TERJESZTÉSÉBEN A homlok és a fejpajzs között varrat van. A csápok a szemek alatt erednek.
Életmódjuk, élőhelyük
Lárva és imágó alakjukban is élő növények nedveivel táplálkoznak; petéiket is a lárvák leendő tápnövényeibe tojják. Többségük fűféléken él, egy-egy kisebb részük lágyszárúakon vagy lombos fákon. A valószínűleg gombák micéliumait szívogató Achilidae és a Derbidae család kivételével a floémből veszik fel a táplálékot. A cukorfölösleget mézharmat formájában választják ki. Ezek a kabócák gyakran kerülnek szimbiotikus kapcsolatba hangyafajokkal.
Rendszertani felosztásuk
Az alrendágba egy recens öregcsaládot sorolnak, azt ehelyütt, az alrendággal együtt ismertetjük. További két öregcsaládot fosszíliák alapján jelöltek ki:
† Coleoscytoidea (Martinov, 1935) — leletei Oroszországban, perm időszaki üledékes kőzetekből kerültek elő; † Surijokocixioidea (Scserbakov, 2000) — leletei Oroszországban, a perm–triász határról kerültek elő.
A recens öregcsalád: bordáskabóca-szerűek (lámpahordó kabócaszerűek, Fulgoridea) a 2020-as évek elején 21 recens és 15 kihalt családdal, valamint 8 (6 + 2) családba sorolatlan nemmel. A recens családok: Acanaloniidae Achilidae Achilixiidae Caliscelidae Cixiidae sarkantyús kabóca-félék (Delphacidae) Derbidae bordásfejű kabóca-félék (Dictyopharidae) Eurybrachidae Flatidae bordáskabóca-félék (Fulgoridae) Gengidae Hypochthonellidae pajzsoskabóca-félék (Issidae) Kinnaridae Lophopidae Meenoplidae Nogodinidae Ricaniidae Tettigometridae Tropiduchidae
Kihalt családok:
†Coleoscytidae †Dorytocidae †Fulgoridiidae †Inoderbidae †Jubisentidae †Katlasidae †Lalacidae †Mimarachnidae †Neazoniidae †Perforissidae †Qiyangiricaniidae †Surijokocixiidae †Szeiinnidae †Weiwoboidae †Yetkhatidae
Családba sorolatlan nemek:
Agenia Bodecia Hiracia Mijas Thiscia Ziartissus †Heseneuma †Protoliarus
Jegyzetek
Források
Kategória:Rovaralrendek Kategória:Rovaröregcsaládok