A légzőrendszer a szervezetnek az a része, amely a gázcseréhez szükséges légcserét (ventilatiót) végrehajtja A teljes oxigénhiány a központi idegrendszeri szürkeállományban 4-5 perc után már visszafordíthatatlan következményeket okoz, más szövetek oxigénhiány-tűrőképessége igen eltérő. bélyegkép|250px|jobbra|A légzőrendszer vázlatos ábrázolása. Az anatómiai értelemben vett légzőszervet a felső légutak és a tüdő, valamint a kis vérkör alkotják. Az élettani értelemben vett légzőrendszerhez tartozik ezenkívül a csontos-kötőszövetes mellkas a légzéskivezető izmokkal. Szélesebb értelemben ide kell sorolnunk a központi idegrendszer mindazon struktúráit, amelyek a légzőmozgások keletkezésében, koordinációjában és reflexes szabályozásában részt vesznek, valamint az információkat szolgáltató receptorokat és afferenseket is.
A gázcserében betöltött szerepe mellett a légzés teszi lehetővé a hangadást, az artikulált emberi beszédet is.
A légutak Feladatuk: merevítés pormentesítés párásítás levegőszűrés melegítés
Az orr és az orrmelléküregek bélyegkép|280px|3D ábra, amely bemutatja légutak kapcsolódásait a tüdőhöz, a nyirokérhez és a tüdőhólyagocskákhoz bélyegkép|280px|A tüdő léghólyagok (alveolusok) a légzőszervi hörgők gömbcsúcsai, és a gázcserét végzi a vérkeringési rendszerrel Orr részei: orrcimpák, orrsövény, 2 orrjárat, 3 pár orrkagyló. Melléküregei: homloküreg, arcüreg, ékcsonti üreg (ide nyílnak a könnycsatornák). Az orrüregben található szőrök kiszűrik a nagyobb szennyeződéseket a levegőből. Az orrüreg nyálkahártyáját csillós hengerhám borítja (a csillók kihajtják a porszemcséket), mirigyei feladata a párásítás, a hajszálerek feladata a melegítés.
Garat A légutak és a nyelöcső kereszteződik. Szájon át is tudunk lélegezni, de akkor a levegő nem melegszik fel, légúti megbetegedéshez vezethet.
Légcső A nyelőcső előtt helyezkedik el. C alakú porcok (15-20) építik fel, melyeket kötőszövet kapcsol össze. A C alakú porcok hátrafelé nyitottak. Ürege állandóan nyitva van.
Mellüreg Határai: gerincoszlop, bordák, szegycsont, rekeszizom=diafragma. Benne található a szív és a tüdő. Bélése mellhártya, ami egy savós hártya, külső lemeze a fali lemez, belső lemeze a zsigeri lemez, köztük folyadékfilmréteg van. Nem lehet szétfeszíteni, tehát a tüdő követi a mellüreg térfogatváltozását.
Tüdő
A rekeszizom felé lapos, hasüreg felé boltozatos, felfelé csúcsos. A jobb tüdőfél három, a bal két tüdőlebenyből áll, mert a bal oldalra nyúlik át a szív. A légcső kettéágazik a tüdő felé két főhörgőre→ hörgőkre→hörgőcskékre→léghólyagokra (alveulus) A léghólyagok szőlőfürtszerűen épülnek fel, itt megy végbe a gázcsere. A gázcsere: passzív transzport = diffúzió.
Légzőmozgások A tüdő passzívan követi a mellkas térfogatváltozásait. Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik, mellkas megemelkedik, parciális = részleges nyomás alacsonyabb lesz. Kilégzéskor az izmok elernyednek, parciális nyomás nő, a levegő kiáramlik.
Térfogati viszonyok Normál légzéskor 0,5 l levegőt szívunk be átlagosan, 16/perc. A kilégzési tartalék 1 l, maradék levegő 1 l, belégzési tartalék 2,5 l. Egy felnőtt ember vitálkapacitása átlagosan 4 liter.
Légúti megbetegedések megfázás mandulagyulladás tüdőgyulladás allergia asztma krónikus obstruktív légúti betegség
Jegyzetek
Források Ganong, William F. : Az orvosi élettan alapjai (Medicina Kiadó, 1990) Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online) Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó, 1967) Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó, 1959) Kesztyűs Loránd: Kórélettan (Medicina Kiadó, 1975) Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó, 1989) Went István: Élettan (Medicina Kiadó, 1962)